
A Központi Statisztikai Hivatal havonta teszi közzé a legfrissebb kereseti adatokat, és minden tapasztalat szerint ez az egyik legkeresettebb, legtöbbet hivatkozott és általában is a legismertebb statisztika az országban. Éppen ezért nem ritkák az akár pozitív, akár negatív, de mindenképp heves reakciók a társadalom legkülönfélébb részéről a friss számok láttán, így érdemes néhány tévhitet eloszlatni, és az alapfogalmakat tisztázni a pontosabb megértés érdekében.
Mit jelent pontosan a kereset?
A kereset a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a munkavállaló közvetlen ellentételezését szolgáló javadalmazás. Ide tartozik az alapbér, törzsbér (a keresetnek a munkavállaló teljesítményétől, illetve az általa ledolgozott munkaidőtől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló része), bérpótlékok, kiegészítő fizetés (le nem dolgozott időre járó fizetés, például a fizetett szabadság), valamint jutalom, prémium, 13. és további havi fizetések.
Nem tartoznak bele viszont a különböző béren kívüli juttatások, a cafeteria, a Szép-kártya, a magánnyugdíjpénztári hozzájárulás, a cégautó stb.
A havi kereseti adatközlés a munkáltatók teljes körére vonatkozik, tartalmazza az 5 fő alatti vállalkozásokban dolgozókat is.
Miért a teljes munkaidőben alkalmazásban állók vannak az adatközlés fókuszában, ha 4 órában is lehet dolgozni?
A KSH tradicionálisan, az európai országok jelentős részéhez hasonlóan, évtizedek óta a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra fókuszálva teszi közzé a kereseti adatokat. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a kereseti folyamatokat az eltérő munkaidő keresetekre gyakorolt hatásaitól függetlenül figyeljék meg, vagyis egy olyan homogén csoport esetén vizsgálhatják a tendenciákat, ahol az adatok összehasonlíthatók. A hivatal honlapján elérhetők azonban a nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók kereseti adatai és a munkaóra figyelembevételével számított ún. egyenértékes átlagkereseti adatok is.
Hová tűnnek a statisztikából a vállalkozók és a jövedelmeik?
A definícióból az is adódik, hogy a kereset alapvetően az alkalmazotti státuszhoz kapcsolódik. Egyéni vállalkozónak nincs keresete, így a kereseti adatokban sem szerepelnek.
A társas vállalkozónak azonban már lehet keresete, de csakis a személyes közreműködés közvetlen ellenértéke (bérköltségbe tartozó juttatás).
A tulajdonosi jellegű, profitszerű jövedelmek (osztalék, nyereség) nem részei a kereseteknek sem a vállalkozók, sem a tulajdonosok esetén.
Mi a különbség az átlagkereset és a mediánkereset között, melyik tükrözi jobban a valóságot?
A KSH tájékoztatóinak központjában évtizedek óta az átlagkereset áll, ami egy absztrakt fogalom, lényegében azt mutatja meg, hogyha a munkáltatók által számfejtett nemzetgazdasági keresettömeget egyenlően osztanánk fel a munkavállalók között, akkor mekkora összeg jutna egy-egy munkavállalóra.
2024 első öt hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 633,3 ezer forint volt hazánkban, a nettó pedig (kedvezményekkel) 435,8 ezer forint.
Az azonban hivatalos statisztikák ismerete nélkül is tudható, hogy a munkavállalók keresetei között jelentősek a különbségek. Így egy nemzetgazdasági szintű átlagkereseti adat – ami 3 171 ezer munkavállaló adatát sűríti egy számban–önmagában nem is adhat teljes képet az ország kereseti viszonyairól, és valójában nem is ez a célja.

A nemzetgazdasági szintű átlagkereset, de főképp annak éves változása, illetve az inflációt is figyelembe vevő reálkereset-változás azonban fontos makromutatók. A nemzetgazdasági szintű kereseti indikátorok segítségével bemutatható, hogy egy adott időtávban hogyan változik a gazdasági növekedést jelentősen meghatározó vásárlóerő, illetve, hogy milyen a munkáltatók bérfizetési képessége, amely a gazdaság állapotáról is sokat elárul.

Egy makrogazdasági szintű adat és az egyéni érzékelés között látszólagos ellentét húzódik, ugyanis a keresetek jelentős szóródása miatt sokan joggal érezhetik úgy, hogy az országos átlagadat nem jellemzi az élethelyzetüket, különösen, ha a bankszámlájukra havonta ennél kisebb összeg érkezik.
Éppen ezért nem is helyes úgy interpretálni az átlagkereseti adatot, hogy ennyit keres az „átlagmagyar”.
A mediánkereset az egyenlőtlen eloszlás szemléltetése miatt jó ideje részét képezi a havi adatközlésnek. Bruttó értéke 510 ezer forint, a nettó pedig 354,1 ezer forint volt 2024 január–májusában. A mediánkereset azt az összeget mutatja, amelynél a munkavállalók fele többet, másik fele kevesebbet keres. Más országokhoz hasonlóan Magyarországon – jellemzően más országokhoz – a medián kisebb, mint az átlag, ebből következik, hogy munkavállalók több mint a fele az átlag alatt keres. Ez számszerűsíthető is:
a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 66,4%-ának nem érte el a 2024. január-májusi keresete az országos átlagot.
Felvetődik a kérdés, hogy a medián jobban mutatja-e a kereseti viszonyokat? Nem egészen. Önmagában ugyanis ez a jelzőszám sem képes a kereseti viszonyok minden aspektusát bemutatni. A medián érték és az átlag szembeállítása statisztikailag nem is helyes, egyik index sem jobb a másiknál, mást mutatnak, egymás információtartalmát egészítik ki.
Ötszörös a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb keresetűek bére között
A KSH a keresetek szóródásának, egyenlőtlenségének érzékeltetésére az átlagkereseten és a mediánkereseten túl negyedéves gyakorisággal közzéteszi az ún. kereseti ötödönkénti átlagkereset nagyságát is. Ez azt mutatja meg, hogy a munkavállalókat keresetük nagysága szerint sorba rendezve, majd öt egyenlő számosságú csoportba sorolva mekkora az átlagkeresete az egyes csoportoknak.
A bérhierarchia tetején lévők átlagfizetése közel ötszörösét tette ki a legalján elhelyezkedőkének.
A két szélső ötödbe tartozók átlagfizetésének aránya az előző évhez képest nem változott, mind a felső, mind az alsó ötödbe esők fizetése kisebb ütemben nőtt, mint a középső ötödökbe tartozóké. Ennek oka, hogy az alsó ötöd munkavállalóinak jelentős része garantált bérminimum körül keres, amely idén csak 10%-kal emelkedett, a felső ötödbe tartozók béremelkedése pedig a magas nominális értékek és a visszafogottabb nem rendszeres keresetek miatt szintén átlag alatti volt. Európai uniós összehasonlításban a kereseti egyenlőtlenség Magyarországon nem kiugró.

Egyre több és egyre szofisztikáltabb az adatközlés
Egy-egy statisztikai indikátor a valóság egy-egy szegletét tudja megragadni. Mélyreható ismeretszerzés céljából jellemzően több adat egyidejű figyelembevétele is szükséges lehet, a kereseti viszonyok megértése mindenképp ilyen terület. Éppen ezért a magyar keresetstatisztika nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő részletezettséget garantál a felhasználók számára.
A kereseti viszonyok mélyrehatóbb bemutatása érdekében az átlagkereseti adatokat nemcsak a nemzetgazdaság egészére, hanem a munkáltatók, munkavállalók, vagy az álláshely főbb jellemzői szerinti bontásban is közzéteszi a KSH.
Ennek célja, hogy homogénebb csoportokra bontva lehessen vizsgálni a keresetek nagyságát és változását. Az adatok elérhetőek többek között ágazati, szakágazati szinten, a munkáltató gazdálkodási formája (vállalkozás, nonprofit, költségvetés), területi elhelyezkedése szerint, a munkavállaló kora, neme, és foglalkozása, és lakóhelye alapján. A legfőbb kereseti adatok nem csak (statikus és dinamikus) táblázatos formában, hanem negyedévente a munkaerőpiacról szóló szöveges elemzés keretében, és egyéb kiadványokban is elérhetőek.

Nem mindenkinek nőtt a keresete
A KSH 2024 tavaszától negyedéves gyakorisággal kísérleti statisztikaként publikálja a teljes munkaidős álláshellyel rendelkező magánszemélyek éves keresetváltozásának eloszlását. Ennek célja, hogy az átlagkeresetváltozás mögött meghúzódó különbségeket is bemutassa, ugyanis nemcsak magának a keresetek nagyságának, hanem az egyes munkavállalók éves keresetváltozásának is jelentős a szóródása.
2024 I. negyedévében 14,2%-kal volt magasabb a bruttó átlagkereset mint egy évvel korábban.
Ebben meghatározó szerepet játszott az elmúlt év végén végrehajtott 15 és 10%-os minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, valamint a közszolgálati ágakban előre ütemezett béremelések (különösen a köznevelésben és a szakképzésben végrehajtott intézkedések), illetve a nagy állami vállalatok és kereskedelmi láncok bejelentett béremelései. A munkavállalók többségének az átlaghoz közeli mértékben emelkedett a keresete, ugyanakkor minden tizedik munkavállalónak csökkent, minden tizenharmadiknak azonban legalább másfélszeresére nőtt.
A keresetek változása mögött nem kizárólag az alapbér változása áll, jelentősen befolyásolja például a munkában eltöltött idő függvényében a törzsbér, a bérpótlékok nagysága, valamint a jutalmak összege, azok kifizetésének időzítése, vagy éppen elmaradása. Az ilyen típusú adatközlés kuriózumnak számít az európai gyakorlatban.

A cikk megjelenését a Központi Statisztikai Hivatal támogatta.
Címlapkép forrása: Getty Images, grafikonok: KSH
Kormányinfo: bejelentették az 50 millió forintos ingatlanhitel feltételeit
A kormányinfót élőben közvetítjük.
Ritka felfedezés: hihetetlen sebességgel száguld egy üstökös a Naprendszer középpontja felé
A csillagközi térből érkezett.
Azt mondtuk, hogy ez lehet a következő aranyláz – Be is jött
60 százalék 3 hét alatt.
Visszalökték 400 fölé a forintot, de még nekifuthat újra az erősödésnek
Újra a lélektani határ felett, merre tovább?
Bejelentették a Polestar első Európában gyártott modelljét
A Volvo szlovákiai üzemében fog készülni.
Folytatódik az árrésstop a szomszédban
2023-ban indult és szeptember 30-ig biztos tart még.
Magyar céget venni nem kell félnetek jó lesz
A magyarországi székhelyű gazdasági társaságok tulajdonosai számára az exit lehetősége gyakran egy külföldi befektetőnek történő cégeladás formájában testesült meg. A Magyar Állam azo
VIDEÓ! Német fiskális fordulat: kiaknázatlan részvénylehetőségek?
2025-ben Németország történelmi léptékű, több mint 500 milliárd eurós, 12 év alatt megvalósuló fiskális élénkítő programot hirdetett meg a gazdaság új pályára állítására. A csoma
3 százalékos lakáshitel jön az első lakásvásárlóknak - itt vannak a részletek!
Orbán Viktor mai bejelentése felrobbantotta az internetet: új, 3%-os lakáshitelt vezetnek be első lakásvásárlóknak - bárki és bárhol igényelheti majd. De mit jelent ez pontosan? Idő közben m
Fenntartható papír falevelekből
A lehullott falevelek is tartalmazzák a papírgyártás legfontosabb alapanyagát a cellulózt.
Új bróker a magyar piacon - XTB
Talán kevesen tudják, de az XTB eddig csupán CFD platform volt Magyarországon (más országokban végzett klasszikus bróker tevékenységeket is). Éppen ezért én sem írtam róluk soha . Múlt hét
Mi történik, ha nem tudod fizetni a hiteledet?
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Mi történik, ha nem tudod fizetni a hiteledet? Félelem a hiteltől Az egyik leggyakoribb érv, amit sokan a hitelfelvétel ellen hoznak fel, az az, hogy ha
Használható-e az arcfelismerő rendszer a Pride résztvevőinek megbírságolására?
Szombaton hatalmas részvétel mellett lezajlott a \"Budapest Büszkeség\" menete, amelyet az előzetes kormányzati tiltási szándék (mesterterv?) ellenére a Fővárosi Önkorményzat önkormányzati
Megjelent a QS 2026: így rangsorolják a világ egyetemeit
A QS World University Rankings 2026-os friss kiadása ismét rangsorba állította a világ egyetemeit. Az élen változatlanul a MIT áll, de számos intézmény látványosan előrelépett, különösen

5MW-os naperőmű épült Jászfényszarun – átadták a NEWERGIES Kft. egyik legnagyobb projektjét (x)
Mobilról igényelhető hitelkártyát kínál a Gránit Bank (x)

- Kényszerszövetségesével bukhat Magyarország, Ursula von der Leyen megtalálta a kiskaput
- Nagy megszorításról döntött a magyar kormány
- Figyelem, napelemesek: holnap jön az új adatszolgáltatási kötelezettség
- Súlyos csődhullám söpör végig Magyarországon - Sorra zárnak be az éttermek, kávézók, mulatóhelyek
- Szép csendben megindultak a kirúgások Magyarországon, és még nincs vége a leépítési hullámnak
Lépett a kormány: elég segítség ez a legnagyobb veszéllyel küzdő gazdáknak?
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Az energiatárolás nem csupán egy termék, hanem komplex szolgáltatás
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
Meddig tart még a dollár mélyrepülése és a forint diadalmenete?
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
Eladó új építésű lakások
Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?
Warren Buffett helyett én: Kezdők útmutatója a befektetéshez
Fedezd fel a befektetés világát úgy, ahogy még sosem! Ez a webinárium egyszerűen és érthetően mutatja be az alapelveket, amelyekre még a legnagyobb befektetők, mint Warren Buffett is esküsznek.