Mivel nem fejlődik olyan ütemben Irán hosszú hatótávolságú rakétaprogramja, mint ahogy azt a Bush-kormány annak idején gondolta, ezért "félre teszi" a Csehországba és Lengyelországba tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer kiépítésének tervét az Obama-adminisztráció - számolt be az információról a Wall Street Journal mai száma.
Az elmúlt két évtized talán legnehezebb csúcstalálkozóját tartották kedden a lengyelországi Gdansk városában, ahol a második világháború kitörésének 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen többek között részt vett Angela Merkel német kancellár, valamint az orosz, a lett, a litván, az észt, az ukrán, a finn, a holland, a cseh, az olasz miniszterelnök. A háborúban győztes Nagy-Britannia és Franciaország meglepő - bár nem egészen érthetetlen -- módon csak külügyminiszteri szinten képviseltette magát.
De nem is rájuk, sőt, nem a háborús bűneit számtalanszor levezekelt Németország kancellárjára figyelt a világ, hanem Vlagyimir Putyinra, aki a történelmi csúcstalálkozó közös autóbuszon közlekedő tekintélyes vendégeivel szemben külön limuzinon érkezett az ünnepségre. 150 fős kísérete pedig kivette a környék legelőkelőbb, kastélyszerű szállodája, a Grand Hotel összes szobáját, amelyeket a levegőből, a tenger felől és - a városnegyed lezárásával - a szárazföldről is védenek a biztonságiak.
Erre még korai lenne válaszolni, hiszen a javarészt kulisszák mögé szorított, változó sikerrel folyó orosz—európai szembenállás egyik fő terrénuma éppen északkeleti szomszédunknak a földgáz tárolásával és szállításával kapcsolatos tevékenysége. Hogy ez milyen konfliktusokat indukál, az megmutatkozott a csütörtökön Moszkvában lebonyolított, feszült megbeszélésen is, amelynek tárgya az orosz—ukrán földgáz kereskedelem új feltételrendszere volt.
Az európai gázellátás már manapság is csak külföldi importtal képes kiszolgálni fogyasztóit, és a behozatal a folyamatosan növekvő igények és a kimerülő európai gázmezők miatt már csak növekedni fog. A sajtóban naponta jelennek meg cikkek a Nabucco-Déli Áramlat harc ütközeteiről, miközben számos más vezetékterv is veszélyezteti a MOL érdekeltségébe tartozó projektet. Legalábbis látszólag. Hosszú távon ugyanis - az előrejelzések szerint 2015-től - a jelenlegi szállítórendszer-kapacitás már nem lesz képes megfelelő mennyiségű gázt hozni Európába. A becsült hiány 2030-ra pedig akkorára duzzadhat, hogy a most tervezett összes vezeték megépítésével sem lehet majd biztosítani Európa zavartalan gázellátást.
Egyre többen arra számítanak, hogy az ukrán állam fizetésképtelenné válik. Megvan az esély rá, hogy csak a gázvita kapcsán kialakult pánik miatt árazták be a kötvénypiacok az államcsődöt, azonban a felelősségi viszonyok elmosódása, az igazgatás szétesése, a helyenként polgárháborús hangulat a legrosszabb esetben valóban előidézheti azt. Az alábbiakban a Kovács Krisztián, a Concorde elemzőjének áttekintése olvasható az ukrán gazdaság állapotáról és a jelenlegi helyzet hátteréről.
A baj sosem jár egyedül, továbbá sosem jön jókor, de Ukrajna tekintetében aligha jöhetett rosszabbkor a globális pénzügyi válság kiteljesedése. Ukrajna - geopolitikai ütközőzóna volta miatt - évek óta permanens politikai krízisben van, az állapotok azonban sokat romlottak az utóbbi hetekben - írja a Concorde. A következő cikkben a Concorde elemzőinek véleménye olvasható.
Hosszabb távú politikai és gazdasági következményei is lehetnek a hónap eleji orosz-grúz háborúnak és az azt követő, az elmúlt két napban felgyorsult eseményeknek. Egyesek már a hidegháborús emlékek megelevenedésétől tartanak. A nyugati hatalmak és Oroszország között a feszültség erőteljesen nő, de egyelőre inkább az orosz fél tesz demonstratív lépéseket. Ennek legfrissebb jele, hogy ma elismerte Oroszország a két szakadár grúz tagállam függetlenségét, illetve a NATO-val való együttműködés szinte teljes leállítását helyezte kilátásba.
Tegnap Oroszország a WTO-ba belépés értelmetlenségét vetette fel, ami a már másfél évtizede megkezdett felvételi folyamat visszafordítását jelentené. Az oroszok tehát látványos fordulatot mutatnak a külpolitikában és elképzelhető az is, hogy az "orosz kezek" a grúz szakadár területek után Moldova és Ukrajna felé nyúlnak.