A GKI által megkérdezett vállalatok átlagosan 6,6%-kal tervezik emelni a béreket idén, ami az általuk 4,5% körülire várt infláció mellett 2%-os átlagos reálbérnövekedést jelent ebben a körben.
A keresetek tavaly 13,2%-kal, a nyugdíjak 6%-kal emelkedtek. Az idei nyugdíjemelés 3,2% volt, miközben a keresetek 2025-ben átlagosan 8-10%-kal emelkedhetnek (egyes hivatásrendekben 20-30%-kal). Tovább nyílik az olló az aktív korú dolgozók és a nyugdíjasok jövedelme között, folytatódik a nyugdíjasok relatív elszegényedése. A kormányzat a kockázatok mérséklése érdekében egy évközi nyugdíjemelési korrekció vagy egy speciális nyugdíjprémium kifizetése helyett unortodox módot választott, hogy a nyugdíjasokat plusz bevételhez juttassa: a nyugdíjasok számára részben visszatérítik majd az általuk vásárolt zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek áfáját.
Tavaly bruttó 647 ezer forint volt az átlagkereset Magyarországon. Az is kiderült, hogy milyen nagy a bérkülönbség az egyes szektorokban, illetve a nők és a férfiak között. Most azt mutatjuk meg, hogy az egyes járásokban mennyi pénzt lehet keresni. Egyre több olyan része van az országnak, ahol meghaladja az 1 millió forintot a bruttó átlagbér. A gazdaságilag lemaradó országrészekben azonban alig 400 ezer forint az átlag. Megmutatjuk a teljes listát az országos bérekről.
A tavalyi évben is óriási különbségeket látunk az egyes jövedelmi ötödök keresete között. A legjobban kereső ötöd (a dolgozók 20%-ának) bruttó keresete ötször akkora, mint a legalacsonyabb fizetéssel rendelkezőké.
Közel 647 ezer forint volt a bruttó átlagkereset tavaly Magyarországon, ám a felszín alatt komoly különbségek húzódnak meg. Van olyan szektor, ahol meghaladja az 1 milliót, míg máshol 500 ezer forint sincs a bruttó átlagbér. A friss adatokból kiderült, hogy a nők továbbra is kevesebbet keresnek, illetve az is elmondható, hogy nem igazán éri meg hamar otthagyni az iskolapadot.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy a hétvégén és hétfőn bejelentett kormányzati intézkedések – két- és háromgyerekes anyák szja-mentessége, valamint a nyugdíjasok áfa-visszatérítése – hogyan hatnak a magyar költségvetésre rövid- és középtávon. A témával kapcsolatban Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében a kedd reggel közzétett 2024-es kereseti adatokkal foglalkoztunk, melyekről Hornyák Józsefet, lapunk makroelemzőjét kérdeztük.
Közel 647 ezer forint volt a bruttó átlagkereset tavaly, ami több mint 13%-os növekedést jelent. Ennél azonban a dolgozók kétharmada kevesebbet keres, a bruttó mediánkereset 520 ezer forinton alakult. A 2024-es évben az alacsony infláció miatt olyan gyorsan nőtt a reálbér, amire az elmúlt 30 évben alig volt példa.
Tavaly novemberben csaknem 700 ezer forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon a KSH friss adatai alapján. Ez annak köszönhető, hogy az év végi jutalmak miatt megugrottak a bérek az előző hónapokhoz képest, ugyanakkor éves alapon a bérdinamika lassulása látható.
Budapesten a legmagasabbak, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabbak a keresetek Magyarországon. Az országos nettó átlagkereset 421 ezer forint, azonban a főváros mellett csak Győr-Moson-Sopron megyében lehet ennél több pénzt keresni, a többi megyében alacsonyabbak a bérek.
A brit gazdaság egyik kulcsfontosságú mutatója, a bérnövekedés üteme a várakozásokat meghaladó mértékben gyorsult az elmúlt negyedévben. A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a bónuszok nélkül számított átlagkeresetek 5,6 százalékkal emelkedtek éves összevetésben – írja a Reuters.
A forint árfolyama továbbra is ingadozva gyengült az előző héten az euróval szemben, a dollár erősödése továbbra is nyomást helyez a magyar devizára, amely érzékenyebbnek bizonyult a piaci hangulatváltozásokra, mint a régiós társai. A következő hetekben a forint sorsa szorosan összefügg majd a globális makrogazdasági adatokkal és Donald Trump hétfői beiktatása utáni politikai fejleményekkel, amelyek tovább árnyalhatják a piaci kilátásokat. Több fontos adatközlésre figyelünk a héten, amelyek heves mozgásokat hozhatnak a piacokon.
Az idei magyar üzleti várakozások derűlátóbbak a cseh és román kilátásoknál, de óvatosak a hazai fizetésemelési és toborzási tervek. Mindeközben érdekes fejleményeket látunk az örökzöld témákban, a külföldi munkavállalók, a home office, illetve a mesterséges intelligencia terén.
Kifejezetten alacsony béremelési ajánlatokkal kezdik a bértárgyalásokat a vállalatok - derült ki a Portfolio körképéből. A munkavállalók 10% feletti fizetésemelést szeretnének elérni, ám nagyon úgy tűnik, hogy erre kevés az esély. Mekkorák a dolgozói bérigények? Mivel számolnak a vállalatok? Mi a helyzet az egyes szektorokban?
Farkas András nyugdíjszakértő szerint már most látható, hogy körülbelül milyen valorizációs szorzót kell alkalmazni 2025-ben.
Szeptemberben is érdemben nőttek a bérek Magyarországon a KSH friss adatai szerint, bár az emelkedés mértéke kissé lassult az előző hónapokhoz képest. Az alacsony infláció miatt azonban a keresetek reálértéke kifejezetten gyorsan emelkedik. Az már biztos, hogy a bérek vásárlóerejének növekedése olyan gyors lesz idén (éves átlagban), amilyet csak néhányszor lehetett látni az elmúlt évtizedekben. Jövőre azonban már az ideinél jóval kisebb mértékben nőhetnek a bérek.
Legújabb makronaptárunkban napokra bontva mutatjuk, milyen adatközlésekre, eseményekre figyelnek a befektetők ezen a héten.
Bevettették a legmodernebb technológiai vívmányokat is.
Reprezentatív kutatásunkból sok részlet kiderül.
Átszervezésre kényszerülhet a kijevi logisztika.
Értékelt az Európai Bizottság.
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
