A Magyarországnak különösen fontos EU-pénzeket kötnék jogállami feltételekhez a finnek

Portfolio

2019. szeptember 13. 08:36

Az Európai Unió soros elnöki tisztségét ebben a félévben betöltő finn miniszterelnök nem tágít és mindenképpen el akarja érni, hogy a Magyarországnak különösen fontos regionális fejlesztési támogatásokat hozzákössék a 2020 utáni EU-s költségvetésben a jogállamisági feltételrendszerhez, ez a téma pedig feszültséget okot a két kormány között – írja a Népszava a hozzá eljutott belső, részben nem nyilvános jelentéseken alapuló külügyminisztériumi információk alapján.

Arról, hogy a finnek nagyon szorgalmazzák a jogállamiság és az EU-pénzek összekötésének témáját és ez bele is került a 114 kérdést tartalmazó „tárgyalási dobozba”, amiről meg kell állapodni a 2021-2027-es költségvetés során, már múlt héten írtunk a Közgazdász-vándorgyűlésen elhangzottak alapján. Aztán vasárnapi cikkében a Financial Times szintén foglalkozott a témával és rámutatott, hogy a finn vezetők tényleg beleállnak az ügybe, most pedig ugyanebbe az irányba mutat a Népszava mai cikke is.

Sőt, a lap konkrétan azt írja a külügyi anyagok alapján, hogy a finn kormányfő, Antti Rinne, szeptember végi budapesti látogatásán várhatóan keményen bele fog majd állni a magyar kormányt érintő jogállami kritikákba. Emellett pedig Budapesten is hangoztatni fogja, hogy az új hét éves európai uniós pénzügyi ciklusban a regionális fejlesztési támogatásokat jogállami kritériumokhoz kell kötni. A lap úgy tudja, hogy a finn miniszterelnök a náluk is szokásos éves nagyköveti értekezleten szintén hangsúlyosan beszélt a jogállamiság és az EU-s támogatások összekötéséről.

A finn közmédiában egyébként nemrég egyenesen úgy fogalmaztak, hogy a két kormány között kialakult "dráma következő fordulója" jöhet majd a szeptember végi finn kormányfői látogatással. A finn köztévé, az Yle Miklóssy Ferenc tiszteletbeli magyar konzult is megszólaltatta, ő pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány ”pánikban van, mert tudja, hogy a finn kezdeményezést más uniós tagállamok is támogatják”.

Amint múlt hét pénteken megírtuk: a 2020 utáni EU-s költségvetés elfogadási menetrendje jelenleg úgy néz ki, hogy

szeptember 16-án nyilvános meghallgatásra viszi a finn soros elnökség a Magyarország ellen egy éve indított 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárást a Miniszterek Tanácsában
ezután a finn elnökség arra készül, hogy az Általános Ügyek Tanácsának októberi ülésén már érdemi vita lesz a hétéves pénzügyi keretről a 114-ből kiválasztott szűkebb témákról (köztük a jogállamiság és az EU-pénzek összekötéséről), ezekben kell tehát akkor iránymutatást adnia az állam- és kormányfőknek
ezzel párhuzamosan a finn elnökség már konkrét keretköltségvetési számokról is tervez döntést hoz(at)ni
decemberben már új vezetője lesz az Európai Tanácsnak (Clarles Michel vezetésével) és a Tanács által elfogadott korábbi menetrend szerint ekkor már döntésre kellene vinni a keretköltségvetés minden kérdését, igaz benne van a levegőben, hogy ez átcsúszik jövő év első felére.

Címlapkép forrása: Adam Berry/Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.