BERLIN, GERMANY - SEPTEMBER 10: German Chancellor Angela Merkel (CDU).
Uniós források

Nagyon rossz hír jött Magyarországnak: még nagyobb EU-pénz vágást akarnak a németek

Portfolio
Míg az Európai Bizottság 1,11%-os, a németek legfeljebb 1%-os EU-s költségvetési méretet akarnak a 2021-2027-es időszakban a közösség együttes gazdasági méretéhez (GNI) képest, ami afelé mutat, hogy a bizottsági javaslatból kalkulálható akár 20-25% körülinél is nagyobb felzárkóztatási és agrárügyi forrásvágással lesz kénytelen szembe nézni többek között Magyarország.
Az EU-pénzek jövője és a Brexit is kiemelten szóba kerülnek az október 16-i Budapest Economic Forum konferenciánkon. Tovább részletek:

Elég kellemetlen közép távú gazdasági kilátások rajzolódnak ki többek között Magyarország számára is a Politico hétvégi értesüléséből, miszerint a német kormány írásba adta a finn soros elnökségnek a 2021-2027-es EU-költségvetési tárgyalások őszi éles szakasza előtt, hogy ők csak a GNI-hoz képest legfeljebb 1%-os 7 éves keretköltségvetést támogatnak. Azaz szó sincs nagyvonalú felajánlásról, és érdemi költségvetési befizetés növelési vállalásról.

A britek nélkül nézve a mostani 7 éves ciklus keretköltségvetése 1,13%-os a közösségi GNI arányában, az Európai Bizottság tavaly májusi javaslata pedig ennek 1,11%-ra csökkentését tartalmazta. Ehhez képest javasolnak tehát jóval kisebb, mindössze 1%-os "tortát" a németek. Sőt, amint az alábbi ábrán látszik: az elmúlt étvizedek legkisebb költségvetési tortájáról lenne szó.

A Bizottság egyébként azt is javasolta, hogy a hagyományos nagy kasszák (felzárkóztatás, agrár) együttes súlyát 70%-ról 60%-ra kell csökkenteni, és ezzel párhuzamosan javasolta növelni a klímaváltozási/energiahatékonysági, a kutatás-fejlesztési, a digitalizációs, a menekültek integrációjára, a nagy közlekedési infrastruktúrákra szánt, valamint a társadalmi-szociális célokra szánt források volumenét.

Mindebből egy tavaly nyári részletes elemzésünk szerint az jött ki, hogy a Magyarországnak szánt felzárkóztatási források reál értelemben 24%-kal, az agrárkassza hektáralapú földtámogatásokat is takaró első pillére 21%-kal,  a második pillérében, a vidékfejlesztési források 31%-kal zuhanhatnak. Ezek tehát azok a változások lennének, amelyek a Bizottság javaslatából rajzolódtak ki, mint Brüsszelből elhozható források. Ezek magyar gazdasági növekedést fékező hatását jelentősen enyhítené az a szintén bizottsági javaslat, hogy markánsan meg kell emelkednie a tagállamok saját költségvetési „kiegészítésének” (társfinanszírozási arány). Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy míg most 100 forintnyi itthoni uniós fejlesztés mögött 85 forint a brüsszeli és 15 forint a magyar költségvetési támogatás, addig utóbbi összeg 30 forintra, a duplájára emelkedne.

Ezek alapján tavaly nyáron azt kalkuláltuk, hogy 2018-as árak mellett mintegy 7,6 milliárd euróval, kb. 2400 milliárd forinttal kevesebb forrást kaphat Magyarország az EU közös költségvetéséből 2021-2027 között, mint a mostani ciklusban és 3,1 milliárd euróval, 1000 milliárd forinttal többet, kellene befizetnie a kasszába, így az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34%-kal, 21,3 milliárd euróra esne.

Mivel azonban a Bizottság javaslata alapján kötelezően jelentősen meg kell emelni a társfinanszírozás arányát, így akkori kalkulációink szerint a teljes itthon felhasználható forráskeret (uniós támogatás + hazai társfinanszírozás) "csak" 7,7%-kal fog majd esni. Akkor azt is kalkuláltuk, hogy a 2021-2027 között elhozható EU-pénz éves átlagban a magyar GDP 2,6%-át tenné ki, ami jelentős csökkenés lenne a mostani ciklusra kalkulált GDP-arányos évi 4%-nál, azaz éves átlagban 1,4%-ponttal lassulna az uniós forrásbeáramlás, ami az előző évekhez képest lényegesen kisebb gazdasági élénkítő hatást jelentene.

Ezt a fenti helyzetet ronthatja tehát tovább a most kiszivárgott német stratégia, miszerint ők a Bizottság által javasoltnál több mint 10%-kal kisebb tortából osztanák a pénzeket a 2021-2027-es ciklusban.

Emellett továbbra is ragaszkodnának ahhoz, hogy a tagállamok társfinanszírozási rátája is emelkedjen meg, de a jelek szerint a Brexit által okozott költségvetési lyukat csak részben javasolnák betömni a megemelkedő társfinanszírozás mellett is.

Az EU-pénzek jövője és a Brexit is kiemelten szóba kerülnek az október 16-i Budapest Economic Forum konferenciánkon. Tovább részletek:

Bár a Politico nem tér ki rá, de a Brüsszelből elhozható magyar EU-források még nagyobb mértékben is csökkenhetnek a fentieknél, ha a felzárkóztatási források egy részét jogállamisági feltételekhez fogják kötni, mint ahogy arra most nagy erőket mozgósítanak a soros EU-elnökséget vivő finnek:

Egyébként éppen ma kerül sor Magyarország első meghallgatására az Általános Ügyek Tanácsában a tavaly szeptemberben elindított 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárásban. A jogállamiság és az EU-pénzek összekötése, továbbá a 7 éves keretköltségvetés várható elfogadási menetrendjében friss cikkeink:

Bár Németország lesz az EU soros elnöke 2020 második félévében, és lehet, hogy addig elhúzódik a nagy büdzséalku, de azért a most kiszivárgott német javaslatot még nem kell készpénznek venni, mert feltehetően ők is egy alkufolyamat kezdő lépésének tekintik azt. Az viszont már jól látszik, hogy nem a nagyobb, hanem a kisebb közös uniós költségvetés fele mozdulnának el a Brexit utáni időkben és nem hajlandók mélyen a zsebükbe nyúlni. Az, hogy mi lesz a végső kimenetel, természetesen majd csak a következő hónapok egyre fokozódó EU-s költségvetési vitái és alkufolyamata alapján születik meg.

Címlapkép forrása: Michele Tantussi/Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
donald trump amerikai elnökválasztás 2020 fehér ház
trader
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020-12-03 Online
Agrárszektor Konferencia 2020

Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít az Agrárszektor Konferencia, amelyet 2020-ban nyolcadik alkalommal szervez meg a Portfolio Csoport. Idén december 3-án, egész napos, közel 10 órányi szakmai programmal, két párhuzamos szekcióval, több mint 50 előadóval, és rengeteg izgalmas témával várjuk a résztvevőket online módon. Az esemény egyedülálló módon veszi napirendre a legfontosabb agrárgazdasági témákat, illetve nyújt prognózisokat az ágazat szereplőinek. A konferencia az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt. A résztvevők online, élőben követhetik az egész napos konferenciát, élhetnek az online rendszerünk által nyújtott, különböző kapcsolatépítési lehetőségekkel is. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, a Portfolio Agrárszektor Konferenciát!

 

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4 pont kapható az online eseményen való résztvételért.

Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Privát bankár

Privát bankár
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
magyar lemgyel veto unios koltsegvetes jogallamisag budapest targyalas 201126