Uniós források

Kiverte a biztosítékot Brüsszel radikális EU-pénzosztási terve: fellélegezhet Magyarország?

Akkora felháborodást váltott ki az uniós biztosok múlt szerdai ülésén és egyéb körökben a 2021 utáni EU-s költségvetésről szóló terv azon része, hogy a kelet-európai országok felől a dél-európaiak felé irányítanának át jelentős forrásokat, hogy az Európai Bizottság az utolsó pillanatban átdolgozhatja a pénzosztási képletet és állítólag még ma, azaz a május elsejei munkaszüneti napon is összeül(t) tanácskozni - tudta meg a Bruxinfo.

25 százalékos EU-s forrásvágásra készülnek a lengyelek 2020 után

A Brexit utáni uniós költségvetési keret átstrukturálása, valamint Lengyelország javuló gazdasági helyzete miatt Varsó sok milliárd euróval alacsonyabb uniós támogatáshoz juthat 2020 után, az EU következő keretköltségvetésének hét évében - értesült a PAP lengyel hírügynökség, s a várható drasztikus forráscsökkenésről beszámolt pénteken a Rzeczpospolita című napilap is.

A birodalom visszavág: tényleg készül a magyarok és a lengyelek elleni fegyver Brüsszelben

Az Európai Bizottság a német és francia kormány támogatásával azt akarja, hogy a 2021-től induló uniós költségvetés forrásait igenis kössék hozzá a jogállamiság alapfeltételéhez, hogy ezzel erős üzenetet küldjenek a magyar és lengyel kormány felé, miszerint az EU-pénzeik bánhatják, ha megsértik az unió alapelveit - írja átfogó cikkében a Reuters. A hírügynökség egyik forrása szerint az "illiberális demokrácia" modell, amely a menekültek brüsszeli kényszerbetelepítésével, mint birodalmi kényszerítéssel is riogat, nagyobb veszélyt jelent az EU-ra, mint a brit kilépés, így mindenképpen fel kell ellene lépni.

Közel 80 milliárd forintot ad Brüsszel a Szajol és Debrecen közötti vasútvonal fejlesztésére

Csaknem 250 millió euró (mintegy 78 milliárd forint) összegű finanszírozást biztosít az Európai Unió a kohéziós forrásokból a Szajol és Debrecen közötti észak-alföldi vasútvonal fejlesztésére - jelentették be csütörtökön Brüsszelben. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az EU által társfinanszírozott projekt egészen pontosan a Püspökladány-Ebes szakasz felújítását érinti.

Három rossz hír szivárgott ki Brüsszelből Magyarország számára

Legalább 6-6, de akár 10-10%-kal is csökkentik a következő uniós költségvetésben a kohéziós és agrártámogatási kassza méretét, előbbinél a pénzelosztás szabályait is jócskán átszabják a dél-európai államok előnyére és közben a jogállamiság, azaz a független bírósági működés, is alapfeltétel lesz a pénzek lehívhatóságához - derül ki a Bruxinfo körképéből. Az Európai Bizottság jövő szerdán teszi közzé a költségvetési javaslatot, majd rá néhány hétre sorozatban a részletszabályokat, de a lap szerint annyira azért nem jár majd rosszul Magyarország a 2021-2027-es időszakban, hogy az EU-kassza nettó befizetőjévé váljon. A Portfolio durva becslései is efelé mutatnak, de mégis nagyon kedvezőtlen kép rajzolódik ki.

Komoly bírálatot kapott a korrupciós helyzet miatt Magyarország Brüsszelből

Komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi korrupciós helyzet kapcsán az Európai Parlament (EP) költségvetés-ellenőrzési bizottsága (CONT), amely nagy többséggel (13:2) szavazta meg szerda délelőtt a témával kapcsolatos véleményét. Az anyag beépül majd az EP-ben Magyarországról készülő különjelentésbe és szeptemberben szavaznak majd a végső jelentésről az EP plenáris ülésén. Ezeknek az anyagoknak az eredménye, illetve üzenete befolyással lehet a következő évek uniós támogatás-kifizetésére Brüsszel felől, így érdemes rájuk figyelni.

Mégsem bukik nagyot Magyarország az új brüsszeli tervvel? Sejtelmesen reagált, aki készíti

Még Brüsszelben is alaposan meglepődtek annak a minapi Financial Times cikknek az üzenetén, amely szerint a kelet-közép-európai országok felől több tízmilliárd eurónyi EU-támogatást terel majd át a dél-európai országok felé az Európai Bizottság a 2021-től induló új költségvetési ciklusban - írja a Politico. A befolyásos brüsszeli lap azt is megjegyzi: még maga a büdzsé összeállításáért felelős Günter Öttinger uniós biztos is meglepődött a cikk üzenetén, amit az is tükröz, hogy a Twitterén úgy reagált: "csakugyan?". Aztán tegnap és ma a fokozódó spekulációnak tudta be újabb Twitter-üzeneteiben, hogy mindenféle sajtóértesülések megjelennek a jövő szerdai bejelentés előtt.

Tovább durvul Brüsszel: a korrupciótól is függne, kapunk-e EU-pénzt

Nemcsak a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásától függne 2021-től az uniós támogatások kifizetése, hanem attól is, hogy az egyes tagállamok mennyire sikeresen küzdenek a korrupció ellen - írta meg a jövő héten bemutatandó brüsszeli költségvetési javaslat újabb jogosultsági feltételét ma a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A lap kiemelte: a brüsszeli tervek főleg Lengyelországot és Magyarországot érinthetik hátrányosan és közben a pénzosztás szabályainak átalakításával át akar terelni forrásokat a dél-európai országok felé az Európai Bizottság. A szankciós rendszerről szóló döntéshozatalban is ki akarja cselezni a Bizottság a visegrádi országokat.

Nyugi, nem fogy még el az összes innovációs pályázati forrás

Bár több ma megjelent cikk is úgy mutatta be, mintha az innovációs források terén már csak az utolsó pályázati lehetőségek közelednének, de ez nincs így, kettőnél jóval több innovációs pályázat nyitott a kis- és középvállalkozások számára és újabb felhívások meghirdetése is várható - hívja fel a figyelmet tisztázó közleményében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.

Nagyot bukhat Magyarország - Máris reagált a kormány a kiszivárgott brüsszeli tervre

Az uniós pénzosztás során "nagyon veszélyesnek tartom azt, hogyha bárki valamifajta szubjektív politikai szempontrendszertől tenné függővé az európai uniós forrásokat" - így reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a HirTv-nek azokra a friss fejleményekre, hogy először az EU történetében politikai feltételekhez, a jogállamiság meglétéhez, kötnék az EU-pénzek kifizetését a 2020 utáni új uniós ciklusban.

Bejelentenéd a visszaélést, de félsz, hogy kirúgnak? - Téged is megvéd Brüsszel

A visszaélést bejelentő személyek elősegíthetik az uniós joggal való visszaélések felderítését, kivizsgálását és szankcionálását, de sokan félnek attól, hogy elbocsátják őket, romlik a hírnevük, vagy az egészségük, ezért az Európai Bizottság ma egy olyan jogszabályra tett javaslatot, ami unió-szerte megvédené a bejelentőket a megfélemlítéssel vagy a megtorlással szemben.

Egészségipari projektekbe ment itthon a legtöbb uniós innovációs támogatás

Az uniós innovációs forrásokon belül a legtöbb támogatást, a projektek 35 százalékát az egészséges társadalom és jólét szakterülethez sorolható, vagyis egészségipari, orvosi, gyógyászati projektek nyerték el 2015 óta Magyarországon - emelte ki az elmúlt 3 évi pályázati döntések egyik fontos jellemzőjét a Magyar Időknek adott interjúban Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke az elnyert támogatások alapján kialakult földrajzi listáról is beszélt: eszerint az egyetemi központok állnak az első helyen, ezeket az ipari központok követik.

Kiszivárgott Brüsszel új terve: hatalmas összeget vennének el Magyarországtól

Több tízmilliárd eurónyi uniós támogatást irányítanak át a 2021-2027-es uniós költségvetés drasztikusan módosuló szabályai miatt Lengyelország, Magyarország és Csehország felől a válság által erősen érintett dél-európai országok irányába - tudta meg a Financial Times, amely megszerezte a május 2-án megjelenő uniós költségvetési javaslat munkaanyagát. A cikk szerint az átalakítások különösen nyugtalanítóak lehetnek Lengyelországnak és Magyarországnak amiatt a már múlt héten kiszivárgott fejlemény miatt, hogy először az EU történetében politikai (jogállamisági) feltételekhez kötik a támogatások kifizetését. Egy régiós diplomata ki is mondta a lapnak: a mi régiónk rovására gazdálkodik a szűkös forrásokkal az Európai Bizottság, azaz tényleg pénzt fog veszíteni a régiónk.

Bejelentették! Brüsszel valóra váltaná a magyar kormány rémálmát

Először az EU történetében politikai feltételekhez akarják kötni a 2020 utáni uniós pénzek kifizetését - jelentette be ma Günter Öttinger uniós költségvetési biztos a Bruxinfo beszámolója szerint. Egy ilyen elképzelést korábban már sokszor belengettek, aztán kihátráltak belőle, mert nem igazán lehet objektíven megcsinálni, és az EU egységét is veszélybe sodorja. Ha valahogy mégis átvinnék a tervet, az azt jelentené: ha nem független a tagállami kormányoktól az igazságszolgáltatási (bírósági) rendszer, akkor Brüsszel nem fizetné ki az uniós támogatásokat. A mai jelzés első hallásra kifejezetten rossz hír főként Lengyelország és Magyarország számára, hiszen brüsszeli nézőpontból bajok vannak a független igazságszolgáltatással, a jogállami működéssel, és erről elsősorban a lengyelekkel komoly vitákat folytat évek óta az Európai Bizottság. Közben az is jól látszik, hogy a 2020 utáni EU-s költségvetés erősen migrációs fókuszú is lesz, ami szintén feszültségforrás a két ország, illetve a Bizottság viszonyában.

Új német-magyar innovációs pályázatra jelentkezhetnek a vállalkozásoknak

A magyar vállalkozások kutatóintézetekkel és német partnereikkel együttműködésben megvalósuló innovációs projektjei is támogatást nyerhetnek a nemzetközi EUREKA program részeként megjelent, 750 millió forint keretösszegű pályázaton, a felhívásra május 30-ig lehet jelentkezni. Közben éppen ma jelent meg a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara éves konjunktúra jelentése, ennek legfontosabb fejleményei:

Lazítottak több tucat vidékfejlesztési pályázat szabályain

Bár február végén már jelezték a hivatalos kormányzati pályázati oldalon egy közleményben, hogy érdemben lazítottak a vidékfejlesztési pályázatok keretében beszerzett ingó és ingatlan eszközök elidegenítési és terhelési szabályrendszerén, konkrétan a jelzálogjog bejegyzések lehetőségén, ezt a közleményt most változatlan tartalommal újra kiadták. Az sem változott, hogy melyik 29 vidékfejlesztési pályázatra érvényes a könnyítés.

Tripla ár után most kiderül, ki újíthatja fel az észak-balatoni vasútvonalat

Hamarosan eredményt lehet hirdetni az észak-balatoni vasútvonal villamosítására, illetve felújítására meghirdetett tenderen, ugyanis érkeztek olyan ajánlatok, amelyek a kikötött 75 millió eurós, azaz mintegy 23 milliárd forintos értékhatár alatt maradnak - értesült a Magyar Hírlap. Az ezt megelőző, és érvénytelenített tenderen ugyanis a jelentkező konzorciumok ehhez képest háromszoros árajánlatot adtak, így a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetése nem engedélyezte a beruházást.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megjelent a 100 leggazdagabb magyarról szóló lista, mutatjuk a százmilliárdos vagyonokat
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.