Luxusfizetés? Ugyan! Luxusmunkahelyre vágyik mindenki

2018. február 2. 14:12    
nyomtatás
 
Az irodaházak fejlesztése mostanra sokkal több annál, mint az épületek felhúzása, majd bérbe adása. Teljes csapatok vannak, akik azon dolgoznak, hogy a munkavállalók és a bérlők igényei szerint készülhessen el az adott ingatlan. Ezen túl a minősítő rendszerek terjedése és a környezettudatos megoldások is egyre meghatározóbbá válnak. Hogy mik a legújabb trendek, arról Csuhay Borbálát, a Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. értékesítési és vagyonkezelési igazgatóját kérdeztük.


Luxusfizetés? Ugyan! Luxusmunkahelyre vágyik mindenkiEgyre többször kerül szóba, hogy megváltoztak a munkavállalói igények. Valóban ekkora a különbség a néhány évvel-évtizeddel ezelőtti elvárásokhoz képest? Ha igen, miben látszik ez leginkább?

Manapság jelentős a hiány fiatal, jól képzett munkaerőből. A munkáltatók kiélezett versenyt folytatnak azért, hogy a tehetséges Y-generációs munkavállalókat magukhoz csábítsák és meg is tartsák. A fiatalabb munkaerő lojalitását pedig ma már nem csak versenyképes fizetéssel és anyagi juttatásokkal lehet erősíteni, hiszen náluk a munkakörülmények, a munkavégzés helyszíne, a munkahely rugalmassága és atmoszférája az egyik legjelentősebb döntési szempont, sőt, az ő szubjektív szempontjaik kielégítése, jó közérzetük megteremtése már alapkövetelmény.

Mik a legfontosabb elvárások a bérlők és mik a munkavállalók részéről?

Hazánkban is évek óta egyre nagyobb az igény az olyan irodaház-típusokra, amelyek már nem csak műszaki paramétereikkel tudnak kitűnni, hanem olyan plusz kiegészítésekkel is, mint például a dolgozók életét megkönnyítő szolgáltatások és a közeli rekreációs lehetőségek, melyek hozzájárulnak a munkahelyi jól-léthez.

Tapasztalataink szerint a jó megközelíthetőség, a lokáció, a környezettudatos és minőségi épület, a praktikus és rugalmasan alakítható terek, a megbízható és gazdaságos üzemeltetés a legfontosabb alapelvárásai az irodapiaci bérlőknek. Manapság a munkaerő megfizetése, valamint a fluktuációval járó pluszköltségek jelentős teherrel sújtják a cégeket - melyek mellett az irodabérleti díj elenyésző költség -, ezért a dolgozói igények elébe mennek.

Luxusfizetés? Ugyan! Luxusmunkahelyre vágyik mindenki

A munkavállalók részéről pedig kiemelt szempont, hogy a helyszín a napi igényekhez igazodó szolgáltatáspalettát - például kávézó, étterem, közeli bolt, posta stb. - sorakoztasson fel. Emellett rövidebb-hosszabb pihenésre kialakított helyiségeket, de akár találkozókra, üzleti ebédekre, kötetlenebb megbeszélésekre közösségi tereket is nyújtson. Nagyon hangsúlyos további elvárás az inspiratív környezet, a természet közelsége.

Mennyiben hat ez a fejlesztési folyamatra? Elég a belsőépítészeti megoldásoknál figyelni az új igényeket vagy már a fejlesztés korábbi szakaszában is szükséges?

A BudaPart beruházás például azzal a céllal jön létre, hogy egyszerre biztosítsa a minőségi munkához szükséges urbánus infrastruktúrát, valamint a Duna-part és a környező zöldfelületek segítségével a természetközeliséget. Az 54 hektáros területen 23 hektárnyi fejlesztés valósul meg. Az úgynevezett built-to-suit konstrukcióban megvalósuló fejlesztések során a jövőbeli bérlők igényeire szabva alakítja ki és építi meg az ingatlanfejlesztő az új irodaházat. Itt, miután a bérlő letette a voksát egy helyszín és/vagy egy projekt mellett, az épület tervezése során maximálisan figyelembe lehet venni az ő elképzeléseit. Spekulatív fejlesztésnél, mint amilyen a BudaPart GATE épülete is, a területek bérlők igényeinek meghatározása és azok szerinti kialakíthatóságának biztosítása a fejlesztő általi megoldandó feladat.

Mennyire van kapcsolat és együttműködés az épületek fejlesztői és a leendő üzemeltetői között?

Az épületek első üzemeltetőjének kiválasztását illetően általában kétféle mód jellemző: az egyik, ha már van egy kialakult, korábbi tapasztalatokon alapuló kapcsolat a fejlesztő és az üzemeltető között; a másik, amikor még az átadás előtt, a fejlesztés időszakában meghirdetett tender segítségével választják ki az üzemeltetőt. Korábban sok vállalat költségmegtakarítási szempontok miatt vállalta el a PM mellett az FM-feladatokat is, de úgy gondolom hosszú távon sokkal előnyösebb az üzemeltetési tevékenységet kiszervezni kifejezetten erre szakosodott cégekhez.

Mennyire fontos a bérlők számára Magyarországon az irodaházak minősítése? Mi a LEED Gold és Silver közötti különbség?

Manapság a legtöbb fejlesztésnél alapvető, hogy környezetvédelmi tanúsítványt szerezzenek az épületre. Mivel a fejlesztők igyekeznek eleget tenni az új trendeknek, egyre jobban fókuszálnak a minél magasabb minősítések elérésére. A bérlőknél is érezhető már tudatosság e téren, így a LEED, BREEAM, DGNB és a WELL minősítéssel rendelkező épületek előnyt élveznek a kiválasztás során. Ezen tanúsítványok az adott épület energiatakarékosságáról, környezettudatosságáról és fenntarthatóságról adnak összehasonlítható visszajelzést.

Luxusfizetés? Ugyan! Luxusmunkahelyre vágyik mindenki

További információkért kattints a képre!

A tanúsítás szempontjai között nagyon fontos helyen szerepel a lokáció. Előfordulhat, hogy a tömegközlekedést és egyéb elérhető szolgáltatásokat figyelembe véve kitűnő elhelyezkedésű épület magasabb fokozatot ér el, mint egy akár magasabb műszaki tartalmú, de kedvezőtlenebb elhelyezkedésű társa.

A Gold fokozat több helyben előállított, valamint újrahasznosított összetevőt tartalmazó anyag felhasználását, még inkább energiahatékony berendezések beszerelését, sőt akár megújuló energiaforrás használatát jelenti a Silver minősítéshez képest. A BudaParton a dolgozókat olyan irodaépületek várják majd, mint a LEED GOLD minősítésű, A+ besorolású, 20 ezer négyzetméteres BudaPart Gate.

A budapesti irodapiacon várhatók-e átrendeződések az egyes alpiacok között akár a bérleti díjak, akár a rendelkezésre álló irodaterületek tekintetében? Kialakulhat egy új "Váci út" a következő években?

Habár továbbra is a legtöbb futó projekt a Váci úti irodafolyosón található, a statisztikák azt mutatják, hogy a dél-budai alpiac is legalább ennyire népszerű lokációvá válhat a jövőben. A Váci úthoz képest sokkal emberközelibb, rekreációs és kikapcsolódási lehetőségeket is nyújt sok zöldfelülettel, ez pedig a 21. századi iroda- és munkáltatói trendek egyik legfőbb kritériuma.

A budapesti irodaállomány egyre növekszik, melyet egyelőre támogat az erős keresleti aktivitás is. Az üresedési ráták az egész budapesti irodapiacon rekordalacsony szintekre csökkentek, a fővárosban mindenhol 10 százalék alatti a kihasználatlanság, de most még ennél is alacsonyabb, csupán 7,6 százalékos a teljes piaci üresedési ráta. A fővárosi alpiacokból is kiemelkedő Dél-Buda, ahol csak 3,3 százalékos ez a mutató.

A cikk megjelenését a BudaPart fejlesztője, a Property Market Kft. támogatta.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír


 



hirdetés
Állásajánlatok
Szerkesztő - újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium