300 milliárd forinttal megemeli a kormány a Széchenyi Kártya Program kötelezettségvállalási keretét, ezzel további több mint 1500 milliárd forintnyi hitel kihelyezését teszi lehetővé a kkv-k számára - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Idén március végéig 65 ezer hitelkérelmet fogadtak be a bankok a programban 2600 milliárd forint értékben, ebből 1600 milliárdra már le is szerződtek.
A vállalkozók kérését meghallgatva és a csökkenő kamatkörnyezetre reagálva az eddigi 5 százalékról 3,5 százalékra javasolja csökkenteni a Széchenyi Kártya Program hiteleinek a kamatát a programot koordináló KAVOSZ Zrt. Az MNB adatai szerint a tavalyi első félévi 56% után a negyedik negyedévben is 41% volt a támogatott termékek aránya a kkv-hitelezésben, nem kis jelentősége lenne tehát egy ilyen lépésnek, aminek a lehetőségét már vizsgálja is a kormányzat. Krisán Lászlóval, a KAVOSZ vezérigazgatójával beszélgettünk.
Duplájára, azaz 50 millióról 100 millió forintra emelkedik a Széchenyi Mikrohitel MAX+ maximálisan adható hitelösszege, valamint lehetővé teszik az új, tisztán elektromos személyautók finanszírozását is – jelentette be Krisán László (címlapképünkön), a Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.
2023-ban több mint 46 ezer szerződést kötöttek meg közel 1700 milliárd forint összegben a Széchenyi Kártya MAX+ keretében. A program idei négy nagy változása mellett a garanciadíjak Garantiqa Hitelgarancia Zrt. általi csökkentése is fontos új elem, utóbbit üdvözli a programot koordináló KAVOSZ Zrt. – nyilatkozta Krisán László vezérigazgató. Szabó István Attila, a Garantiqa vezérigazgatója szerint az elmúlt évben már minden második kkv-szektornak juttatott új hitel mögött ott állt a Garantiqa, a társaság idén is 1000 milliárd forint feletti új kezességvállalással tervez.
A kormány nevében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Széchenyi Kártya Program MAX Plusz újabb kibővítéséről döntött - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Alapvetően az idei feltételek maradnak életben a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de négy változást bejelentett a kormány.
Miközben a piaci hitelezés lassult az elmúlt időszakban, a lízing terméken és a Széchenyi Kártyán keresztül komoly összegeket helyeznek ki a bankok - jelentette ki Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a Magyar Lízingszövetség szerdai konferenciáján. Szerinte tisztán gazdasági szempontból az akkumulátorgyárak jelentősen hozzá tudnak járulni a növekedéshez. Az előadások alatt szó volt arról, milyen lehet a magyar gazdaság helyzete a következő 1-2 évben, és az EXIM Magyarország vezére is beszélt a Baross Gábor Hitelprogramról.
A kormány döntése értelmében jövőre is a 2023-ban érvényes feltételek és termékstruktúra marad érvényben a Széchenyi Kártya Program esetében, azaz 2024-ben is a futamidő végéig fix, 5 százalékos nettó ügyfélkamat mellett biztosít forrást a hazai kkv-k számára - jelentette be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, miután Krisán László, a programot koordináló KAVOSZ vezérigazgatója a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján már beszélt a folytatásról.
A KAVOSZ szeretné jövőre is megtartani a Széchenyi Kártya Programot, a jövő héten kerül a kormány elé a 2024-es csomag, és amennyiben a jelenleg TCTF-nek hívott támogatási keretrendszer folytatására az Európai Bizottság is igent mond, akár kiterjesztett formában folytatódhat jövőre is program – jelentette be a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a Portfolio mai Budapest Economic Forum konferenciáján. A beruházási hitelek irányti kereslet nagyon visszaesett náluk is, a támogatott hitelek aránya viszont jelentősen emelkedett a kkv-hitelezésben.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a magyar cégek belföldi szakmai érdekképviseletén túl, az exportpiacok elérésében is aktívan segít. Külföldi vásárokon, közös gazdasági fórumokon képviseli a hazai vállalkozói érdekeket Európától Ázsiáig. Kiemelt célja a határon túli magyar vállalkozások bekapcsolása a hazai gazdaság vérkeringésébe, és a határokon átnyúló partneri együttműködések erősítése, ezért online vállalkozói piacteret indított, ahol a régiós vállalkozások hatékonyan alakíthatnak ki új kapcsolatokat. A szervezet képviselte a hazai vállalkozásokat a OECD KKV fórumán, a VOSZ által vezetett BIAC KKV Munkabizottság bemutatta saját készítésű kutatását, melyből kiderül, hogy a piaci bizonytalanságok és forráshiány okozza a legnagyobb problémát a vállalatok növekedésükben, kiemelten fontosnak tartják ugyanakkor a zöld- és digitális technológiák bevezetését, és a munkavállalók mentális egészségének erősítését is.
A Széchenyi Kártya Program MAX+ az év végéig elérhető marad, így a vállalkozások továbbra is hozzájuthatnak a kedvezményes finanszírozási megoldásokhoz. Minden negyedik kkv igénybe vette már a program valamelyik konstrukcióját, minden hetedik vállalkozásnál pedig folyamatban van az igénylés vagy tervezi annak elindítását – derült ki a K&H kkv bizalmi index kutatásából.
A 2023 elején elindult Széchenyi Kártya Max Plusz Program keretében 2023. június 27-ig közel 26 ezer hitelkérelem került befogadásra, mintegy 1033 milliárd forint értékben, amelyből 430 milliárd forintnyit tesz ki a leszerződött hitelek állománya - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Stratégiai megállapodást kötött három vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezet a magyarországi vállalkozások hatékonyabb támogatása érdekében. Az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. (IFKA), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a KAVOSZ Zrt. vezetői a megállapodást csütörtökön Budapesten írták alá.
Az elmúlt évek történései, a háborús konfliktus, az infláció és az energiaválság kockázata világszerte történelmi léptékű következményekkel járt a gazdaságokban. Nincs ez másként Magyarországon sem - napról-napra újabb és újabb kihívásokkal kell a vállalkozásoknak szembenézniük. A válság kezelése, a gazdaság újraindítása, a vállalkozások védelme és fejlesztése közös felelősségünk és érdekünk – ez a szándék hívta életre idén is a KAVOSZ és a Portfolio országos, hét részes rendezvénysorozatát.
Az elmúlt évek történései, a háborús konfliktus, az infláció és az energiaválság kockázata világszerte történelmi léptékű következményekkel járt a gazdaságokban. Nincs ez másként Magyarországon sem - napról-napra újabb és újabb kihívásokkal kell a vállalkozásoknak szembenézniük. A válság kezelése, a gazdaság újraindítása, a vállalkozások védelme és fejlesztése közös felelősségünk és érdekünk – ez a szándék hívta életre idén is a KAVOSZ és a Portfolio országos rendezvénysorozatát, melynek hetedik, egyben utolsó állomása – Budapest volt.
Az energiaköltségek drasztikus emelkedése nemcsak hazánkban okozott hatalmas kihívásokat, a környező és EU-s országokban is éreztette hatását. Megyei szinten sincsenek könnyű helyzetben a magyar cégek, habár az energiakérdés az idei évben már valamivel kisebb nehézséget jelent, azonban a magas kamatok továbbra is nyomás alatt tartják az országot. Milyen pénzügyi és fejlesztési lehetőségei vannak ma a kis- és középvállalkozóknak, amelyek segíthetik az újraindulást és kiutat jelenthetnek a válságból? Hol tartunk az alagútban és mi jöhet még szembe? A Portfolio és a Kavosz országos gazdasági rendezvénysorozatának szegedi állomásán az elérhető hazai források és hitelprogramok mellett a versenyképesség növeléséről is szó volt.
A vállalkozások a jelenlegi helyzetben folyamatosan kihívásokkal néznek szembe, ráadásul a körülmények miatt a beruházási kedv is lankadni látszik. Mit tehetnek a cégek, hogy megőrizzék versenyképességüket, milyen piacbővítési, illetve fejlesztési lehetőségek valósíthatók meg az egyes térségekben? Mit gondolnak a régió gazdasági helyzetéről a helyi vállalatvezetők és a szakpolitikai döntéshozók? A Portfolio és a KAVOSZ országos rendezvénysorozatának kecskeméti állomásán minden kérdésre választ kaphatnak az érdeklődők. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A legmagasabb szinten vizsgálják az okokat.
Időjárás-előrejelzés érkezett.
Kiderült, mely országokban a legjobb nyugdíjasnak lenni.
Mi lesz a nyugdíjpénzekkel?
Fontos jelentés érkezett.
De van azért kényelmetlenség.
