FONTOS Szamárköhögés: rendkívül érdekes és új folyamat indult el Magyarországon
A háború egyik legsúlyosabb következménye Oroszországra nézve: de mekkora is a baj?
KRTK blog

A háború egyik legsúlyosabb következménye Oroszországra nézve: de mekkora is a baj?

Johannes Wachs, Corvinus Egyetem, KRTK
Ukrajna megszállása óta a nyilvánosságban időről időre felvetődik az orosz szakemberek elvándorlásának témája. Bár mindez nehezen számszerűsíthető, digitális nyomkövetési adatok felhasználásával mégis megbecsülhetjük az orosz értelmiség eltűnésének mértékét. Módszerünk szerint 2022 őszéig az IT szakemberek 11 százaléka emigrált, de ez az adat inkább az alsó határát jelentheti a valós elvándorlásnak: úgy véljük akár egyharmaduk is elhagyhatta az országot. Az adatok alapján azt is megfigyelhetjük, hogy az emigrált szakemberek sokkal produktívabbak és együttműködőbbek, illetve információt kaphatunk arról is, hogy milyen célpontokat részesítenek előnyben.
krtk blog A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Sokakat érdekel, hogy az orosz gazdaság hogyan fog fejlődni a következő években. Sok kérdés merül fel az ország jelenlegi háborús helyzetével kapcsolatban. Hogyan érintik a szankciók az oroszok hatékonyságát? Hogyan fogja károsítani a háborúra fordított költségvetés a gazdaság többi részét? Lesz-e emberhiány, akár a fronton, akár a kulcsfontosságú iparágakban? Ezek a kérdések meghatározhatják a háború kimenetelét.

Érdemes figyelembe venni a háború hosszabb távú gazdasági hatásait is az orosz gazdaságra. Egyszer véget ér majd és valószínűleg súlyos gazdasági visszaesés követi majd mindkét mindkét háborús fél számára. Érvelhetünk amellett, hogy döntő aspektus ebben a kérdésben az emberi tényező lesz és ennek kapcsán felmerül a kérdés: hány szakember hagyhatta el Oroszországot? Ugyanis minden gazdaság legfontosabb része a szakértelem, nem az infrastruktúra. Erre jó példa a második világháború utáni Németországban folytatott elemzések eredménye, mely kimutatta, hogy a fizikai pusztítást elszenvedő kutatóközpontok gyorsan talpraálltak, azonban azok, amelyek tudósokat vesztettek, például a "nácitlanítás" miatt, évtizedekig kisebb teljesítményt nyújtottak. A tehetséges, tapasztalt embereket nehéz pótolni, részben azért, mert ők azok, akik intézményükbe vonzzák és kiképzik a következő generációkat.

Bár sokat beszélnek a szakemberek az Oroszországból való kivándorlásáról, meglepően nehéz számszerűsíteni azt, hogy ténylegesen mennyien hagyták el az országot. Legjobb forrásaink a szakmai szervezetek által végzett felmérések és maga az orosz kormány. Ezek azonban nyilvánvaló okokból  elfogultak lehetnek. Még ha aránylag pontosnak is tekintjük ezeket a becsléseket, azok csak a teljes létszám becslését adják. 2022 decemberében például az orosz digitális fejlődési miniszter becslése szerint az IT szakemberek közel 10 százaléka hagyta el Oroszországot a háború kezdete óta.

Digitális nyomkövetési adatok elemzése

Vizsgálatom során webes adatok felhasználásával egy alternatív módszert alkalmaztam a szaktudás elvándorlásának mérésére. Az aktív szoftverfejlesztők digitális lábnyomának segítségével alternatív becslést készíthetünk az elvándorlás mértékéről, és lehetőségünk nyílik további részletek feltárására is.

Szerencsére egy, a szoftverfejlesztés globális földrajzával foglalkozó kutatás részeként ebben a  2021-es elemzésben már feltérképeztem a nyílt forráskódú szoftverfejlesztőkre (OSS) vonatkozó, földrajzi népszámlálási adatokat. Bár az OSS nem tökéletes tükörképe az egész IT világnak, de lehetővé teszi az országok és régiók közötti összehasonlításokat. A felhasználók által megadott lokális információk, Twitter adatok és e-mail végpontok segítségével meg tudtam határozni a világszerte aktív OSS fejlesztők földrajzi helyzetét. Ebből körülbelül 45 000 fejlesztő volt akkor Oroszországban, Ukrajnában, Fehéroroszországban és Közép- és Kelet-Európában.

Az orosz megszállást követően újra begyűjtöttem az adatokat ezen fejlesztők profiljairól, először 2022 júniusában, majd újra 2022 novemberében, a részleges, orosz mozgósítást követően. Ellenőriztem, hogy a fejlesztők frissítették-e az információikat a tartózkodási helyükről. Az eredményeket az 1. ábra mutatja be.

2022 novemberéig az orosz fejlesztők 11,6 százaléka regisztrált új lakóhelyet.

Ők nyíltan bevallják, hogy más országban élnek. Ez valószínűleg a valódi kivándorlás mértékének egy alsó becslése: vegyük figyelembe, hogy az orosz fejlesztők további 13,2 százaléka teljesen törölte az információkat a tartózkodási helyéről. Miközben a fehérorosz fejlesztők esetében hasonló arányokat figyelhetünk meg, ezek az emigrációs adatok a többszörösét jelentik annak, amit a összehasonlításban szereplő többi országnál látunk. Ha megfontoljuk, hogy esetlegesen az összes olyan fejlesztő, aki szerkesztette vagy elrejtette a tartózkodási helyét, elhagyta Oroszországot, akkor becslésünk felső határa máris 30 százalékot ér el.  

A távozók és a maradók közötti különbségek

Ezen adatok felhasználásával nem csak objektív és adatalapú becslést kaphatunk az értelmiség elvándorlásáról, hanem egyben össze is hasonlíthatjuk azokat a fejlesztőket, akik elhagyták Oroszországot, és azokkal, akik maradtak. Például megfigyelhetjük, hogy az aktívabb fejlesztők nagyobb eséllyel hagyták el az országot. A saját bevallása szerint más országba költöző 11,6 százaléknyi fejlesztő írta 2019-ben és 2020-ban az összes orosz GitHub-kód 14 százalékát.

Emellett megfigyelhetjük azoknak a fejlesztőknek a háború előtti együttműködési mintázatait, akik elhagyták Oroszországot. Ebből a célból ábrázoltam az orosz fejlesztők  együttműködési hálózatát, ahol két fejlesztő akkor van összekötve, ha együtt dolgoztak bármilyen, a GitHub által nyomon követett projektben 2019-ben vagy 2020-ban. A hálózat legnagyobb összefüggő része látható az 2. ábrán, ahol a saját bevallásuk szerint más országba költözőket piros, azokat, akik elrejtették a tartózkodási helyüket, zöld, a többieket pedig kék szín jelöli.

A 2. Ábrán szereplő hálózatra vonatkozó adatokból és leíró statisztikákból két dologra következtethetünk. Egyrészt a kivándorolt fejlesztők lényegesen jobban kapcsolódtak a hálózatban. Átlagosan 3,6 együttműködésük volt, míg az országban maradó fejlesztőknek csak 1,4. Emellett lényegesen nagyobb eséllyel volt együttműködésük olyan fejlesztőkkel, akik külföldön éltek. Ezek a kapcsolatok segíthettek nekik állást találni külföldön a megszállást követően.

Másrészt ezek a fejlesztők fontos pozíciókat foglaltak el a háború előtti együttműködési hálózatban, annak távoli részeit kapcsolták össze.

Ezt a következőképpen mérhetjük meg: összehasonlítjuk, mi történik a hálózat kapcsolódásával akkor, ha eltávolítjuk a kivándorolt fejlesztőket, vagy egy hasonló méretű véletlenszerűen kiválasztott fejlesztői csoportot. A megfigyelt távozások szignifikánsan több szétszakítást eredményeznek a hálózatban a véletlen alapján létrehozott referencia forgatókönyvhöz képest. Ez azért lényeges, mert általánosságban véve az ilyen együttműködési hálózatok fontos szerepet játszanak a modern gazdaságokban – például ezeken keresztül értesülnek az emberek új ötletekről és álláslehetőségekről.

Célpontok - Hová mennek?

Az adatokból megfigyelhetjük továbbá, hogy hová költöznek a fejlesztők. A 3. ábrán bemutatom az orosz és fehérorosz fejlesztők legfontosabb célpontjait. Két dolog tűnik meghatározónak: egyrészt nyugati országokba tartanak, mint az Egyesült Államok és Németország, vagy olyan közeli országokba, amelyek lazább vízum szabályozással rendelkeznek az orosz állampolgárok számára. Valószínűleg több tényező is szerepet játszik abban, hogy a fejlesztők hová mennek: munkalehetőségek, fizetési kilátások, bevándorlási szabályozás, kulturális és nyelvi tényezők, valamint személyes kapcsolatok. Ez utóbbira utaló bizonyítékot találhatunk az együttműködési hálózat vizsgálata révén: 20-szor valószínűbb, hogy egy fejlesztő olyan országba megy, ahol volt korábbi együttműködése, mint ahol nem volt ilyen nexusa.

A tehetséges emberek nagy számú beáramlása jelentős hatással lehet egyes országokra és régiókra. A 4. ábrán becslések láthatóak a szoftverfejlesztők számának relatív növekedésére vonatkozóan, befogadó országonként. Például feltételezhető, hogy Grúziában a szoftverfejlesztők száma megduplázódott Ukrajna orosz inváziója óta. Ez a jelentős mértékű, magasan képzett emberi tőke import hozzájárulhat ezeknek a gazdaságoknak a gyors fejlődéséhez, azonban a hosszú távú előnyök jelentősen függnek a helyi munkaerőpiacokba történő sikeres integrációtól.

Következmények Oroszországra nézve

A szaktudás elvándorlásáról szóló szakirodalom azt sugallja, hogy míg a magasan képzett személyek távozása eleinte fájdalmas lehet egy ország gazdasága számára, hosszú távon gyakran vannak előnyei is. Az emigránsok gyakran küldenek haza pénzügyi támogatást, befektetnek otthon, illetve kapcsolatokat építenek régi és új hazájuk között. Az ilyen hálózati kapcsolatok, például az informatikai szektorban, amelyek például összekötik a Szilícium-völgyet Indiával, különösen előnyösek az indiai gazdaság számára.

Azonban valószínű, hogy Oroszország nem fog részesülni ezekből a hosszú távú pozitív hatásokból.

A szankciók korlátozhatják vagy költségessé tehetik a pénzügyi támogatás küldését, nem is beszélve arról, hogy az oroszországi befektetések külföldről történő megvalósítása is nehézségekbe ütközik. Az egyes emberek pedig ódzkodhatnak attól, hogy hazalátogassanak és kapcsolatokat építsenek régi, orosz ismerősökkel nem utolsó sorban az esetleges besorozásuk lehetősége miatt. Az emigránsok körében a feszült politikai helyzet és az ideológiai ellenállás a háború és a jelenlegi kormányzat ellen csökkenti a visszatérő migráció valószínűségét. A körülmények annak sem kedveznek, hogy az emigrált fejlesztőkön keresztül új külföldi kollégáik és a régi orosz együttműködő partnereik összekapcsolódhassanak.

Johannes Wachs a Corvinus Egyetem egyetemi docense és az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép forrása: Jon Hicks via Getty Images

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egyetlen lépéssel magára haragította Oroszország a világ egyik legerősebb katonai hatalmát: fontos szövetségest nyerhet Ukrajna
Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes online előadás

Devizakereskedés alapjai, avagy mi lesz veled forint?

Miben különbözik a devizakereskedés a részvények adásvételétől? Mely devizapárokat érdemes egyáltalán figyelni? Hogyan zajlik le egy tranzakció a forex piacon? Hogyan lehet rövid vagy hosszabb távra spekulálni ezen a piacon?

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Private Health Forum 2024
2024. szeptember 26.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
menedzser öltöny nyakkendő