Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében az ötödik napja zajló iráni–izraeli háború eseményeit tekintettük át, és azt vizsgáltuk meg, meddig tarthat a fegyveres konfliktus. A témában Huszák Dániel, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzője volt a vendégünk. A második részben a friss, áprilisi kereseti statisztikát elemeztük Hornyák Józseffel, a Portfolio makroelemzőjével, bérek növekedése ugyanis még az elemzői várakozásokat is felülmúlta.
A múlt héten az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások némileg csalódást keltő eredménnyel zárultak, miközben a hét közepe után már egyre sűrűsödtek az olyan hírek, amelyek a közel-keleti helyzet gyors romlása felé mutattak. Pénteken aztán Izrael megtámadta Iránt, amelynek hatására a befektetők a biztonságos eszközök felé vették az irányt. Ezen a héten minden bizonnyal a közel-keleti háború fogja mozgatni a piacokat, azonban adat fronton is izgalmas hetünk lesz. Amerikai, brit, japán és kínai kamatdöntés is érkezik olyan helyzetben, amikor bármelyik pillanatban a feje tetejére állhatnak a makrogazdasági kilátások. Emelett pedig egy fontos ECOFIN ülés is lesz pénteken, amelyen nagyon fontos energetikai és kereskedelmi kérdések is előkerülhetnek.
2022-ben egy mesterdiploma 221 százalékos, míg egy BA-diploma 156 százalékos kereseti hozamot jelentett Magyarországon, vagyis az érintettek ennyivel kereshettek többet, mint egy nyolc általános iskolai végzettségű munkavállaló – olvasható Varga Júlia tanulmányában, mely a Munkaerőpiaci Tükör legfrissebb számában jelent meg. A középfokú érettségivel rendelkező munkavállalók kereseti hozamai lényegesen alacsonyabbak, ezen belül az érettségit még mindig magasabbra értékeli a munkaerőpiac, mint a szakmunkás végzettséget.
Sokakat meglephet, de ma már van olyan foglalkozás is Magyarországon, ahol 3 millió forint felett van a bruttó átlagbér. A 2 milliós határ elérése pedig már nemcsak a politikusok kiváltsága, már a szakorvosok is e szint felett járnak. Ugyanakkor továbbra is számos olyan szakma van, ahol mindössze tizedekkora a bér. Több mint 450 foglalkozás átlagbéreit mutatjuk be!
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) revideálta a 2019 januárja és 2025 februárja közötti időszakra közzétett kereseti adatait.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsorban azt elemeztük, hogy miért okozhattak piaci sokkot Jerome Powell Fed-elnök tegnapi szavai, ha valójában csak megerősítette azt, amit sok elemző már eddig is tudott: vagyis hogy a vámok miatt nehéz időszak várhat az amerikai gazdaságra. Vendégünk volt Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, aki nem mellékesen április 29-én előadást tart a jegybanki politikával foglakozó online befektetési klubunkon. A második részben a legfrissebb kereseti statisztikákról beszélgettünk Hornyák Józseffel, a Portfolio makroelemzőjével.
Hónapok óta tartó találgatás után a statisztikai hivatal ma eldöntött egy nagy vitát. Amíg a vállalati képviseletek és a céges felmérések azt sugallták, hogy idén visszafogottabb lehet a keresetek növekedése, addig a makroközgazdászok és elemzőműhelyek viszonylag gyors emelkedést prognosztizáltak. A KSH most közzétett adataiból kiderült, hogy januárban 10,4%-kal nőtt az országos átlagbér, a vállalati szektor pedig 9,9%-kal emelte a béreket az év első hónapjában.
Egyetlen statisztika sem vált ki olyan érzelmeket az emberekből, mint a bérekről szóló havi adatok. A 600-700 ezer forintos bruttó átlagkereset hátterére voltunk kíváncsiak, így elkértük a KSH-tól a részletes statisztikákat. Ezekből kiderült, hogy vannak, akik alig több mint havi bruttó 220 ezer forintból élnek, míg mások 1,8 millióból. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a dolgozók mekkora része keres az átlagbér alatt, és azt is, hogy mekkorák a bérkülönbségek hazánkban.
A GKI által megkérdezett vállalatok átlagosan 6,6%-kal tervezik emelni a béreket idén, ami az általuk 4,5% körülire várt infláció mellett 2%-os átlagos reálbérnövekedést jelent ebben a körben.
A keresetek tavaly 13,2%-kal, a nyugdíjak 6%-kal emelkedtek. Az idei nyugdíjemelés 3,2% volt, miközben a keresetek 2025-ben átlagosan 8-10%-kal emelkedhetnek (egyes hivatásrendekben 20-30%-kal). Tovább nyílik az olló az aktív korú dolgozók és a nyugdíjasok jövedelme között, folytatódik a nyugdíjasok relatív elszegényedése. A kormányzat a kockázatok mérséklése érdekében egy évközi nyugdíjemelési korrekció vagy egy speciális nyugdíjprémium kifizetése helyett unortodox módot választott, hogy a nyugdíjasokat plusz bevételhez juttassa: a nyugdíjasok számára részben visszatérítik majd az általuk vásárolt zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek áfáját.
Tavaly bruttó 647 ezer forint volt az átlagkereset Magyarországon. Az is kiderült, hogy milyen nagy a bérkülönbség az egyes szektorokban, illetve a nők és a férfiak között. Most azt mutatjuk meg, hogy az egyes járásokban mennyi pénzt lehet keresni. Egyre több olyan része van az országnak, ahol meghaladja az 1 millió forintot a bruttó átlagbér. A gazdaságilag lemaradó országrészekben azonban alig 400 ezer forint az átlag. Megmutatjuk a teljes listát az országos bérekről.
A tavalyi évben is óriási különbségeket látunk az egyes jövedelmi ötödök keresete között. A legjobban kereső ötöd (a dolgozók 20%-ának) bruttó keresete ötször akkora, mint a legalacsonyabb fizetéssel rendelkezőké.
Közel 647 ezer forint volt a bruttó átlagkereset tavaly Magyarországon, ám a felszín alatt komoly különbségek húzódnak meg. Van olyan szektor, ahol meghaladja az 1 milliót, míg máshol 500 ezer forint sincs a bruttó átlagbér. A friss adatokból kiderült, hogy a nők továbbra is kevesebbet keresnek, illetve az is elmondható, hogy nem igazán éri meg hamar otthagyni az iskolapadot.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy a hétvégén és hétfőn bejelentett kormányzati intézkedések – két- és háromgyerekes anyák szja-mentessége, valamint a nyugdíjasok áfa-visszatérítése – hogyan hatnak a magyar költségvetésre rövid- és középtávon. A témával kapcsolatban Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében a kedd reggel közzétett 2024-es kereseti adatokkal foglalkoztunk, melyekről Hornyák Józsefet, lapunk makroelemzőjét kérdeztük.
Közel 647 ezer forint volt a bruttó átlagkereset tavaly, ami több mint 13%-os növekedést jelent. Ennél azonban a dolgozók kétharmada kevesebbet keres, a bruttó mediánkereset 520 ezer forinton alakult. A 2024-es évben az alacsony infláció miatt olyan gyorsan nőtt a reálbér, amire az elmúlt 30 évben alig volt példa.
Tavaly novemberben csaknem 700 ezer forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon a KSH friss adatai alapján. Ez annak köszönhető, hogy az év végi jutalmak miatt megugrottak a bérek az előző hónapokhoz képest, ugyanakkor éves alapon a bérdinamika lassulása látható.
Gyakorlati, hasznos, érthető
Cikkünk folyamatosan frissül.
Kollégái figyeltek fel a tolmács gyanús tevékenységére.
Budapesten is vannak ilyen helyek.
Ennyire erős a verseny?
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
