Már vannak olyan kerületek, ahol bruttó 1 millió forint fölé emelkedett az átlagkereset. Mindeközben a legrosszabbul kereső járásokban 400 ezer forint körül keresnek az emberek.
Júniusban kissé lassabban nőttek a fizetések Magyarországon, mint ahogy azt sok szakértő várta - derült ki a KSH adataiból. Most pedig azt is megtudtuk, hogy mennyit keresnek az egyes jövedelmi ötödök.
A következő három-négy évben a kormányzat arra törekszik, hogy 10-15% közötti mértékben emelkedjen a minimálbér, ezzel a legkisebb béreket fel lehetne zárkóztatni a mediánhoz és az átlaghoz – értesült a Portfolio kormányhoz közeli forrásokból. A kabinet vélhetően 2027-28-ra összezárná a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbséget, ami azt jelenti, hogy a szakmunkásoknak fizetett legkisebb bér jóval kisebb mértékben nőhet, mint a képzetleneknek járó minimálbér. A terv azonban még minden bizonnyal formálódik, ahogy a kormány, a munkaadói, a munkavállalói képviseletek között folytatódnak a tárgyalások a következő időszakban.
Negatív meglepetést okoztak a júniusi béradatok a közgazdászok szerint. Az átlagbér növekedésének mértéke 2024 eddigi legalacsonyabb üteme.
Júniusban kissé lassult a béremelkedést üteme Magyarországon, de továbbra is dinamikus növekedést láthatunk.
Az átlagbér 50%-ára szeretné felemelni a kormány a minimálbért, legkésőbb 2027-ig. Az elmúlt 30 évben sosem volt ilyen magas a minimálbér aránya az átlaghoz képest. Erre csak úgy van esély, ha extrém mértékben emelik a minimálbért a következő években. Ez azonban igencsak kockázatos.
A nyugdíjemelés nem garantálja a nyugdíjasok vásárlóerejének (a nyugdíj reálértékének) a tényleges megőrzését. A nyugdíjasok relatív elszegényedése az idén is folytatódik - írja legfrissebb szakértői elemzésében Farkas András Nyugdíjguru.
Magyarországon lassabban nőtt a minimálbér az elmúlt tíz évben, mint Romániában, Lengyelországban, vagy éppen Csehországban. A magyar minimálbér így már csak Bulgáriát előzi meg. Ugyanakkor az effektív minimálbér magasabb, abban sokkal jobb helyezést értünk el.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt adatok körében az egyik legtöbbet hivatkozott statisztika a keresetekre vonatkozó publikáció. A társadalom jelentős része egyfelől örömmel veszi tudomásul a jóformán folyamatosan emelkedő bérekről szóló híreket, másfelől sokan meglepődve húzzák fel a szemöldöküket, amikor szembesülnek vele, hogy saját fizetésük alacsonyabb az átlagosnál. Utóbbi jelenségre is van magyarázat, éppen ezért a KSH folyamatosan bővíti a közölt adatok körét: ma már a mediánkeresetet, a keresetek változását és a kereseti ötödök (kvintilisek) szerinti kimutatást is rendszeresen közzéteszi. Hogyan lehetséges, hogy idén május végéig a hazai bruttó havi átlagkereset 633,3 ezer forint volt, míg a mediánkereset csak 510 ezer forint? Miért nem szerepelnek az egyéni vállalkozók ebben a statisztikában? Az alábbi cikkünkben tiszta vizet öntünk a pohárba.
Az idei év elején jelentősen nőtt a bruttó átlagbér, de a dolgozók között hatalmas különbségek vannak. A munkavállalók közel 90%-ának nőtt a keresete, de olyanok is voltak, akiknek visszaesett. Az alacsony infláció közepette is tízből két dolgozónak csökken a reálbére. A legjobban az oktatásban dolgozók örülhetnek, a legnehezebb a helyzet az építőiparban és a kereskedelemben.
A Dettol-tulajdonos Reckitt Benckiser bejelentette, hogy eladja otthoni ápolással és táplálkozással foglalkozó részlegének több márkáját, hogy erőforrásait a "nagy növekedést és magas árbevételt hozó" termékeire összpontosíthassa. Az FMCG óriás tervei szerint 2025 végéig megválik olyan népszerű háztartási márkáktól, mint az Air Wick, a Calgon és a Cillit Bang - írta a Grocery Gazette.
Nagy meglepetést okoztak a májusi magyar béradatok. Elemzők szerint amennyire kedvező ez a hír, annyira jelent kockázatot is.
Májusban csaknem 15%-kal nőttek a keresetek Magyarországon az előző év azonos időszakához képest. Ez nagy meglepetést jelent, hiszen a szakértők a bérdinamika lassulására számítottak, ezzel szemben nagyobb béremeléseket látunk, mint az elmúlt hónapokban.
Ironikus, de az, hogy bizonyos szakmák képviselőit heroizálja a társadalom, oda vezet, hogy ezek az emberek sokkal kevesebbet keresnek, és az átlagosnál is jobban kizsákmányolják őket.
Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb mértékben a fizetések vásárlóereje az elmúlt négy évben az OECD-országok körében, miközben számos országban továbbra sem érte el a Covid-válság előtti szintet a reálbér – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) munkaerőpiacot vizsgáló kiadványából. A minimálbér terén is gyors a növekedés, a világjárvány előtti szinthez viszonyítva csak néhány ország van előttünk a dinamikát tekintve.
Minden várakozást felülmúlnak az idei magyar béradatok. A vállalatoknál és az állami szerveknél is magas a bérdinamika, ami azt mutatja, hogy az inflációs válság és a munkaerőhiány miatt mindenkinek újra kellett gondolnia a korábbi bérterveket. Az áprilisi béradatok megérkezése után érdemes áttekinteni a folyamatokat, mert mostanára már azok is emeltek, akik rendszeresen tavasszal rendezik a béreket. Miért okozott ilyen nagy meglepetést a bérdinamika? Milyen bérfolyamatok várhatóak? Mely szektorokban a leggyorsabb az emelkedés?
Cikkünk folyamatosan frissül.
Várható volt, hogy lesz variálás.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Nem jók a húzóágazat kilátásai.
Kitörhet a forint abból a sávból, amelyben idén eddig mozgott?
Az elnökválasztási vitát értékeltük a Checklistben.
