Miközben a lakosság a labdarúgó Európa-bajnokság lázában ég, a gazdaság alacsonyabb fokozatra kapcsolt Ukrajnában. A beruházási aktivitás alacsony, a GDP-növekedés lassul, a hitelezés pedig immár két éve nem mutat fellendülésre utaló jeleket. Kijevi látogatásunk során Pavel Cetkovsky, az Erste Group ukrán leánybankjának cseh vezérigazgatója elmondta: a bankok Ukrajnában is egy új üzleti modellre történő átállás lehetőségeit keresik, és elkerülhetetlen a 180 szereplőből álló szektor konszolidációja. Rövid távon persze az ukrán csapat nagy öregjének számító Sevcsenko fejesei befolyásolják a hangulatot észak-keleti szomszédunknál, a hétfői svédek elleni győzelem biztató kezdés volt.
A jövő évi költségvetésben a kamatkiadásokra vonatkozóan is kért alternatív számítást a Költségvetési Tanács. Kovács Árpád az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, ki kell számolni azt is, mi lesz, ha nem állapodnak meg az IMF-fel.
A Financial Times Deutschland EU-forrásokból úgy értesült, hogy a közösség hajlik a görög költségvetési kiigazító program újratárgyalására függetlenül attól, hogy mi lesz a most vasárnapi parlamenti választások kimenetele. Mivel lényegében az összes nagyobb görög párt ennek elérésére törekszik (főként a spanyol bankmentő csomagnál látott EU-s engedmény láttán), így az unió felőli rugalmasság logikus is lenne akkor, ha a vezető uniós döntéshozók az elmúlt hetekbeli nyilatkozataikkal összhangban valóban bent szeretnék tartani a görögöket az eurózónában.
A kormány megemeli az idei év gazdasági növekedésére vonatkozó prognózisát, a korábbi 0,1%-ról 0,5%-ra a kedvezőbb német gazdasági adatokra hivatkozva - írta a Bloomberg hírügynökség Varga Mihály szerda reggeli szavaira hivatkozva. A tárca nélküli miniszter sajtóirodájától kapott tájékoztatás szerint az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter mai nyilatkozatában elhangzott esetleges 0,5%-os várt növekedési ütem a 2012-es év második felére vonatkozott.
A magyar IMF-főtárgyaló a TV2 reggeli műsorban arról is beszélt, hogy az IMF-hitelről szóló hivatalos tárgyalások júliusban vagy augusztusban elkezdődhetnek. Varga Mihály kedden az Inforádiónak is nyilatkozott, ezek szerint még nem született döntés arról, hogy új jegybanktörvényt terjeszt-e be a kormány, ez a szerdai kormányülés témája lehet.
A 2013-tól bevezetni szándékozott magyarországi pénzügyi tranzakciós adó számos kérdést vet fel, többek között annak potenciális pénzügyi stabilitási kihatásain keresztül. Az alábbiakban Horváth István makrogazdasági elemző gondolatait, véleményét közöljük változatlan formában. A szerző hangsúlyozza: nem az célja, hogy az adó bevezetésének összes lehetséges kimenetét elemezze, helyette inkább az, hogy felhívja a figyelmet arra: "egy reális mikro szintű alkalmazkodást feltételezve komoly makrogazdasági kockázatig juthatunk el, mégpedig igen-igen rövid úton".
A Raiffeisen véleménye szerint a Magyar Telekom árbevétele minimális mértékben növekedhet idén, profitabilitása azonban tovább csökkenhet. A legnagyobb terhet továbbra is a különadók jelentik, ezek közül a telefonadót az elemzőház véleménye szerint a társaság nem hárítja át ügyfeleire idén. Főként ennek a negatív hatásnak tudható be, hogy a Raiffeisen jelentősen csökkentette a Magyar Telekom papírokra vonatkozó célárát, ajánlásuk azonban továbbra is tartás, mivel véleményük szerint a részvények magas osztalékhozama gátat szabhat a további árfolyam-esésnek.
Halovány optimizmus mutatkozik jelenleg a nyugat-európai tőzsdéken, a határidős indexek jelen állása alapján pedig a tengerentúlon is vérszegény emelkedéssel indulhat a kereskedés. Fontos makroadatok hiányában, valamint a spanyol és a görög fejlemények miatt bizonytalanság következtében alacsony forgalom melletti volatilis kereskedésre lehet számítani.
Összességében bizonytalan hangulatban zajlik ma a kereskedés a nyugat-európai tőzsdéken, a főbb indexek felemás elmozdulást mutatnak. A hétvégi spanyol bankmentéssel kapcsolatos hírek láthatóan rövid ideig voltak csak képesek megnyugtatni a befektetőket, akik most már a hétvégi görög választások miatt aggódnak. Az egyes ágazatok közül a ciklikus szektorok alulteljesítenek, a sereghajtó a pénzügyi és a nyersanyag szektor.
A Költségvetési Tanács a növekedési kockázatok mellett finanszírozási kockázatokat is lát a jövő évi költségvetési tervben, mivel az IMF/EU-hitellel a büdzsé bevételeiben ugyan nem számol a gazdasági minisztérium, de a makropálya tervezésében igen. Kovács Árpád szerint amennyiben mégsem születik meg a megállapodás, az több száz milliárd forinttal rontja a költségvetés finanszírozási helyzetét.
Két héten belül egy teljesen új jegybanktörvényt módosító javaslatot nyújt be a kormány a Parlamentnek - árulta el Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Népszabadságnak.
Az egyre gyengülő makrogazdasági kép (akár Kínában, az Egyesült Államokban vagy Európában) a nyersanyagok keresletoldali kilátásait is jelentősen rontotta. A romló kilátások pedig a hedge fundok és más nagyobb intézményi spekulánsok árupiaci pozícióiban is megmutatkoztak, a hedge fundok ugyanis a szerdával végződött héten jelentősen csökkentették a határidős- és opciós piacokon nyitott nettó vételi pozícióikat a réz, a búza, vagy a kukorica piacán - derült ki a CFTC legfrissebb adataiból. A minden elemzőt meglepő rendkívül gyenge amerikai munkapiaci adat viszont ismét élénkítette azon várakozásokat, hogy az amerikai jegybank a pénznyomtatáshoz nyúlhat, ami felpezsdítette az elmúlt hónapokban hanyatló aranypiacot is.
Többhetes csúcs közelében indult a forint kereskedése hétfõn annak örömére, hogy az Európai Unió 100 milliárd eurót szán a spanyol bankrendszer megerõsítésére, illetve a hétvégi kínai makroadatok további monetáris élénkítés lehetõségére utaltak. Az eufória-közeli reggeli piaci hangulat azonban teljesen elmúlt délutánra, sőt már újra a piaci feszültség jelei mutatkoztak. Ezek miatt a forint sem tudta megõrizni erejét, de összességében viszonylag jól tartotta magát. A befektetõk a spanyol mentõcsomag körüli kérdõjelekkel, illetve egyre inkább a most hétvégi görög választások kimenetelével kezdenek foglalkozni és összességében továbbra is óvatosak maradtak.
Fontosabb részletek
Akár 100 milliárd eurót is elérhet a spanyol bankrendszernek szóló eurózónás segítség
Ez nagyobb összeg lenne, mint amekkora potenciális tõkehiányról szóltak az eddigi elemzések, így van egyfajta nyugtató üzenete a csomag méretének
A mentõcsomag több részlete még nem tisztázott, de az, hogy a nyomás enyhül a bankrendszerre, általánosan pozitív légkört eredményezett hétfõ reggel a piacokon; ez napközben fokozatosan elpárolgott
Mivel a spanyol gazdasági válságot a mentõcsomag önmagában nem oldja meg, a feszültség újra elõjöhet a piacokon
Ez ma délután már látszott is: a 10 éves spanyol kötvényhozam napon belül jelentősen emelkedett, 6,5% fölé ugrott
A makrogazdasági feltételek nélküli spanyol mentõcsomag miatt az írek máris "bejelentkeztek", hogy az õ csomagjukat is tárgyalják újra, ez növeli a bizonytalanságot a piacokon
A befektetõk fókuszában a spanyol mentõcsomag pontos keretei mellett egyre inkább a most vasárnapi görög választások kimenetele, potenciális következményei állnak
Magyar szempontból egyelõre nincs érdemi elõrelépés az EU/IMF-hitelprogramot illetõen
A hét eleji optimista hangulat törékeny lehet a nemzetközi részvénypiacokon. A spanyol bankmentő csomag és a kedvező kínai inflációs adatok valószínűleg csak átmeneti megnyugvást hozhatnak, hiszen közelednek a görög választások, így a kockázatkerülésé lehet a főszerep az előttünk álló napokban - olvasható a QUAESTOR e heti piaci kitekintőjében.
Amennyiben valóban kilépne az euróövezetből Görögország, az várhatóan jelentősen mélyebbre lökné a recesszióban. Rövid távon az sem valószínű, hogy a drachma bevezetése (és leértékelődése) tompítaná a zuhanást. Görögország ugyanis az Európai Unió legzártabb gazdasága, és igencsak szerény áruexporttal rendelkezik. A kilépés és a (következő egy-két évben bizonyára mélyülő) válság azonban arra sajnos bizonyára "jó lenne", hogy tovább szítsa a feszültségeket a társadalomban, akár a végletekig fokozva azokat.
Azt, hogy az esetleges kilépés hogyan, milyen drámai folyamatokon keresztül hatna a görög gazaság különböző területeire, az elmúlt hetekbeli cikksorozatunkban már bemutattuk, múlt hétvégi cikkünkben pedig összefoglaltuk.
Cikksorozatunk mai, a görög gazdaság egészét átfogó elemzésének főbb megállapításai:
- az esetleges kilépés az államadósság megtagadásával is járna, így az adósságválság egy bank-, illetve árfolyamválsággal is összekapcsolódhat, - a görög GDP további akár 20%-kal is zuhanhat (reál értelemben), az infláció és a munkanélküliség 30% fölé ugorhat, - az életszínvonal drámai mértékben romlana az országban, az egy főre jutó GDP akár 55%-kal is zuhanhat a mostani euróalapúhoz képest drachma esetén, - az exportszektor gazdasághoz mért súlya a legkisebb az EU-ban, annak is döntő része turizmus, utóbbi megtartásához viszonylagos gazdasági és társadalmi nyugalom kellene, - a görög gazdaság már jelentősen elkezdte visszanyerni versenyképességét és elkezdett "nyílni" a gazdasága az eurózónán belül is.
Nem lesz könnyű dolga a kormánynak a jövő évi költségvetési hiánycél teljesítésekor. A Költségvetési Tanács hétfőn megjelent, 2013-as költségvetési törvényjavaslatról alkotott véleménye szerint ugyanis ehhez arra van szükség, hogy maradéktalanul teljesüljön a Széll Kálmán Terv 2.0, 2012-ben ne legyen elcsúszás a büdzsében és a jövőre várható lassabb növekedés miatt növelje az országvédelmi alapot, vagyis a tartalékot. Emiatt azonban még több új egyenlegjavító intézkedésre van szükség.
A Tanács azt is megállapította (a szokásosnál három hónappal korábban elinduló költségvetési tervezés során), hogy az idén várható recesszió ellenére teljesíthető a 2012-es költségvetési hiánycél, ehhez azonban maradéktalanul végre kell hajtani a betervezett kiigazító lépéseket.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megkapta a Költségvetési Tanács véleményét a jövő évi költségvetési törvényjavaslat tervezetéről - válaszolta a tárca az MTI kérdésére hétfőn.
Orbán Viktor miniszterelnök a közép-európai (visegrádi) kormányokat közös program kidolgozására invitálta még május végén, azonban az eddigi visszajelzések alapján a térség országai visszautasították a kezdeményezést.
Az elhúzódó válsághoz való alkalmazkodására utal, hogy továbbra is 50 pont alatt húzódik a Magyar Fejlesztési Bank vállalati indikátora. A 2012. tavaszi eredmények szerint a még mindig stagnáló belső, valamint a korábbiakhoz képest visszafogottabb húzóerőt kifejtő külföldi keresletre való berendezkedés a jellemző. Az indikátor 45,1 ponton áll.
A váratlan csütörtöki kamatcsökkentés amennyire kedvező hír, annyira elbizonytalanító is, hiszen a kínai vezetők olyan romló gazdasági környezetet is valószínűsíthetnek, amelyekre a piac nem is számított. A Fed vonakodása, hogy újabb élénkítésbe kezdjen, együtt a kínai bizonytalansággal, és a spanyol aggodalmakkal, összességében továbbra is enyhe lejtmenetet okozott az árupiacokon, a Dow Jones UBS árupiaci index azonban mindössze 0,34 százalékot veszített összesen pénteken.
Ezen a héten vasárnap rendezik Görögországban az újabb választásokat, amely sokkal többről: a görögök eurózónából való esetleges kilépéséről is szól. A sorsdöntő esemény előtt a héten többek között Magyarországon is várhatók izgalmak, de valószínűleg nem a makrogazdasági adatok frontján. Külföldről azonban több fontos statisztikát is várunk, főként a hét közepétől sűrűsödik a makronaptárunk.
A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.
Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!
