• Megjelenítés

Csillag István

közgazdász

Cikkeinek a száma: 12
Csillag István: Magyar útfüggőség, a tartós költségvetési deficit formájában megjelenő polgárosodási hiány

2026. április 23. 14:00 | Csillag István

Csillag István: Magyar útfüggőség, a tartós költségvetési deficit formájában megjelenő polgárosodási hiány

A magyar gazdasági fejlődés, a magyar gazdaságpolitika egymásra rétegeződő, egymás hatásait erősítő véletlenek miatti útfüggőségét a képződő jövedelmek politikai szempontokat követő egyre erőteljesebb és mélyebb újraelosztása határozza meg, amelynek „szándékon túli következménye” az államháztartás alig mérsékelhető hiánya, a robusztusan növekvő államadósság. A magyar útfüggőséget kutatva érdemes fellapoznunk Friedrich Hayek híres könyvét, amelyben éppen a korszakokon és a szándékokon túli továbbélés okait elemzi. Már csak azért is érdemes innét indítanunk a záróelemzésünket, mert a Bokros csomag utáni „ötéves aranyidőszakot” leszámítva a magyar gazdaság folyamatosan bukdácsolt a magas államháztartási hiány versus alacsony ütemű gazdasági növekedés útján, amit a családi ezüst, vagy a néhai Antal Laci szavaival a zálogba adott zongoráért kapott extrabevétellel (pl. magánnyugdíjpénztárak vagyonának „igénybevétele”, vagy uniós transzferek) lehetett elrejteni a laikus választók szeme elől. A fokozatos eladósodás, vagy a magánnyugdíjpénztáraknál talált megtakarítások igénybevétele voltak azok az unortodox megoldások, amelyekkel az Orbán-rendszer sokáig fenntartotta a „tiszta udvar-rendes ház” látszatát. Ahogy az igazán unortodox megoldások lehetőségei szűkültek a verbális leleményességgel álcázott fenntarthatatlan gazdaságpolitika újra és újra lelepleződött. Hayek által leírt beavatkozások egyre fojtogatóbb hínárja vált szükségessé.

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

2026. április 18. 12:00 | Csillag István

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

Csillag István: Költségvetési kiigazítás és demokrácia

2026. április 17. 07:00 | Csillag István

Csillag István: Költségvetési kiigazítás és demokrácia

Most, hogy közeledik az igazság órája és a 2026. április 12-i választásokon győztes Tisza Párt kormánya meg kell, hogy ismerkedjen azzal az Augiász istállójával, amit az Orbán rendszer az államháztartásban hátrahagyott érdemes az érzelmektől túlfűtött véleményünket higgadtabb hangra cserélni. Nem kell ahhoz „Tervszerű rablógazdaság” [1], hogy az államháztartás hiánya évtizedekre lefaraghatatlanul magasba szökjön. Az sem újkeletű magyarázkodás, amikor nem belső gazdaságpolitikai irányvétellel, hibákkal, hanem külső – elháríthatatlannak tűnő tényezőkkel magyarázzák az államháztartás „gyógyíthatatlan állapotát. Arra vállalkozom, hogy csupán az okulás kedvéért néhány egymás után következő írásban bemutassam, hol tart a szakirodalom a költségvetési hiány keletkezését kiváltó okok vizsgálatában.

2017. február 14. 14:44 | Csillag István, Mihályi Péter

Vendégmunkások nélkül nincs olimpia

Egy budapesti olimpia megrendezhetőségével és következményeivel kapcsolatos viták központjában kezdettől fogva a várható közvetlen költségek állnak, merthogy a közvetlen bevételek - a jegyek eladásából, illetve a turizmusból befolyó többletbevételek - viszonylag pontosan számszerűsíthetők. Így volt ez már 2002-ben is, amikor a 2012-es játékok megrendezésének ötletét a Fidesz a választási programjába építette be, és így folynak a viták három éve, amióta a 2024-es (esetleg a 2028-as) olimpia megrendezésére készül a magyar kormány. Akkor is, meg ma is, az olimpia támogatói azzal érvelnek, hogy nem is fog ez olyan sokba kerülni, mert jórészt csak előrehozott beruházásokról van szó: olyan létesítmények épülnek majd, amire később úgy is rá kellene költeni a százmilliárdokat. Az ellenoldal egyfelől azzal érvel, hogy a költségek durván és szándékosan alul vannak tervezve (miként az a hazai állami beruházások esetében hét évtizede történni szokott), másfelől pedig a korrupciós kockázatok költségnövelő hatását emlegeti. Véleményünk szerint a helyzet sokkal súlyosabb: nincs, aki megépítse, amit meg kell.

2016. szeptember 07. 16:15 | Csillag István, Mihályi Péter

Megoldás-e a járulékcsökkentés?

A kormányzat több ok és elérendő cél miatt, a nagyvállalati érdekképviseleti szervezetek inkább "egy-ügyűen", önös érdekeiket követve három dolgot remélnek egy egyszeri, nagyarányú járulék-csökkentéstől: a munkaerőhiány enyhülését, a piaci, tényleges foglalkoztatás növekedését, illetve a fekete foglalkoztatás egy részének kifehéredését. Cikkünkben végső soron arra keressük a választ, hogy reális-e a fentebbi három várakozás teljesülése.

2013. szeptember 22. 14:00 | Csillag István, Mihályi Péter

A kormány pávatánca a devizahitelesekkel

"Senki nem tud semmit." Ez volt a címe annak az 1947-ben készült cseh filmszatírának, amelyen - még gyerekként - betegre röhögtük magunkat. Ez jutott eszünkbe saját, többszörös tévedéseinket számba véve, hiszen több alkalommal is mellé lőttünk, amikor megpróbáltuk érthető és megfejthető keretbe foglalni az Orbán-kormány gazdaságpolitikai húzásait. Többszörösen tévedtünk.

2013. június 30. 07:40 | Csillag István, Mihályi Péter

A túlzott deficit eljárás két tanulsága

Mint az általános iskolában a notórius rossz gyereket, hosszú várakoztatás után a múlt héten Magyarországot kiengedték a sarokból. Az Európai Unió nem engedett az elveiből. Igaz, az elmúlt 9 év során más országok is ott voltak velünk a sarokban, sőt egyesek még most is ott állnak, de addig bennünket is ott tartottak, amíg nem vittük le a deficitet 3% alá. Egyetlen más ország sem töltött annyi évet a sarokban, mint mi. Az EU-t nem hatotta meg sem a politikai következmények miatti könyörgés (2004-2009), sem a 2/3-os parlamenti felhatalmazásra való hivatkozás (2010 ősz), és az az elvi kritika sem, amelyet több magyar szakértő a négy maastrichti kritérium értelmetlenségéről, ad hoc jellegéről számos befolyásos fórumon előadott. Brüsszel egy számhoz ragaszkodott, de ahhoz kő keményen. És persze nem csak az EU volt kemény, de szigorú ítéletet mondtak a magyar eszközök aktuális értékéről a piacok és a független minősítő intézetek is.

2012. október 15. 10:18 | Csillag István, Mihályi Péter

Többféle kiszorító hatás is létezhet

A Prémium Euró Magyar Államkötvény néven, 3 éves futamidőre kibocsátani tervezett euró alapú államkötvény konstrukcióról már eddig is számos megszívelendő és elgondolkoztató kommentár született. Különösen sokan boncolgatták annak a következményeit, hogy a kötvényt gyakorlatilag bárki vásárolhatja. Nem csak a háztartások, hanem az intézményi befektetők számára is vonzóvá teszi a papírt, hogy az eurózóna átlagos fogyasztói inflációja felett 2,5%-pontos prémiumot kínál. Ez a tisztes reálhozam arányban lehet a magyar állam csökkenő CDS felárakban is megjelenő fizetési kockázatával.

2011. szeptember 22. 11:50 | Csillag István, Mihályi Péter

Átvágják a gátakat, jön az infláció

Előrebocsátjuk végkövetkeztetésünket: Az elmúlt két hét nyilvánosságra hozott kormánydöntései megerősítették azt a korábbi feltételezésünket, hogy a kormány az infláció felpörgetésével próbálja meg 3% alatt tartani a költségvetési hiányt a következő választásig hátralévő időben.

2011. január 27. 13:39 | Csillag István

Az ideiglenes adók öröklakása

Az idei év költségvetésébe havi 100 milliárd, összesen az egész évben 1200 milliárd forintnyi rendkívüli és ideiglenes bevétel épült be, hogy a hiány 3% alá szorítható legyen. 2011-ben az államháztartás rendkívüli és ideiglenes bevételek - és a konjunkturális hatások - nélküli ún. szerkezeti hiánya megduplázódott, és eléri a GDP 6%-át. Ezt a hiányt 2012- és 2014 között csak az ideiglenes és rendkívüli bevételek véglegesítésével lehet orvosolni - véli Csillag István, akinek írását az alábbiakban közöljük.

2011. január 18. 14:02 | Csillag István, Mihályi Péter

Titkos fegyverünk az infláció

Az Orbán-kormány úgy tűnik, hogy valóban kitalált valamit a februárra beharangozott reformprogram kapcsán, az eddigi jelek azonban nemcsak a kiadáscsökkentési szándék, hanem az infláció felpöregetése irányába is mutatnak - hívja fel a figyelmet a Portfolio.hu-nak küldött véleménmyében két közgazdász, Csillag István és Mihályi Péter. A szerzőpáros szerint az infláció felpörgetésén keresztüli gazdasági növekedésélénkítési stratégia aligha lehet sikeres, miközben néhány százezer embert munkára késztethet az életszínvonal romlásának megakadályozására törekvés miatt.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Cégkassza

Jól startolt idén a hazai lízingpiac

Az idei első negyedévben tovább bővült a hazai lízingpiac: az új finanszírozások volumene és a szerződések száma egyaránt emelkedett. A személyautó-finanszírozás továbbra is a piac legna

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility