
Régóta ismert és számtalan pszichológiai és közgazdaságtani kutatás által megerősített tény, hogy az emberek többsége kockázat és bizonytalanságkerülő. Hogy mennyire, azt Tversky és Shafir 1992-es kísérlete kiválóan szemlélteti – de ne rohanjunk előre. Némi döntéselméleti bevezetővel talán jobban érthető miért olyan szenzációs a kísérlet eredménye.
A közgazdaságtanban a ’bizonyosság elvének’ (sure thing principle) nevezik azt a megfigyelést, hogy ha egy bizonytalan kimenetelű döntési helyzetben minden lehetséges kimenetel mellett jól járunk egy döntéssel, akkor bizony érdemes meghozni azt a döntést. Nem egy rakétatudomány, ahogy az angol mondaná.
Hagy szemléltessem ezt egy ingatlanvásárlási példával. Tegyük fel, hogy a szomszédunk eladná a telkének egy részét. Számunkra azért érné meg különösen az üzlet, mert a saját telkünkből egy nyelet leválasztva, kijáratot tudnánk biztosítani az utcára és így a telekrész beépíthető lenne. A beruházás megtérülését lényegében csak az ingatlanpiaci árak alakulása befolyásolja. Ha az árak a jövőben felfelé mozognak, akkor mindenképp megéri megvenni a telekrészt. De mi történik akkor, ha az árak bezuhannak? Hosszas tanakodás után arra jutunk, hogy a vétel még akkor is busásan megtérül. Az árak alakulását jelenleg nem tudjuk megjósolni, de nem is szükséges. Akárhogy alakulnak is az árak, megéri megvenni a telekrészt, úgyhogy az egyetlen észszerű megoldás nyélbe ütni az üzletet.
Csakhogy nem minden ember gondolkodik így.
Tversky és Shafir 1992-es kísérletükben egy fogadást ajánlották fel a kísérleti alanyaiknak. A résztvevők egyenlő valószínűséggel nyerhettek 200 dollárt, vagy veszíthettek 100-at. Várható érték alapján mindenképp megéri részt venni ebben a játékban, hiszen hosszú távon átlagosan 50 dollárt nyerünk vele. Miután lejátszottak egy játékot, az alanyoknak felajánlották, hogy megismételhetik a fogadást. A részvételi kedv az elért eredménytől függött.

A kísérlet alapján úgy tűnik, hogy az emberek egynegyede extrém bizonytalanságkerülő: ha bizonytalanságot lát, végig sem gondolja a lehetséges kimeneteleket.
A racionalitás klasszikus közgazdasági modelljével nehéz megmagyarázni ezt az eredményt. Több versengő elmélet van, amelyek között olyan egzotikus nevűek is megtalálhatóak, mint a kvantum-döntéselmélet.
Evolúciós szempontból nézve persze érthető a dolog. A populáció egy része kockázat- és bizonytalanságkereső, másik, nagyobb része viszont épp hogy kerüli ezeket. Őseink élelem után kutatva, így fedezték fel, hogy melyik bogyó ehető és melyik mérgező. Néhányan kipróbálták, a többi meg figyelt. Szerencsére nem az őskorban vagyunk és jóval több információ áll a rendelkezésünkre.
Az mRNS alapú védőoltások viszonylag újak. Ráadásul a koronavírus elleni oltást mindössze 10 hónap alatt fejlesztették ki és tesztelték le. Bár érthető a közvélemény bizalmatlansága, észszerűnek semmiképp nem mondható. Nézzük a számokat!
A cikk írásának időpontjában Magyarországon megközelítőleg 10 ezer halálos áldozata volt a vírusnak, míg a beazonosított fertőzöttek száma 330 ezer körül mozgott. Persze sok a tünetmentes fertőzött, így pontosan nehéz megmondani, hogy valójában hányan estek át már a fertőzésen. A halálozási arány becsléséhez tegyük fel, hogy már 3 millió honfitásunk esett át a koronavíruson. Ez azt jelenti, hogy minden 300. fertőzés követelt életet, másképpen a halálozási arány 1/300. Ez egy nagyon konzervatív alsó becslés, ráadásul ennél sokkal több honfitársunknál alakult ki súlyos szövődmény, maradandó szív- vagy tüdőkárosodás.
Nézzük most a Pfizer vakcinájának tesztadatait, amely elérhető az USA Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központjának honlapjáról. A oltást kapó egyének közül sokan számoltak be mellékhatásokról, úgy mint hidegrázás, izomfájdalom vagy éppen láz. Ezek egyes esetekben olyan súlyosak voltak, hogy az illetőt akadályozták a szokásos napi tevékenységében. Három dolgot azonban fontos leszögezni: (i) ezek a tünetek az immunrendszer természetes válaszreakciói az oltásra (ii) kivétel nélkül 1-2 napon belül elmúltak és (iii) senkit sem kellett ezek miatt kórházban kezelni. Az oltást kapó csoporton belül ezen kívül regisztráltak más súlyos betegségeket is, de pontosan olyan arányban, mint ahogy azok a teljes népességen belül is előfordulnak. Nincs okunk tehát azt feltételezni, hogy ezeket a védőoltás okozta volna.
A minta elemszáma korcsoportonként eltérő volt. Jellemzően pár ezer ember alkotta mind a beoltottakat, mind a placebo csoportot. Elképzelhető, hogy jelentkezik olyan súlyos mellékhatás, amely csak ritkán lép fel és nem mutatkozik meg egy ilyen kis mintában. Mennyire ritkán? Jó esetben egy a millióhoz, vagy még ritkábban. Vegyük a legrosszabb forgatókönyvet: minden 1000. beoltottnál szövődmények lépnek fel. Ennek ugyan a tesztelés során bőven látszania kellett volna, de tegyük fel, hogy a Pfizernek szerencséje volt a mintába került egyénekkel.
Egyik oldalon tehát van egy halálozási arány, amely szerint jó esetben is minden 300. fertőzött életét veszti. A másik oldalon meg egy ismeretlen szövődmény, amely a legrosszabb esetben is legfeljebb minden 1000. beoltottat érint.
Olyan ez, mint a telekvásárlási példa, csak itt az egyetlen befolyásoló tényező a védőoltás biztonságossága. Mindegy, hogy minden ezredik, vagy minden milliomodik embernél alakul ki szövődmény a védőoltás következtében, még mindig jobb, mint elkapni a koronavírust. Az emberek egy része azonban csak a bizonytalanságot érzékeli és felnagyítja a veszélyeket á la Tversky és Shafir.
Tegyük hozzá, hogy most az oltás szempontjából a legrosszabb forgatókönyvet vázoltuk fel. A valóságban a koronavírus halálozási aránya sokkal rosszabb lehet. A másik oldalon pedig az oltás sem minden 1000. esetben okoz problémát. A cikk írásakor már Európa-szerte folyik a tömeges oltás és sehol nem tapasztaltak súlyos szövődményt okozó mellékhatásokat. Ritka esetekben, nagyjából minden 100 ezredik személynél súlyos allergiás reakció, úgynevezett anafilaxiás sokk lépett fel. Fontos azonban leszögezni, hogy (i) minden érintett jól van (ii) többségüknek komoly allergiás kórtörténete van, harmadukkal korábban is történt már ilyen. Jó hír azonban, hogy úgy tűnik a vakcina védelmet nyújt a koronavírus brit, illetve dél-afrikai mutációjával szemben is.
Elképzelhető, hogy néhányakat nem győzött meg a fenti érvelés. Az egyik gyakori ellenérv, hogy nem ismerjük az oltás hosszú távú következményeit, hiszen nem is volt mód még tesztelni őket. Igen ám, de a koronavírus hosszú távú hatásait sem ismerjük, és az eddigi tapasztalatok nem túl bíztatóak: tüdő- és szívszövet károsodás, krónikus fáradtság, legyengült immunrendszer, a nemzőképességre gyakorolt negatív hatás.
Végezetül egy gondolat az oltás hatásosságával kapcsolatban. Egyeseknek talán zavaró lehet, hogy az oltás csupán 95%-ban nyújt védettséget. Valóban igaz, hogy ha csak magamat nézem 5/100 annak az esélye, hogy beoltva is elkapom a vírust. Viszont ha azt nézem, hogy mennyi a valószínűsége, hogy megfertőzöm édesapámat, aki az életkora miatt a veszélyeztetett kategóriába tartozik, már elenyésző: 25/10 000. Feltéve, persze ha mindketten be vagyunk oltva. A magam részéről már alig várom.
A szerző a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet kutatója és a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Címlapkép: Getty Images
Benyújtották a javaslatot: legálissá válhat a kínzás Oroszországban
Kilépnek az európai egyezményből.
Videó: visszatértek a legendás ukrán páncélosok a frontra, egyből nekirontottak az orosz állásoknak
Tovább öregbítik hírnevüket.
Bemondta Donald Trump: ekkor születhet döntés a békéről
Cél, hogy létrejöjjön a közvetlen találkozó az orosz és ukrán elnök között.
Súlyos szintet ért el az orosz morál leépülése: drákói szabályokat vetettek ki a katonákra
Állítólag pokoli körülményeket teremtettek a parancsnokok.
Váratlan helyeken indult orosz offenzíva, kilométerekre szakították át a frontvonalat Putyin katonái
Az ukrán ellentámadás egyik legnagyobb sikere került végveszélybe.
Friss felvételek: csúnyán betalált az ukrán támadás, porig rombolták Novosahtinszket
Ez biztosan visszaveti az orosz termelést.
Az AI új jelentése: All-In
Trump kirúgta a statisztikai hivatal vezetőjét, miután neki nem tetsző munkaerőpiaci számok érkeztek a szakemberektől. Pedig a munkaerőpiac már régóta nem a növekedés motorja, a... The post

Kína úttörő erdőtelepítő programmal támogatja a klímavédelmet
Komoly sebezhetőséggel néznek szembe Kína erdei ökoszisztémái: a monokulturális erdők dominanciája miatt a fás területek érzékenyek lettek a betegségekre, kártevőkr
Transzferár-adatszolgáltatás: mit lát valójában a NAV az ATP lapokon?
A transzferár-adatszolgáltatás (ATP lapok) bevezetése gyökeresen átalakította a kapcsolt vállalkozások ellenőrzési logikáját. Az eddigi transzferár dokumentációs kötelezettség mellett mos

Otthon Start Program - előfordulhat 3% alatti kamat is?
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program - előfordulhat 3% alatti kamat is? A jogszabály rögzíti, hogy a hitel kamata legfeljebb 3% lehet, tehát nem zárja ki a kedvezőbb -3
Családi drámák és új tulajok a világ egyik legismertebb csapatánál
Család drámák, majd új tulajok a világ egyik legismertebb kosárcsapatánál. Kik a Los Angeles Lakers tulajdonosai, és hogyan jutott addig a helyzet, hogy a Buss-család... The post Családi drámá

Miért utálom a legény- (és leány-) búcsúkat?
Nyilván az utálat nagyon erős kifejezés, nem igazán lehetett eddig panaszom, kifejezetten élvezhetőnek találtam azokat, amiken részt vettem. Illetve az olvasó gondolhatja, hogy a bejegyzés elmé
Élet egy adatközpont mellett
Vízügyi nehézségek a technológia árnyékában: hogyan hat egy adatközpont a helyi közösség mindennapjaira.
Tartozik-e nekünk az állam, ha van pénzünk?
Egy modern bankjegy tulajdonosa nem követelhet semmi "értékesebbet" az államtól a pénzéért cserébe. Miért sorolják a készpénzt mégis az államadóssághoz a statisztikák? És számít-e ez

Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Kereskedés külföldi részvényekkel
Kezdő vagy, de külföldi részvényekkel kereskednél? Megmutatjuk, mire figyelj a kiválasztásnál, melyik platformunk a legjobb ehhez, és hogyan segít tanácsadó szolgáltatásunk, hogy magabiztosan lépj a nemzetközi piacokra.
Az európai sikerország is lecsap a bankokra, mégis mi folyik itt?
Mi történik a pénzzel Lengyelországban?
Kellemetlen meglepetés érheti az otthon startos hitel igénylőit
Biztos a 10 százalékos önerő?
Szemünk előtt tűnik el a magyar gyümölcs, külföldi áru veszi át a helyét a boltokban
Mit tud kezdeni az ágazat az erős importnyomás miatti polcvesztéssel?
