• Megjelenítés

Uniós források

Elmagyarázták, miért buknának a magyarok fejenként 24 ezer forintnyi EU-pénzt

Hozzá kell nyúlni egy 20 éve változatlan forráselosztási képlethez és közben figyelembe kell venni, hogy az Európai Unió számos országában jelentős negatív gazdasági és társadalmi folyamatok történtek, miközben Magyarország szépen fejlődött - lényegében ezekkel indokolta egy mai előadásában egy vezető brüsszeli döntéshozó azt, hogy miért bukna fejenként 75 eurót, mintegy 24 ezer forintot Magyarország 2020 után a felzárkóztatási uniós pénzekből a mostani ciklushoz képest fix áron. Jó hír, hogy Marc Lemaître, az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős főigazgatóságának (DG REGIO) főigazgatója szerint a következő időszak tárgyalásain van esély arra, ennél azért kicsit kevesebb lesz a forrásvesztés Magyarország számára és főként az agrárkasszánál vázolt jelentős forrásvágásnál lesz kisebb a végső kimenetel. Arra, hogy Pest megye a közigazgatási szétválasztás után végülis mire számíthat az EU-pénzek terén, csak 2020-ban dőlhet el.

Az uniós források lökték be a magyar kutatásokat

Nőttek tavaly a kutatás-fejlesztési ráfordítások, amely nagyrészt az állami költéseknek köszönhető. A bővülést támogatta, hogy a vállalatok is több forrást fordítottak K+F-re. A kutatóhelyek számának és a kutatással foglalkozók létszámának 2014 óta tartó csökkenő tendenciája megállt, és növekedésbe fordult át.

Hatalmas visszaélésen csípték az Európai Számvevőszék egyik volt tagját

Mintegy 500 ezer eurós, mai árfolyamon 162 millió forintos, pénzügyi visszaélésen csípték az Európai Unió megfelelő pénzfelhasználása felett őrködő Európai Számvevőszék egyik volt tagját, akinek ügyében tegnap lezárta a vizsgálatot az Európai Csalás Elleni Hivatala és átadta az ügyet az illetékes igazságszolgáltatási hatóságnak - tudta meg az EurActive.

Kecskemét mellett kétsávosítanak egy fontos útszakaszt, 9 milliárdból

Megkezdődik az 54-es főút M5-ös autópálya és 5-ös főút közötti szakaszának kapacitásbővítése; az alapkőletételen az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára a következő évek egyik kiemelt feladatának nevezte a közúthálózat hiányzó elemeinek pótlását, továbbá a sztrádák elvezetését az országhatárokig.

Brüsszel már 350 milliárd forintot adott Magyarországnak közlekedésfejlesztésre

Brüsszel már 350 milliárd forintot adott Magyarországnak közlekedésfejlesztésre

Az M3-as metróvonal budapesti felújítása a negyedik nagy magyar közlekedésfejlesztési projekt, amelyre az Európai Bizottság rengeteg pénzt ad a Kohéziós Alapból a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban és ezekre együttesen 1,11 milliárd eurót, mintegy 352 milliárd forintot fordíthat Magyarország - derül ki a Portfolio rövid összesítéséből.

Olimpiai bajnokok és az EU fő pénzosztója is ott lesznek a debreceni Közgazdász-vándorgyűlésen

Berki Krisztián tornász és Knoch Viktor gyorskorcsolyázó személyében olimpiai bajnok előadói is lesznek az 56. Közgazdász-vándorgyűlés sportközgazdasági szekciójának, de a meghívottak között megtaláljuk például Günther Oettingernek, az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagjának és Liam Benhamnek, az IBM európai alelnökének nevét is.

Több pénzt ad az EU a hármas metróra

Az eddigi 137 milliárd forint helyett mai árfolyamon mintegy 154 milliárd forintnyi vissza nem térítendő uniós támogatást ad a Kohéziós alapból az Európai Bizottság - jelentették be a mai déli sajtótájékoztatón Brüsszelben. A közlemény egyelőre csak angolul ismerteti a projektet és magának a hármas metró felújításának jelentőségét ezen a linken.

Pest megyei bölcsődék fejlesztésére ad milliárdokat a Pénzügyminisztérium

Újabb, többmilliárdos keretösszegű pályázat jelent meg a Pest megyének szóló 80 milliárd forintos fejlesztési keretből, ezúttal a Pest megyei önkormányzati tulajdonú bölcsődei ellátást nyújtó intézmények fejlesztéseit támogatják 4,5 milliárd forintos kerettel. A pályázat majd szeptemberben nyílik meg.

Bűvös számot közelít az EU-s pénzosztás - De mi lesz 2020-tól?

A májusi 113 milliárd után júniusban 141 milliárd forintra ugrott az új uniós támogatás-kifizetések összege, így a ciklus eleje óta már 4860 milliárd forintnál jár az összes kiutalás, azaz közelíti a kormány a bűvös 5000 milliárd forintot - derül ki szokásos havi összesítőnkből. Ez azt jelenti, hogy a 7 évre (310-es euró mellett) járó mintegy 8920 milliárd forintos keretnek az 55%-a már a nyertesek számláján van, de amint a héten rámutattunk: százmilliárdokkal több keret állna rendelkezésre, ha tartósan gyengébb szinten ragadna a forint. Idén és év jövőre az uniós támogatások tényleges felhasználása még növekedhet tavalyhoz képest a Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint, így kissé élénkítheti a gazdaságot, 2020-tól azonban jócskán lassulhat a forrásfelhasználás, és ez lehúzhatja majd a gazdaság éves növekedési képességét is.

Palkovics: nem jó az MTA javaslata, jön az eredményhirdetés az innovációs pályázatoknál

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által minap javasolt két megoldás az Akadémia finanszírozási és tevékenységi modelljére nem elfogadható a kormány számára, így amint a parlament elfogadja a 2019-es költségvetést, megkezdik az Akadémiával egyeztetve az új keretrendszer és a kutatási célrendszer kialakítását - többek között ezt mondta el a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában Palkovics László. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) minisztere elárulta, hogy új nevet fog kapni a Pálinkás József elnök menesztése után a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, rövidesen kinevezik majd az új elnököt is, illetve bizonyos kutatási-innovációs pályázatoknál az eredmények kihirdetésének felfüggesztése is csak rövid ideig tart majd.

Amiről senki nem beszél: 330-as eurónál százmilliárdokkal több EU-pénzt költhet Magyarország

Amennyiben a forint tartósan a 330-as szinten ragadna az euróval szemben, akkor mintegy 580 milliárd forinttal több uniós pályázati keretet lehetne szétosztani Magyarországon a 2014-2020-as ciklus terhére - derül ki kalkulációnkból. Ez a plusz pénz, az éves magyar GDP másfél százaléka, tehát tovább élénkíthetné a magyar gazdaságot a következő években, igaz az uniós fejlesztések magas importhányada azért árnyalja a képet. Közben azért az államháztartási egyenleg még kicsit javulna is, mert számításaink szerint a plusz fejlesztések adó- és járulékbevételi vonzata több lenne, mint amennyivel a kötelező magyar állami társfinanszírozás is megemelkedne. Kizárólag az elosztható EU-pénzek szemszögéből nézve tehát Magyarország jól járna a tartósan gyenge forinttal.

Újabb nagy EU-pénzes csalássorozat bukott ki Magyarországon

Megszerezte az egy hónappal ezelőtt közzétett éves OLAF-jelentés egyik kirívó uniós támogatás-visszaélési ügyének zárójelentését a 24.hu, amely szerint Budapestről irányítottak egy olyan céghálót, amely 31 uniós kutatás-fejlesztési pályázaton sokféle csalást követett el. Emiatt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) 28,3 millió eurónyi uniós támogatás visszafizettetését javasolja az Európai Bizottságnak, illetve nyomozás elrendelését is javasolta a magyar Legfőbb Ügyészségnek. Utóbbi azt el is rendelte idén január elején a NAV-on keresztül, de a NAV egyelőre még senkit sem hallgatott ki gyanúsítottként.

Leváltotta Orbán Viktor négy EU-s program koordinációs vezetőjét

Egy hónappal ezelőtti hatályú személycserék jelentek meg a tegnapi, július 2-i, Magyar Közlönyben, amelyek értelmében Orbán Viktor kormányfő leváltotta a 2014-2020 programozási időszak négy operatív programjának monitoring bizottsági elnökét és helyükre az újonnan létrehozott Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárai kerültek. Közben az is kiderült, hogy pontosan mely tárcákhoz tartozik az egyes uniós programok szakmai, illetve irányító hatósági felügyelete. A friss Közlöny szerint egyébként a kormány jóváhagyta a 2014-2020. évekre szóló Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program újabb módosítását, igaz az, hogy pontosan mi változott, nincs benne a határozatban. A legutóbbi jelentős módosítás akkor családok tízezreit érintette, erről múlt héten írtunk bővebben:

Űrkutatási inkubátorház nyílt meg Budapesten

Az Európai Űrügynökség (ESA) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjával együttműködve hétfőn nyitotta meg Budapesten a Magyarországi Üzleti Inkubátorházat, a ESA BIC (Business Incubation Centre) Hungaryt. Az inkubátorházban azokat a startupokat fogják támogatni, amelyek űrtechnológiai fejlesztéseket kívánnak hétköznapi használatra szánt termékeikbe, szolgáltatásaikba beépíteni.

EU-pénzből ma kiürítették a ferihegyi repülőteret

Terminálkiürítési gyakorlatot tartottak hétfőn Budapesten, a Liszt Ferenc-repülőtéren - közölte a rendőrség a honlapján. Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a közvetlen uniós finanszírozású programban ezerkétszáz önkéntes vett részt.

Oettinger elárulta, miért kap jóval kevesebb pénzt Magyarország

Günther Oettinger, az EU költségvetési biztosa Magyarország látványos fejlődése miatt indokoltnak és igazságosnak tartja azt, hogy hazánk kohéziós politikai kifizetései csökkenjenek a következő évtizedben. Oettinger az állam- és kormányfők támogatására számít a hét második felében esedékes csúcson, amelyen a következő pénzügyi keretre vonatkozó javaslat is napirenden lesz.

Csendben beletörődött Brüsszel, hogy a családi házak helyett a középületekre szórjuk ki az EU-pénzt

Már eddig is sejteni lehetett, a minap pedig nyilvánossá is vált, hogy az Európai Bizottság pénzügyi szankciós lehetőség hiányában nem tudta megakadályozni a magyar kormány azon tervét, hogy a lakosságnak szánt uniós energiahatékonysági ingyenpénzt a középületek felújítására terelje át. Ez egy 90 milliárd forintos átcsoportosítást jelent, amiért cserébe a lakosság csupán uniós ingyenhitelt kapott. Mindennek meg is lett a következménye, hiszen a módosított Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programban már csak kisebb energiamegtakarítást tudott vállalni 2020-ig Magyarország, és közben döcögősen halad a családi házaknak kiírt EU-pályázat keretének igénylése is, mivel abban kizárólag hitelt kínálnak a lakosságnak az ingyenpénz helyett.

Bevállalná a kormány a 100 milliárdos büntetést, csak nehogy még nagyobb legyen

Jobban jön ki Magyarország, ha a 10 százalékos, azaz bő 100 milliárd forintos átalánybüntetést választja, mintha egyenként átvizsgálná a 2014-2020-as uniós ciklus összes eddigi közbeszerzését, mert utóbbi alapján akár sokkal nagyobb pénzügyi büntetés is kijöhetne - véli a 24.hu kormányközeli forrása abban a döntési helyzetben, ami először mutatja meg látványosan, hogy mennyiben szigorodott a mostani uniós ciklusban a brüsszeli pénzek lehívási szabályrendszere az előző ciklushoz képest. Ez a bő 100 milliárd forintos büntetés ugyanis már véglegesnek mondható, nem lehet benyújtani a problémásnak talált fejlesztési számlák helyett más számlákat, hogy le tudjuk hívni a pénzt a brüsszeli kasszából. Cserébe viszont (annyira) nem "bolygatnák" az itthoni fejlesztések körüli rendszerszintű problémákat, igaz a feltárt hibákat ki kell javítani, hogy a jövőben az újabb Brüsszelbe benyújtandó számláknál már ne legyen pénzügyi büntetés.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Olyan bajok vannak a magyar közigazgatással, hogy Brüsszel szerint az már a versenyképességet veszélyezteti
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility