• Megjelenítés

Uniós források

Ez durva: a magyar agrárkasszát is negyedével vágná Brüsszel!

A magyarországi felzárkóztatási források 24%-os vágásával egyező vágás adódik az agrár- és vidékfejlesztési támogatásoknál is azokból a részletszabályokból, amelyeket ma a jelentett be az Európai Bizottság a 2021-2027-es uniós költségvetés kapcsán. A testület ugyanis 2018-as árakon összesen 10,377 milliárd eurót javasol Magyarországnak, ami a mostani uniós ciklusban 2018-as árakon elérhető kb. 13,6 milliárd eurónál mintegy 24%-kal kevesebb. Persze ha csak piaci árakon hasonlítjuk össze a változásokat, akkor a mostani ciklusra kapott 12,2 milliárd euróról 11,67 milliárd euróra csökken a támogatás, ami mindössze 5%-os csökkenés, de ez közgazdaságilag helytelen összevetés.

Tíz úttörő kutatás indul Magyarországon, bejelentették az ötmilliárd forint nyerteseit

Tíz úttörő kutatás indul Magyarországon, bejelentették az ötmilliárd forint nyerteseit

Új internetbiztonsági megoldásokat, méreganyagok közömbösítését, földrengésbiztos épülettervezési módszereket célzó, valamint a mesterséges intelligenciát, a fehérjetudományt és a lézertechnológiát érintő kutatások indulnak 10 új projekt keretében, miután a projektek összesen 5 milliárd forint támogatást nyertek el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán - derül ki a Hivatal mai közleményéből.

Eldőlt: nem kapott igazi cukorkát Magyarország az euró bevezetéséhez

A négy héttel ezelőtt bejelentett 2021-2027-es uniós költségvetési számoknak ma újabb részleteit bontotta ki az Európai Bizottság és kiderült: mindössze 2,16 milliárd eurót ajánl fel azoknak a tagállamoknak ösztönzőként, amelyek komolyan elgondolkodnak az euró bevezetésén. Mivel a svédeknél hosszabb távon sem valószínű a pénzcsere, így a kereten hét tagállam osztozhat a következő években és a bolgár-román-horvát hármas esélyes is, hogy él majd vele. Ha Magyarország is a pénzcsere mellett döntene, a lakosságszáma arányában közel 0,2 milliárd euróra számíthatna, ami nem tűnik vonzó "cukorkának". Közben azonban a pénzcsere ígérete nélkül is kaphat akár 0,4 milliárd eurót is a strukturális reformok itthoni levezénylésére.

Íme a magyarázat, hogy miért veszi el Brüsszel tőlünk az EU-pénzt

Három főbb oka van annak, hogy Magyarország jelen állás szerint a felzárkóztatási EU-pénzek 24%-át veszítheti el 2020 után reál értelemben és ezek egyikének sincs köze a menekültválság miatti esetleges brüsszeli retorzióhoz. Egyrészt a Brexit miatt szűkülő kassza az ok, másrészt egy 4 milliárd eurós magyar technikai tétel kiesése, harmadrészt pedig az, hogy míg a magyar régiók a válság óta többé-kevésbé fejlődtek, addig a spanyol, az olasz és különösen a görög régiók drámai életszínvonal-esésen mentek keresztül, így érthetőbb a brüsszeli magyarázat a pénzek oda irányítására. Közben jó tudni: hajszálon múlt, hogy a lendületesen fejlődő Nyugat-Dunántúl továbbra is a leginkább támogatott kategóriában marad és oda fog majd tartozni a Budapestről leválasztás után Pest megye is.

Jelzi a mobilod, ha kiírtak neked egy jó közbeszerzést

Az átláthatóságot növeli tovább a már ötezer felhasználóval rendelkező Napi közbeszerzés elnevezésű mobilapplikáció funkcióinak bővítése - mondta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke háttérbeszélgetésen Budapesten csütörtökön.

Brüsszel elmagyarázta, miért bukunk olyan sok EU-támogatást

A 2020 utáni magyar felzárkóztatási források Bizottság által javasolt 24 százalékos csökkentésében a fő tételt az a 4 milliárd eurós "ajándékcsekk" képezi, amit hazánk az előző többéves keretköltségvetés kitárgyalása során kapott az EU-tól és amiről Brüsszel most nem vett tudomást - tudta meg a BruxInfo uniós forrásból. 2021 és 2027 között ötödével 260 euróra csökkenhet majd az egy főre jutó támogatás mértéke is, de hazánk így is a hét leginkább támogatott ország között lesz.

100 milliárd eurós új szociális alapot javasol az Európai Bizottság 2020 utánra

Miután kedden a kohéziós támogatások 2020 utáni részletszabályait fedte fel az Európai Bizottság, ma az új Európai Szociális Alap bemutatásán volt a sor és a testület azt javasolta, hogy egy megerősített alap érdekében öt eddigi pénzügyi forrást vonjanak össze. Az így létrejövő "Európai Szociális Alap Plusz" (ESZA+) keretösszegére pedig 101,2 milliárd eurót javasol. Erre jönne még rá 1,6 milliárd eurós kerettel a hatékonyabb Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), illetve 947 millió eurós összeggel a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap.A mai és tegnapi további bejelentések:

Dupláznák az Erasmus-program keretét - 12 millió embert érint a döntés

A mostani uniós ciklusra jóváhagyott 14,7 milliárd euróról duplázná, azaz 30 milliárd euróra (9600 milliárd forintra) emelné az Erasmus program finanszírozását az Európai Bizottság (EB) a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban - jelentették be szerdán Brüsszelben. A Bizottság ma az Európai Szociális Alap forráselosztási részleteit is bemutatta, illetve a csalás elleni küzdelemre szánt források tervét is nyilvánosságra hozta. Tegnap a kohéziós politikai terület terveit jelentették be, ma pedig az illetékes uniós biztos írt a Portfolióra véleménycikket erről:

Az elmaradt régiókra koncentrálunk a 2020 utáni felzárkóztatási pénzosztásnál

374 milliárd euró értékű, az európai beruházások fő forrása, és célja a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentése Európában: ez a Bizottság által május 29-én bejelentett, a 2021 és 2027 közötti pénzügyi időszakra vonatkozó új kohéziós politika. Alapjául az a május 2-án előterjesztett európai bizottsági javaslat szolgál, mely a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan gyakorlatias, modern és hosszú távú költségvetés elfogadását szorgalmazza a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára.

Átírták az 52 milliárdos megújuló energiás EU-pályázatot, szünetel a beadás

Átírták az 52 milliárdos megújuló energiás EU-pályázatot, szünetel a beadás

Rövid közlemény jelent meg a kormány hivatalos pályázati oldalán arról, hogy több helyen átírták 52,5 milliárd forintos keretösszegű "Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása" című (GINOP 4.1.2-18 kódszámú) felhívást és amíg ezeket nem vezetik át a kitöltőprogramon, addig a támogatási kérelmek benyújthatósága tegnaptól szünetel.

Hivatalos: tényleg negyedével vágná Brüsszel a fejlesztési pénzeinket

Az éjjel már megszellőztetett információ igaznak bizonyult, miszerint a 2020 utáni uniós ciklusban a maximális 24%-kal vágná a Magyarországnak szánt felzárkóztatási (kohéziós) források volumenét az Európai Bizottság a 2018-as összevethető árak alapján. Ez tehát jelentős vágás, ami jórészt azzal függ össze, hogy a forráselosztás képletét kicsit átalakítja Brüsszel és bejönnek olyan tényezők, amelyek alapján Magyarország relatív hátrányba kerül más országokkal, főként a déli államokkal szemben. Utóbbiaknál a gazdasági felzárkózás nem volt olyan gyors a válság után, mint a mi térségünkben és rosszabbul állnak a fiatalkori munkanélküliség területén, de közben több menekültet fogadtak be.

Gyuricza: működésképtelen lenne a magyar mezőgazdaság EU-támogatások nélkül

Jelenleg a magyar mezőgazdaságot a támogatások tartják életben, ami nélkül működésképtelen lenne - jelentette ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a 25. debreceni jubileumi búzatanácskozáson. Ez a megállapítás teljesen ellent mond azoknak a korábbi kormányzati nyilatkozatoknak, amelyek szerint a magyar gazdaság EU-pénzek nélkül is megáll a lábán és agrárország vagyunk.

Kiszivárgott: jelentősen csökken Magyarország uniós támogatása (2.)

Kiszivárgott: jelentősen csökken Magyarország uniós támogatása (2.)

Az uniós kohéziós támogatási forrásaik 23-24%-os visszaesésével számolhatnak a következő költségvetési ciklusban a kelet-közép-európai országok - írja a Financial Times egy ma megjelenő bizottsági javaslat alapján. A pénz egy részét a déli tagországok felé csoportosítaná át az EU, másrészt maga a kassza mérete is szűkülne.

Magyarország nem sietne a 2020 utáni EU-s költségvetés elfogadásával

Demokratikusabb lenne, ha a 2020 utáni új uniós 7 éves keretköltségvetésről már az új, egy év múlva megválasztandó Európai Parlamenttel folynának a tárgyalások, amelynek esetleg más elképzelései lesznek Európa jövőjéről, mint a jelenleginek - többek között ezt hangsúlyozta a téma kapcsán tartott mai brüsszeli sajtótájékoztatóján Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség újonnan kinevezett uniós ügyekért felelős államtitkára.

Nyugatinak hiszi magát a magyar nép, és háromnegyede az EU-ban maradna

A visegrádi négyek közül a magyar lakosságon belül a legmagasabb azok aránya, akik szerint az ország a Nyugathoz tartozik és így az emberek háromegyede az EU-tagság megtartása mellett voksolna egy népszavazáson - derült ki a Globsec biztonságpolitikai cég minap közzétett kutatásából. Az adatokból kitűnik, hogy míg Magyarországon egy év alatt kissé csökkent az uniós orientációval kapcsolatos elkötelezettség, addig Csehországban drasztikusan javult.

Háromszorosan túligényelték a 20 milliárdos K+F+I-pályázatot

Csaknem háromszorosan túligényelték azt a magyar forrásból kis-, közép- és nagyvállalatok KFI tevékenységének támogatására kiírt pályázatot, amely május 15-én zárult le és a jelentkező cégek többsége kisvállalkozás volt - jelentette be a pályázatot kiíró Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megjelent a 100 leggazdagabb magyarról szóló lista, mutatjuk a százmilliárdos vagyonokat
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility