
Bár az elmúlt hetekben sokan felkapták a fejüket, hogy csökkenni kezdtek a lakásárak, ez a tavalyi utolsó negyedévben mindössze 2 százalékos visszaesést jelentett, ami a használt lakásoknál 2,3, az újaknál pedig 0,1 százalék volt. Ez egyelőre önmagában sem jelent okot az aggodalomra, tágabban nézve viszont egyelőre szinte hibahatár, különösen, ha az elmúlt tíz év lakásárváltozását nézzük.
Ebben a mutatóban Magyarország továbbra is toronymagasan vezeti az uniós drágulási listát, ahol tíz év alatt közel háromszorosára, vagyis 191 százalékkal mentek feljebb a lakásárak. A második helyen Észtország áll 151 százalékkal, de ha néhány EU-n kívüli országot is megnézünk, akkor Izland követ minket 167 százalékkal. Az EU bronzérmese Csehország, ott 129 százalék volt a tízéves áremelkedés.

Ilyen megközelítésben szinte hihetetlen, hogy vannak olyan országok Európában, ahol tíz év alatt szinte semmilyen lakásár-növekedés nem történt. Cipruson például 2022-ben is ugyanott voltak az árak, mint 2012-ben, Olaszországban pedig 8 százalékkal alacsonyabban, de Finnországban is csak 13, Franciaországban pedig 26 százalék volt a tízéves drágulás.

Mi történt, ha tíz éve vásároltunk?
Igaz ugyan, hogy a többség nem feltétlenül befektetési céllal vásárol lakást, de számukra sem mindegy, hogy az egyik, ha nem a legnagyobb vagyontárgyuk értéke hogyan változik évente. Ebben a tekintetben is élen áll Magyarország, ahol az éves árnövekedés átlagosan 11,3 százalék volt. Ez a mostani inflációhoz képest nem tűnik soknak, de ne felejtsük el, hogy a korábbi években minimális, gyakran nulla közeli infláció - és ehhez hasonlóan alacsony banki kamatok - voltak Magyarországon. Nem kérdés tehát, hogy az elmúlt évtizedben bármelyik évben jó döntésnek bizonyult a magyarországi lakásvásárlás.

A többi országról viszont csak részben mondható el ugyanez. Európa keleti felében jellemzően magasabb volt a lakásárak emelkedése, mint a nyugati országokban, Magyarország után ki kell emelni Észtországot és Csehországot, ahol szintén 8 százalék feletti volt az éves árnövekedés, de Litvániában és Lettországban is bőven átlag feletti. A kontinens nyugati feléről Izland, Luxemburg és Írország emelhető ki, ahol a lakásárak éves szinten ugyancsak 8-10 százalékkal emelkedtek.
A legkisebb növekedés a kontinens déli országait jellemezte, ahol Portugália kivételével mindenhol az uniós 4,1 százalékos átlag alatti volt az évesített áremelkedés. Spanyolországban 3,0, Franciaországban 2,3, Cipruson 0,0 Olaszországban pedig -0,9 százalék volt az éves árváltozás, vagyis, ha egy olasz 2012-ben eladta a lakását és az azért kapott pénzt otthon betette egy táskába, - kis túlzással, a bérbeadási hozamoktól és lakhatási költségektől eltekintve - azzal is jobban járt, mint a lakás tartásával.
A mostanában Európa-szerte mérhető egyszámjegyű nominális árcsökkenések tehát egyelőre sehol nincsenek az előző tíz év árnövekedéseihez képest, jóllehet nincs is értelme erre várni, hiszen tíz év alatt a jövedelmi viszonyok és a munkaerőpiac is nagy átalakuláson mentek keresztül. A jelenleginél érdemben nagyobb és tartósabb árcsökkenés csak egy nagyon jelentős gazdasági váláság esetén következne be, de ennek egyelőre, szerencsére nem látszódnak a jelei.
Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
Kemény üzenetet küldött Trump, váratlan bejelentést tett Putyin - Háborús híreink vasárnap
Cikkünk folyamatosan frissül.
Amerikai elemzőház: Oroszország a háború folytatására készül, teljesen új taktikát dolgoztak ki Moszkvában
Ezzel védenék ki a háború leghalálosabb támadásait.
Elárulta az amerikai külügyminiszter, hogy pontosan milyen békefeltételeket képzelnek el Ukrajnában
Éppen ezekről egyeztetnek most a felekkel.
Itt lehet a fordulat: hamarosan pont kerülhet az évtizedek óta húzódó súlyos feszültség végére
A felek egyetértenek az időpontban.
Tartósabb és zöldebb ruhák, bútorok és elektronikai cikkek jelenhetnek meg az EU-ban
A háztartások kiadásai is csökkenhetnek.
Miközben áll a bál az atomhatalmak között, váratlanul egy harmadik országból támadtak rá fegyveresek a világ egyik legnépesebb országára
A hadsereg megnevezte, kit sejt a háttérben.
Megjöttek a számok: Trump ezt bizony nem fogja zsebre tenni
Egy hónap alatt is jelentős a változás.
Kína AI-ban is leversenyez mindenkit
Peking legutóbbi karácsonyi ajándéka a Nyugatnak a DeepSeek nevű AI-bomba volt, amely komoly felfordulást okozott a Wall Streeten, legalábbis annak techorientált részén. A nyugati féltekén...
T
Egy despota harca a piaccal
Egy fékeket vesztett rezsim épp visszaél egy fékevesztett helyzettel. Amióta Erdoğan az elnök, a török líra folyamatosan gyengül. Ez a folyamat az elmúlt négy évben...
The post Egy despota ha
Unicredit ingyenes számlacsomag
Mint mindenki másnak, nekünk is megszüntették a Raiffeisen Gold2 számlacsomagunkat, helyette választhattuk volna az új Prémium számlákat, aminek a legnagyobb hátulütője az, hogy havi egymilli
Sokszínűség és befogadás: ESG fókuszban a vállalati kultúra
A fenntarthatósági szempontok (ESG - Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről és a szabályozási megfelelésről szólnak. A \"Social\" (társadalmi) pillér ugya
Háromszor annyiból enni tízmilliókba kerül!
Amikor online feljön a kérdés, hogy mennyit költenek az emberek ételre, legtöbbször már nem is válaszolok. Ennek fő oka, hogy a mi családunk költései annyival le vannak maradva a tipikustól (
Zöld hidrogén és ipari kereslet: segíti-e a tagállamok kibocsátáscsökkentését az EU hidrogénstratégiája?
A zöld hidrogén uniós bevezetését a tagállami eltérések, a növekvő költségek és a szabályozási bizonytalanságok lassítják.
Elszigetelt bunkerek versengése - Mind autarkisták leszünk
Greg Jensen a Wall Street Journal hasábjain megjelent \"Mind merkantilisták vagyunk\" írása Milton Friedman 1965-ös \"Mind Keynesiánusok vagyunk\" kijelentését próbálta átformálni a modern kor
Az AI hatása a gazdasági fejlettség egyenlőtlenségeire: előnyt növel vagy lemaradást csökkent?
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban eltérő mértékben érvényesülhet az AI potenciális növekedési hatása, amit


- Utódlás: Csányi Péter az OTP új vezérigazgatója
- Karnyújtásnyira volt az ukrajnai háború lezárása – Tényleg egyetlen dolog miatt borul most minden?
- Mától kaphatók az új lakossági állampapírok – melyikbe érdemes most befektetni?
- Brüsszel bekeményít: az EU komolyan nekimegy a belső fenyegetéseknek
- Elhunyt Ferenc pápa - Egy korszak ért véget a katolikus egyházban
Évtizedek óta nem látott változás az OTP-nél – Mi jöhet most?
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Megállíthatatlan a földek drágulása, de nem mindenki profitálhat belőle
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
Miért járt kétszer Magyarországon Ferenc pápa? És mi lesz az egyházfő öröksége?
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.