CBAM-kötelezettség: mit csinálhatnak a vállalatok, ha nincsenek gyártói adatok?

A CBAM már 2024. január 31-től hatályos, első körben adatszolgáltatási, majd 2026-tól kezdődően adatszolgáltatási és fizetési kötelezettség is terheli az érintett vállalatokat. A CBAM eredeti szándéka a karbonkibocsátás mértékének világszinten történő csökkentése, ugyanakkor a szabályozás módja és a kötelezettség teljesítésének gyakorlati megoldása nehezen értelmezhető egyelőre. A felmerülő kérdésekről volt szó az RSM Hungary által szervezett webináriumon.

A CBAM rendelet szerint, az EU-n kívülről behozatalra kerülő, a rendelet mellékletében felsorolt olyan import termékek, mint például a cement, villamos energia, a műtrágyázószerek, vas és acél termékek, az alumíniumból készült termékek és vegyi anyagok, jelentési kötelezettség alá esnek, majd a későbbiekben, 2026-tól fizetési kötelezettség is terhelni fogja ezen termékeket. 

Ami jelenleg a legnagyobb gondot jelenti, hogy véget ért az adatszolgáltatás bevezetési szakasza, amikor is a negyedéves adatszolgáltatás során alkalmazni lehetett a rendszer által felajánlott alapértelmezett adatokat, a direkt és indirekt kibocsátások meghatározásánál. a CBAM kötelezettséggel olyan megfelelést kaptak a gazdálkodók a nyakukba, melynek teljesítéséhez az általuk importál termék exportőrének, valamint gyártójának a közreműködése szükséges. Az adatszolgáltatás egyik meghatározó eleme az importált termék gyártásához kapcsolható direkt és indirekt karbonkibocsátási érték meghatározása.

Ezeket az adatokat az EU rendelete, valamint az adatszolgáltatást segítő gyakorlati útmutatók szerint is az exportőrtől vagy a termék gyártójától kell beszerezni. Ez gyakran azért rendkívül nehéz vállalkozás, mert az esetek egy jelentős részében az exportőr, vagy a termék gyártója – aki természetszerűen harmadik országos gazdálkodó, akire az EU rendelkezései nem kötelezőek – nem adja át a kért adatokat az importőrnek, akit az EU irányában a CBAM kötelezettség terhel - írja Dr. Falcsik István, Ügyvéd, Hulladékgazdálkodási és Fenntarthatósági tanácsadás, Üzletágvezető, RSM Hungary egyik cikkében.

A webináriumon szó volt arról, hogy a CBAM végrehajtásáért az Európai Bizottság felel a tagállami hatóságok felügyeletén keresztül. Az illetékes hatóságok végzik a CBAM-nyilatkozattevő regisztrációját és hiányos jelentések esetén a helyesbítési eljárást végzik. A nemzeti vámhatóság felügyeli, hogy 2026. január 1-től ne érkezzen be olyan áru, amelyre nincs engedélye az importőrnek. Szintén a vámhatóság értesíti a CBAM-jelentéstételi kötelezettségről az importőröket.

A webinárium további részében a beágyazott kibocsátások értelmezéséről tartott előadást Gulyás-Béky Ágnes, (Osztályvezető, Energiaügyi Minisztérium, Nemzeti Klímavédelmi Hatóság) a CBAM-jelentések kapcsán. A beágyazott kibocsátás meghatározására az importőröknek a gyártótól kell beszerezni adatokat, ami nem minden esetben áll rendelkezésre. Az Európai Bizottság erre válaszul azt javasolta, hogy ha az adatokat a gyártótól nem sikerül beszerezni, akkor a nyilatkozattevő igazolja, hogy minden erőfeszítést megtett az adatok beszerzése érdekében. Ha ez eredménytelen volt, akkor a nyilatkozattevő a megjegyzéseknél tudja feltüntetni, illetve csatolni is köteles a sikertelen próbálkozás alátámasztására szolgáló dokumentumokat (pl. e-mailezés)

Az Európai Bizottság jelzi az illetékes hatóságoknak, hogy kik nem nyújtottak be CBAM-jelentést, illetve, hogy melyek voltak hiányosak vagy helytelenek. Az illetékes hatóságok a helyesbítési eljárást megkezdik ezt követően, és csak végső esetben szabnak ki szankciókat. Az az importőr nem bírságolható, aki be tudja mutatni, hogy minden erőfeszítést megtett a gyártótól való kibocsátási információk beszerzése érdekében.

Várható jogszabályi változások 2025-től

Az Európai Bizottságnál előkészítés alatt áll több rendelet is, ezek közé tartozik a CBAM-nyilvántartás létrehozásáról, a nyilatkozattevők engedélyezéséről, a vámeljárásokra és a behozatali adatok közlésére vonatkozó követelményekről, a CBAM tanúsítványok értékesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló rendelet is.

Az eddigi tapasztalatok alapján, 2023. október 1. és 2024. október 6. között 1249 regisztrációs kérelem érkezett be, és 1677 jelentés került benyújtásra a CBAM átmeneti nyilvántartásába. 3301 ügyfél azonban még nem nyújtott be regisztrációt, ők arra számíthatnak, hogy az áruikat a hatóságok az éles rendszer időszakától kezdődően meg fogják állítani a határon.

Gyakorlati tapasztalatok a vámkezelésről

A webinárium további részében a vámeljárási tapasztalatokról volt szó. Szántó Tímea, (Menedzser, Vám-, jövedéki és hulladékgazdálkodási-tanácsadás, RSM Hungary Zrt.) elmondta, hogy az utólagos vámellenőrzésre érdemes minden vállalkozásnak felkészülnie, ez gyakorlatban azt jelenti, hogy már a vámfolyamatok tervezése során érdemes ennek megfelelően felépíteni az adatbázisokat. A hatóság leginkább azokat a fő tényezőket vizsgálja, amik a vámértéket befolyásolják. Az utólagos ellenőrzés esetén a hatóság értesíti a vállalkozást arról, hogy milyen tényezőket vizsgál egy adott időszakon belül. Általában egy mellékletet is csatolnak, ami tartalmazza azon vámhatározat számokat, amelyekre a hatóság kíváncsi. Ezeknél igazolni szükséges, hogy milyen elven történt a vámérték kimunkálása, miért az a tarifaszám lett alkalmazva, illetve a származási dokumentumokat is bekérheti.

A bírságolás tekintetében nagy jelentősége van annak is, hogy az ellenőrzés időszaka alatt módosítást ad be a vállalkozás egy esetleges hiba feltárása után, ebben az esetben a bírság összege is lefelé módosulhat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images