A KSH adatait is feldolgozó jelentésből kiderül, hogy idén januárban 0,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene éves összehasonlításban, amivel megtört a tizenhárom hónapja tartó éves alapú csökkenés. A lakossági fogyasztást meghatározó fontosabb tényezők közül a nemzetgazdasági reál átlagkereset 2023 decemberében 10,3 százalékkal nőtt éves alapon, és a lakossági bizalmi indikátor javulása 2024 elején is folytatódott. Az üzemanyagforgalom nélkül számított kiskereskedelem azonban 0,2 százalékkal csökkent 2024 januárjában, így ebben már 2022 júliusa óta tart a mérséklődés a naptárhatástól megtisztított adatok alapján.
Gyógyszerre többet, ruhára és bútorra kevesebbet költöttünk
Havi bázison a kiskereskedelmi forgalom volumene nem változott az év első hónapjában. Az élelmiszer-kiskereskedelem enyhén (0,2 százalékkal) emelkedett éves alapon, emellett nőtt a gyógyszer, gyógyászati termék, illatszer (+8,0 százalék) és a csomagküldő (+4,3 százalék) üzletek forgalma is. A könyv, számítástechnika (-5,5 százalék), az iparcikk jellegű vegyes (-6,4 százalék), a textil, ruházat, lábbeli (-8,1 százalék) és a bútor, műszakicikk, vasáru (-8,2 százalék) üzlettípusokban viszont mérséklődtek az eladások.
Az üzemanyag-kereskedelem nélküli kiskereskedelmi forgalmon belül, folyó áron számolva
az online csatornák aránya a 2020-as 10,1 százalékról 2021-ben 11,4 százalékra emelkedett, innen pedig 2022-ben 10,3 százalékra, majd 2023-ban 9,8 százalékra csökkent.
Hogy alakultak a bérleti díjak?
A budapesti másodlagos bevásárlóközpontokban - ami a kevésbé frekventált helyen lévő és kisebb forgalmú plázákat jelenti - a bérleti díjak visszatértek a 2019-es szintre, és a regionális városok plázáiban is enyhe emelkedés volt tapasztalható. 2023 végére a 100–150 négyzetméter alapterületű kiskereskedelmi üzlethelyiségek tipikus kínálati bérleti díjsávjainak középértékei emelkedtek vagy stagnáltak a 2022. év végi szintekhez képest. Az egyes kategóriákat tekintve,
amíg a budapesti elsődleges bevásárlóközpontok és a bevásárlóutcák jellemző kínálati bérleti díjai nem változtak, addig a budapesti másodlagos bevásárlóközpontok bérleti díja emelkedett leginkább.
Az alábbi ábra az egyes kategóriák maximális bérleti díjait mutatja.
A másodlagos bevásárlóközpontok esetén a koronavírus-járvány idején lecsökkent bérleti díjsáv visszatért a 2019-es, 30-50 euró/négyzetméter/hó közötti szintjére. Enyhébb emelkedés figyelhető még meg a regionális városok bevásárlóközpontjainak kínálati bérleti díjaiban is, itt a díjsáv teteje emelkedett 35-ről 40 euró/négyzetméter/hó szintre.
Kihasználatlanság tekintetében a regionális városok bevásárlóközpontjai esetén történt jelentős emelkedés,
a 2022. év végi 5,5 százalékos szintről 9 százalékra, amelyben leginkább a korai, mára kevésbé modern bevásárlóközpontoknak volt szerepe. A budapesti elsődleges bevásárlóközpontok esetén az átlagos kihasználatlansági ráta egy-másfél százalékponttal emelkedett, elérve a 6,5 százalék körüli szintet.
Címlapkép forrása: Shutterstock
