A fenti, idézőjelben lévő cím talán túlzónak és hatásvadásznak tűnik, ugyanakkor meglehetősen hűen adja vissza valóságot. (Írásunk címét többek között a következő hír inspirálta.) Már amennyiben „valóság” alatt a hazai média, illetve a politikai közbeszéd egy része által az elmúlt években Svédországról kialakított képet értjük. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy ez a narratíva mennyiben tartható, amennyiben tudományos szempontok szerint összegyűjtött adatok és percepciók segítségével tárjuk fel azt, hogy valójában mit is tudunk a svéd társadalom állapotáról, és mit látunk, ha mindezt Magyarországgal hasonlítjuk össze. Jelen írás egy most kezdődő kutatás első eredményeit foglalja össze.
Megfelelő képzésekkel, valamint a rugalmas munkavégzés, a részmunkaidő minél szélesebb körű alkalmazásával, illetve a lemaradó térségek közlekedési kapcsolatainak javításával elő lehetne segíteni, hogy a mintegy 300 ezres hazai munkaerő-tartalék minél nagyobb hányada álljon munkába – hangzott el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által szervezett munkaerőpiaci konferencia kerekasztal-beszélgetésén. A konferencián bemutatták az Egyensúly Intézet azon kutatását is, miszerint a mintegy 320 ezer fős, külföldön dolgozó magyar 10-12%-át lehetne hazacsábítani megfelelő hazai körülmények megléte esetén. Ebbe a megfelelő fizetés mellett a nyugat-európai színvonalat közelítő munkakultúra, illetve egészségügyi helyzet is beletartozna.
Az orosz kémhálózat az ukrajnai háború kirobbanása óta folyamatosan növekedett, akár a méretét, akár a befolyását tekintve – számolt be a Wall Street Journal.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban állandóan felmerül, hogy Oroszország egyszerűen túl nagy és túl népes ahhoz, hogy egy anyagháborút elveszítsen. Az kétségtelen, hogy Moszkva – minden számítás szerint – ellenőrzi a legtöbb területet a világon, viszont a lakosságszám tekintetében még éppen befér az első tízbe. A jövőben viszont ez is megváltozhat, a vezetés pedig már belátta, hogy tennie kell valamit a születésszámok felpörgetéséért.
Vendégmunkások, migránsok, idegenek – csak néhány a nem túl pozitív hangvételű jelzőből, amikkel a külföldieket szokta a magyar nyelv illetni. De kik ők valójában? Hányan vannak? Honnan jöttek? Hol élnek a legtöbben? A következőkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.
A XVIII. század végén Nagy Katalin körutat tett a Krímben, amelyet udvari kegyence, Grigorij Patyomkin gróf néhány évvel korábban hódított meg. Bár Patyomkinnek sikerült elfoglalnia a mezőgazdasági szempontból értékes félszigetet az Oszmán Birodalomtól, az ígért gyarmatosítást azonban nem tudta megvalósítani. Hogy mentse a helyzetet, Patyomkin elrendelte, hogy a folyó mellett, a cárnő útja mentén kifestett kartonból homlokzatokat húzzanak fel. Továbbá ide boldog falusiakat eljátszó statisztákat és jó erőben lévő jószágokat hozatott, hogy teljes legyen az illúzió. Nem volt jólét, de úgy tűnt, mintha lenne.
Magyarországról jól képzett, fiatal, motivált munkavállalók vándorolnak ki, akiknek a helyére olyan külföldi betanított munkások érkeznek, akik napi 10-12 órát tudnak dolgozni a nagy iparvállalatoknál, amelyek egyébként kifejezetten alacsony hozzáadott értéket teremtenek – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Bod Péter Ákos. A Budapest Corvinus Egyetem professzorával azután beszélgettünk, hogy születésnapja alkalmából megjelent a Gazdasági rendszerek és rendszerváltozások című könyv. Bod Péter Ákos szerint Magyarországnak nem lenne szüksége több összeszerelőüzemre, mert a társadalom jólétéhez egészen más vezethetne el. Ezek a gyárak bár a GDP-t növelik, minimális hatásuk van a nemzeti jövedelemre. Korábban legalább lehetett azt mondani, hogy magyarok dolgoznak ezekben a gyárakban, az újonnan betelepülő üzemekre azonban szerinte már ez sem lesz igaz. Szerinte sem az ország, sem a társadalom nem készült fel a nagyszámú külföldi munkavállaló integrálására. Magyarország fejlődése kapcsán úgy véli, a gazdaságszerkezeti adottságok miatt a jövő is borús lesz.
A független orosz portál, a Novaja Gazeta Evropa számításai szerint már legalább 2500 tudós hagyta el Oroszországot az ukrajnai háború kitörése óta – írja az Ukrajinszka Pravda.
Négyből három 16 és 24 év közötti magyar fiatal gondolja úgy, hogy pályakezdőként nem könnyű manapság elhelyezkedni – derül ki az OTP Fáy Alapítvány friss, reprezentatív kutatásából. A válaszadók közül minden második külföldön képzeli el tíz év múlva aktuális munkahelyét. Az olyan globális problémák, amilyen a klímahelyzet, a járványok vagy a háborúk pedig lényegesen kevésbé aggasztják őket, mint saját anyagi helyzetük.
A kiújuló izraeli-palesztin konfliktus hullámai elérték Európát is, a földrészen állandóak a tüntetések, sokszor a Gázai övezet mellett. Hiába foglalt állást az összes európai kormány Izrael mellett, a közhangulat látszólag mást mutat. Ez azért is különleges, mert korábban a kontinensen élt a világ zsidóságának döntő többsége, ám az elmúlt évtizedekben radikálisan megváltoztak az arányok. A folyamat egyértelműnek tűnik, míg a judaizmus eltűnőben van, addig az iszlám felemelkedik a régióban, és nincs jele annak, hogy a folyamatban egyhamar változás állna be.
Huszonhét kijelölt kormányhivatalban nyújtanak a jövőben „hazatérést segítő szolgáltatást” – derül ki a keddi Magyar Közlönyben megjelent rendeletből. Az irodákban a külföldön élő magyarok visszatérését segítenék, kérdés azonban, hogy ezzel nagyobb sikert tudnak-e elérni, mint az egykori „Gyere haza, fiatal!” programmal, melyet érdektelenség miatt kellett lefújni.
Hongkong szerepe kettőssé vált, miután Kína határozottan kiterjesztette a befolyási övezetét a városra. Az egykori brit gyarmat különleges státuszt élvezett, sokkal nagyobb szabadságjogok illették meg az ittenieket, mint a szárazföldi Kínában. Peking lépése után az egész rendszer felborult 2019-ben, dinamikus folyamatokat eredményezve: tízezrek döntöttek a távozás mellett, helyükre viszont sorban állnak a kínai beköltözők.
Az ukrajnai invázió után az országot elhagyó orosz állampolgárok közül egyre többen térnek vissza hazájukba - Írja a Financial Times.
Jelenleg 150-200 ezer fő hazai munkaerő mozgósítható Magyarországon, azonban – egyrészről az EU más országaiban tapasztalható, kedvezőbb munkafeltételek, másrészt a demográfiai okok miatt – a többi igényt átmenetileg vendégmunkásokkal kell megoldani – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Hadházy Tamás, a Pensum Group Nyrt. igazgatósági tagja. A vendégmunkások szabályozásáról szóló új törvény szerinte átgondoltabb, a magyar munkaerőpiac és társadalom sajátosságait jobban figyelembe véve fog megszületni. A szakember szerint be kell látni, hogy a magyar munkaerő-kínálat kimerülőben van, a külföldi munkavállalókat pedig nem azért foglalkoztatják a partnereik, mert olcsóbban dolgoznak, hanem egyszerűen azért, mert rendelkezésre állnak.
Magyarország lakosságszámának csökkenése az elmúlt időszakhoz képest nagyobb ütemben folytatódik majd a következő évtizedekben – állapította meg a Statisztikai Szemle szeptemberi számában megjelent tanulmány. Az elemzés alapforgatókönyve szerint 2050-re a jelenlegi 9,6 millióról 8,5 millióra csökken az ország népessége. A tanulmány két másik lehetséges forgatókönyvet is felvázolt arra vonatkozóan, hogy mennyi lesz az ország népessége kevesebb mint harminc év múlva. A magas (vagyis a jelenlegi szintet meghaladó) termékenységi rátával jellemezhető forgatókönyvük szerint sem kerülhető el a létszámcsökkenés: ebben a verzióban 800 ezerrel lennénk kevesebben 2050-re. Az úgynevezett nemzetközi vándorlás nélküli szcenárió esetében (amikor a számítás egyáltalán nem veszi figyelembe az országba bevándorlók, illetve az azt elhagyók számát) pedig 8,2 millióra csökkenne az ország lakosságszáma az évszázad közepére.
Svájci „száműzetésbe” kényszerült több tucat norvég milliárdos, mivel a jelenlegi kormány kőkemény adókat szedne be rajtuk – írja a Bloomberg.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Lapértesülések szerint Erdogan Mark Rutte mögé állhat be.
A környező hat országgal összehasonlítva a középmezőnyben van Magyarország.
A gyorsvasút a reptérre vezet a tervek szerint.
Új kihívások a szektorban.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
