Uniós források

Kockázatos, de nem lehetetlen - Óriási finanszírozási kihívás előtt Magyarország

Weinhardt Attila
A 2016-os év nagy kihívása az, hogy meg lehet-e ismételni a tavalyi rendkívül magas uniós forráskifizetést, miközben a jegybank Növekedési Hitelprogramja már a kivezetési fázisba lép - mutatott rá a Portfolio-nak adott évértékelő interjújában Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint kulcsfontosságú a nagyfokú kifizetés-lassulás elkerülésében az, hogy az uniós pályázatokat, illetve azok menetrendjét minél gyorsabban hirdessék meg, illetve utóbbihoz ragaszkodjon is az intézményrendszer. Sok múlik meglátása szerint a sikerben azon, hogy a pályázati bürokráciát mennyire lehet visszanyesni, illetve azon, hogy a bő 700 milliárdnyi visszatérítendő EU-pénzek elosztási hálózata mikorra tud felállni. Krisán ezen források kiközvetítésében felajánlotta az intézmény széleskörű tapasztalatait, és felvetette azt is, hogy a nagy keretösszeg miatt érdemes lenne megfontolni a pénz egy részének átcsoportosítását és azt már most kezdeményezni Brüsszelben. A vezérigazgató számos további fejlesztéspolitikai javaslatot is megfogalmazott, illetve úgy látja, hogy kidobott EU-pénzt jelent a Szabad Vállalkozási Zónákbeli fejlesztések támogatása.

1 2

A visszatérítendő forrásokon és a bürokrácián sok múlik az idei kifizetési volumennél.

Portfolio: Hogyan látja a vállalkozói visszajelzések alapján a 2015-ös évet? Mely területeken lehetne finomhangolni a lépéseket, tekintettel arra is, hogy a 2014-2020-as uniós pályázati ciklus terhére még viszonylag kevés vállalkozói pályázat jelent meg?

Kockázatos, de nem lehetetlen - Óriási finanszírozási kihívás előtt Magyarország

Krisán László: Az elmúlt év sikeresnek tekinthető, mert ekkora fejlesztéspolitikai lendülettel elérhetőnek bizonyult a 2300 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetése, ami komoly rekord nemcsak magyar, hanem EU-s viszonylatban is, jelentős gazdasági húzóhatást gyakorolva a 2016-os esztendőre. Nem hiszem, hogy élő ember merte volna gondolni, hogy nem vesztünk uniós forrást az időszak végére, főleg úgy, hogy a 2012-2013-as években megkezdődött a fejlesztéspolitikai rendszer átalakítása. Mert addig, amíg el nem kezdődött az új modell kirajzolódni, a szétszaladó higanycseppek-érzet volt meghatározó a vállalkozók körében, és még az esély sem látszott akár a kétharmad pénz lehívására. Ezzel párhuzamosan 2015-ben a jegybanki Növekedési Hitelprogram további jelentős eredményeket ért el, és ez a 2014 es számok után komoly nagyságrendet jelentett a vállalati hitelezésben. Viszont nemcsak azt kell számba venni, hogy a 2015-ös év milyen szép gazdasági és uniós kifizetési számokat hozott, hiszen gondolni kell arra, hogy mi lesz 2016-ban. A tavalyi évi bázisszám ugyanis olyan magas, aminek megismétlése vagy közelítése komoly kihívás lehet mind a pénzügyi, mind az uniós apparátus számára, hiszen az már látható, hogy 2015-ben az uniós pénzek és az NHP voltak - más területek mellett - a gazdasági fejlődés legjelentősebb finanszírozási forrásai. 2016 kihívása, hogy meg lehet-e ismételni ezt a jó eredményt, azaz vannak-e olyan tartalékok a gazdaságban, vagy fel lehet-e gyorsítani olyan programokkal, amelyek ezt a fajta húzóhatást megtartják 2016-ban is. Kérdés még 2016-ban az is, hogy az NHP 2.0-ás verziója meg tudja-e majd ismételni az előző évihez hasonló makroszámokat, valamint hogy 2016-ban az uniós pályázatok is el tudnak-e indulni megfelelő számban, nagyságban és főleg sebességgel és minőségben. Azt sajnos meg kell állapítani, hogy az éves fejlesztési keret (ÉFK) 2015-ben komoly késéseket szenvedett, és az előírt pályázati menetrendet nem sikerült szinte egyetlen OP esetében sem tartani, miközben ez a pályázatok bibliája kellene, hogy legyen. Tanulság, hogy nem szabad többé eltérni az ÉFK ütemtervtől, hisz a vállalkozások komolyan veszik a jogszabályokat és kár csalódást okozni ilyen érzékeny időszakban. Arról már sokszor beszéltünk, hogy ami egyszer már bejött, azt folytatni és ismételni kell, amíg csak lehet. A piac nem téved: azokra a pályázatokra mozdul, amire igénye van. Nos, talán most már hisznek nekünk, hiszen mikor azt mondtuk, hogy napok alatt fog elkelni a keret a GINOP két termelési kapacitásbővítési pályázatára, akkor az megalapozott vélekedés volt és be is jött. Ön hogyan látja, vannak-e olyan tartalékok, amelyek az erős kifizetési teljesítmény megismétlését elő tudják segíteni, illetve melyek azok a tényezők, amelyek ez ellen hatnak? Az egyik ilyen fontos kockázat az uniós intézmények által támasztott akadály, ami késéseket vet fel és ez által lassabb 2016-os uniós forrásfelhasználás irányába mutat. Sokáig várt ugyanis a magyar intézményrendszer az Európai Bizottság felőli működési menetrend meghatározására és arra a még mindig hiányzó iránymutatásra, hogy hogyan is állítsa fel a visszatérítendő uniós forrásokkal kapcsolatos közvetítői hálózatot. Így kérdőjelessé vált, hogy mikor tud indulni a rendszer. Végül közbeszerzést volt kénytelen kiírni az MFB az elosztási hálózatra, ami várhatóan további jelentős időt fog igényelni és a rendszer csak annak lezárása után tud majd felállni es elindulni. A hálózat felállítását és működőképessé tételét a lehető leginkább fel kell gyorsítani, hiszen ettől függ, hogy 2016-ban mennyi visszatérítendő uniós forrást lehet kifizetni. E mellett megfontolandó, hogy az MFB által folyósítandó jóval több, mint 700 milliárd forintnyi visszatérítendő uniós forrás milyen termékeken keresztül legyen kihelyezve. Ha a döntéshozókban van félelem attól, hogy mikor tud elindulni a rendszer és mennyi kifizetést képes teljesíteni, akkor érdemes elgondolkozni azon, hogy a meglévő, működő és bizonyított hálózatokat bevonják a forrás-kihelyezési folyamatba. Annyiban hadd beszéljek haza, hogy a kamarai hálózat abszolút képes és kész arra, hogy együttműködjön a források kihelyezésében, és vannak olyan pénzügyi vállalkozások is, melyek közvetítőként nagyon hatékony segítséget tudnak nyújtani ehhez. A feladat most is kettős és hadd ismételjem magam: minél gyorsabban minél több pénzt kihelyezni a gazdaságba. Nemcsak azért, hogy megfeleljünk a 2015-ös kifizetési számoknak, hanem azért is, mert a gazdaság szereplői hihetetlenül várják ezt a pénzt. Mindenesetre megfontolandó már most kezdeményezni ennek a magas keretnek bizonyos mértékű és irányú átcsoportosításának felvetését is, akár más eszközbe, esetlegesen bizonyos részére, mint vissza nem terítendő forrásként gondolni és konzultációt kezdeményezni az unió felé, hiszen az ő késlekedésük az egyik fő oka annak, hogy két év már eltelt a hétéves ciklusból anélkül, hogy akár egy cent is kiírásra került volna.

Kockázatos, de nem lehetetlen - Óriási finanszírozási kihívás előtt Magyarország

Melyek azok a jelek, amelyekből arra következtet, hogy a gazdaságpolitika felismerte a 2015-ös magas kifizetési bázis nehéz megismétléséből fakadó veszélyt, és akár a szabályok változtatásában, vagy a szakmai konzultációban arra törekszik, hogy ezeket a kockázatokat mérsékelni lehessen? A gazdaságpolitika meghatározó személyei jól látják a helyzetet és a kockázatokat is. Ezen kívül pedig a piac is folyamatosan és elég markánsan adja a jelzéseket, hogy mely folyamatok működőképesek, és melyek azok, ahol valamiféle korrekcióra vagy együttgondolkodásra van szükség. Közvetlenül lehet érzékelni azt, hogy a piac véleményét kikérik akár az Irányító Hatóságok, akár a stratégiát alkotók részéről, és ez jó, mert a piac így el tudja juttatni javaslatait a gazdasági döntéshozók számára. Mi piaci emberek nem tudunk es nem is szeretnénk uniós bürokrata fejjel gondolkodni, emiatt nehezebben is értjük meg a döntési folyamatok lassúságát, de egyúttal - módjával csak persze - meg kell értenünk a magyar apparátust, mert ők párhuzamosan próbálják teljesíteni a túlbürokratizált uniós elvárásokat és a minél kevesebb papírmunkát szorgalmazó piaci igényeket is. A magyar kkv-k nem arra vannak optimalizálva, hogy megfeleljenek a szinte agymenésig túlbürokratizált uniós gondolkodásnak. Persze ez közel sem jelenti, hogy mindenkinek az erkélyről kell dobálni a 100 milliókat. Azt viszont jelenti, hogy a 2015-ös magas kifizetési bázis után a lehető legmegfelelőbb soft landinget kell csinálni, így azt a fajta középutat megtalálni, hogy a kifizetések nagy ütemben, de szabályosan történjenek továbbra is. Próbáljuk mi is mindig javasolni azokat a könnyítő tényezőket, amelyek még beleférnek a keretekbe, és a megmaradó feltételrendszer még nem fáj túlságosan a piacnak, ha teljesíteni kell. Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője többször jelezte, hogy október második felében lezajlott egy társadalmi és szakmai egyeztetés, amely a pályázatokhoz való szélesebb körű hozzáférést hivatott elérni, hogy ez is segítse a 2016-os magasabb forráskifizetést. Hogy látja, azok a jelzések, amelyeket a piac és a szakma adott a gazdaságpolitika számára, meghallgatásra találtak-e? Úgy látom, hogy komoly a szándék a gazdaságpolitikai döntéshozók részéről a konzultációra és a változtatásra egyaránt, melyben Lázár János szerepe iránymutató és egyben meghatározó. Nagyon jelentős ez a nyitás a partnerségre és erős pozitív jelzés a piaci szereplők számára. Az, hogy a 2014-2020-as időszakból lement két év új pályázatok dömpingszerű kiírása nélkül, betudható annak a kettős feladatnak, hogy egyrészt a régi ciklus terhére irdatlan mennyiségű uniós támogatást kellett kifizetni, másrészt el kellett indítani az új ciklus rendszerét is. Ez egy brutális munka volt, miközben nem elhanyagolható szándék, hogy a kormány 2017 közepéig minden új uniós pályázatot ki akar írni. A piac erre számít is, persze ez nem azt jelenti, hogy minden pályázat meg is fog valósulni. Mindenesetre szükséges és fontos a napi szintű párbeszéd és időről időre a magas szintű döntési helyzetek előállítása, hogy gyors reagálású erőként lehessen fellépni a gyorsítás és a hatékonyság érdekében. Az új pályázatok meghirdetésénél pedig nagy szükség lesz arra az elszántságra, amit a kormányzat most megkezdett, és reméljük, hogy végre is tud hajtani: ez a bürokrácia kőkemény visszanyesése, hiszen ez az újabb kifizetések időigényét és mértékét is jelentősen befolyásolhatja. A bürokráciacsökkentést nem lehet megúszni, és olyan módszerekkel lehet hatékonyan elérni, amikor ösztönzést, érdekeltség megteremtését visszük bele a rendszerbe, de emellett nem szabad megijedni kőkemény lépésektől sem. A mostani uniós ciklus fő üzenete ugye az, hogy termelő beruházásokra, gyártásra, értékteremtésre fordítsuk a pénzeket, hiszen 2020 után várhatóan ilyen formában nem lesznek vissza nem térítendő támogatások. Így tehát most kell megerősíteni azokat az iparágakat, létrehozni a termelőegységeket, amelyek 2020 után is termelnek és hozzájárulnak a fenntartható gazdasági fejlődéshez. A gond viszont az, hogy mire az ilyen típusú pályázatokra pénzt lehet kifizetni, az rengeteg idő, sok-sok hónapba, akár egy évbe is telik a bürokratikus szabályok miatt.

Kockázatos, de nem lehetetlen - Óriási finanszírozási kihívás előtt Magyarország

Ezt nem lehet másképp rövidíteni, felgyorsítani, csak úgy, ha valamilyen módon a pályáztatási időszakokat és a hatósági engedélyezési rendszereket nagyon komolyan keretek közé szorítjuk. Hiszen csupán a pályázatok kiírása, azok beadása, elbírálása, a támogatási szerződések létrehozása jó esetben is 5-8 hónapos időt vesz igénybe. Ezt valamennyire le lehet szorítani, de még ez sem látszik esélyesnek. És csak akkor, ha eljutottunk arra a pontra, hogy rendelkezésre állnak az engedélyező hatóság által előírt dokumentumok, tud csak nekiállni a vállalkozó, a pályázat nyertese annak, hogy egyáltalán terveztessen, előkészítse a beruházást megterveztesse a projektet és elkezdje az engedélyezési eljárásokat. Nem is beszélve az építési és egyéb hatósági packázásokról, amin nagyban múlhat az uniós pénzek gyors kifizethetősége, ezért tűzzel-vassal kell irtani az eddigi hivatali akadékoskodást. Egy megoldási módszerként jónak tűnhet, hogy ha a hivatal a rendelkezésére álló határidőn belül nem válaszol, akkor úgy kell tekinteni, hogy elfogadták a tervet. Ha ezek után bármi kára származik valakinek, az legyen a hivatal sara. Emellett az eddigi hatósági eljárási és engedélyezési határidőket is radikálisan csökkenteni kell. Ez ugyanis nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a 2016-ban is tartani lehessen az uniós támogatások kifizetési tempóját. Itt viszont nem lehet 30+30+30 és még több napokat adni a hivatalnak, hogy gondolkodhasson, dönthessen, válaszolgathasson. Nagyon fontos jelentőségű volt tehát az a találkozó, ami létrejött a Miniszterelnökséggel, és az azóta tartó munka is egyértelműen arról szól, hogy megismertessük a piacok gondolkodását, véleményét, problémáit, és ezekre próbáljon meg az államigazgatás, az apparátus olyan válaszokat adni, amelyek a befogadásra és együttműködésre alapulnak. Érezhető és pozitív tehát a vezető döntéshozók felőli fogadókészség, és a nyitottság a szakmai párbeszédre, azt a tudást, pedig ami a Széchenyi Kártya-forgalmazással a kis és közepes vállalkozások valamint a mikrovállalkozások világából nálunk felhalmozódott, szívesen megosztjuk. Mondok jó példát: a vidékfejlesztési program keretein belül komoly együttműködésben dolgoznak az ún. PEMCS-ek, a pályázati előkészítő munkacsoportok, amelyek lényege, hogy az Irányító Hatóság, a piaci szereplőket már a pályázatok tervezésétől kezdve bevonta a pályáztatási folyamatba, és így nagyrészt a piac közreműködésével kerül sor a pályázatok létrehozására és kiírására. Így a piac, illetve az azokat képviselő szervezetek javasolják, hogy merre kell indulni, és ha valóban ennek megfelelő pályázatok jelennek meg, akkor várhatóan azok a piac jelzései lesznek és ennek megfelelő lehet majd a pályázati célra tartás és az érdeklődés is. Ezt a módszert érdemes lenne intézményesen az összes többi operatív programnál is bevezetni.

Ez a cikk folytatódik
1 2
NATO-csúcs
Bulgária orosz nagykövetség
búza
Putyin Modi Szocsi
Díjmentes online előadás
Érdemes most beszállni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
A sírjából támasztják fel a magyar csokigyártást