A GKI konjunktúraindexe októberben is nagyot esett, és ezzel immár fél éve csökken. Míg az előző hónapokban elsősorban a fogyasztói (rész)index zuhanása okozta a fő bizalmi mutató lejtmenetét, októberben viszont az üzleti várakozások minden ágazatra jellemző markáns esése áll a háttérben.
Magyarországon augusztusban már négy hónapja tartott az üzleti és fogyasztói várakozások romlása. A fogyasztói várakozások esetében ez szeptemberben is folytatódott, az üzleti bizalmi index viszont kis mértékben emelkedett, bár érezhetően elmaradt júliusi szintjétől. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint a fogyasztók jelenleg pesszimistábbak, mint 2020 tavaszán, a Covid-járvány okozta pánik idején voltak. Az üzleti bizalmi index már második hónapja van a negatív tartományban, azaz több a ború-, mint a derűlátó cég.
Augusztusban már negyedik hónapja tart az üzleti és fogyasztói várakozások folyamatos romlása. A GKI Gazdaságkutató felmérése szerint ez év áprilisa óta az üzleti várakozások mintegy 13, a fogyasztóiak viszont közel 30 ponttal estek, s augusztusban is ez utóbbiak zuhanása volt a markánsabb. Az üzleti bizalmi index 2021 tavaszán, a fogyasztói pedig 2020 tavaszán, a Covid-járvány miatt bevezetett korlátozások okozta pánik idején volt utoljára hasonló mélységben. A fogyasztók véleményében most augusztusban először tükröződhetett a rezsiemelés bejelentésének hatása.
A legtöbb magyar vállalkozás érzékeli a klímaváltozás hatásait, a cégek 50 százalékának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, szemben a 41 százalékos uniós átlaggal; ugyanakkor mindössze 18 százalékuk fektetett környezetvédő projektekbe - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásából, amelyről közleményben tájékoztatta az MTI-t.
A hazai cégek 39%-a hajtott végre energiamegtakarításra irányuló fejlesztést az utóbbi 3 évben, ami az emelkedő energiaköltségek fényében alacsony aránynak tekinthető - írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. közleményében.
A GKI konjunktúraindexe május után júniusban is 5 ponttal csökkent, ezzel 15 havi mélypontjára süllyedt. Az üzleti várakozások ismét bő 3, a fogyasztóiak viszont újra mintegy 10 ponttal estek az előző hónaphoz képest. Az emberek legutóbb a Covid-járvány kirobbanásakor voltak a mostaninál pesszimistábbak.
Az elmúlt időszakban sokszor felmerült, hogy a valós inflációnál magasabb pénzromlást érzékelnek sokan a mindennapi életben, a témával kapcsolatban volt egy ütésváltás a KSH és a GKI között is. Mivel az érzékelt és a valós infláció közötti különbség az elmúlt időszakban valóban megnőtt, ezért a Portfolio heti podcastjében egy asztalhoz ültettük Quittner Pétert, a Központi Statisztikai Hivatal Fogyasztói árak osztályának vezetőjét és Molnár Lászlót, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatóját.
A GKI konjunktúraindexe az áprilisi 8 pontos javulás után májusban 5 ponttal csökkent. Ez nagyon jelentős hullámzás, ugyanakkor a májusi érték nagyjából megegyezik az egy évvel korábbival. Májusban az üzleti várakozások mintegy 5,5, a fogyasztóiak 9,5 ponttal csökkentek. Ez az áprilisi hurráoptimizmus után visszatérést jelent az elmúlt hónapok egyébként derűlátó véleményéhez. Kivétel a nemzetgazdaság jövőjének megítélése, mely az elmúlt tíz évben csak a Covid-járvány kezdetekor és a Széll Kálmán terv megszorításai idején volt rosszabb - írja értékelésében a kutatóintézet.
A hivatalos inflációs adat szerint a fogyasztói árak áprilisban 9,5%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ehhez képest a GKI, ezer háztartás körében végzett, reprezentatív felmérése szerint a lakosság 22%-os áremelkedést érzékelt, és így ez mutató újra a tavaly év végi csúcsához közelít. Az erősödő inflációs várakozásokról árulkodik a jegybank kedden közzétett ábrája is, ami néhány hónap stagnálás után meredeken emelkedett.
A GKI konjunktúraindexe áprilisban 2019 tavaszi, vagyis jóval Covid-válság előtti szintjére ugrott. Ezt a szintet a válság óta csak egyetlen hónapban, 2021 októberében sikerült megközelítenie. A felmérés szerint minden ágazat és a fogyasztók várakozása is jelentősen javult. Áprilisban az Ukrajna elleni orosz támadást követő aggodalmakra már szinte csak a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatos, csökkenő, de még mindig nagy pesszimizmus emlékeztet.
A GKI konjunktúraindexe márciusban 2021 késő tavaszi szintjére esett, ami elsősorban a fogyasztói bizalmi index romlásának következménye. A felmérés szerint az üzleti várakozások csak az iparban és a szolgáltató szektorban lettek rosszabbak, az építőiparban és a kereskedelemben nem. Minden ágazatra jellemző, hogy a magyar gazdaság helyzetének megítélése a Covid-járvány megjelenésekor tapasztalt, drámai mértékben lett pesszimistább, de a cégek a maguk helyzetén ezt még alig érzékelik.
A szomszédunkban kitört háború a válaszadók jelentős többsége szerint egyértelműen negatív hatással van üzletmenetére: a megkérdezett cégek 26%-a nagyon negatív, 46%-uk kissé negatív hatásról számolt be, további 27%-uk – egyelőre – nem lát érdemi hatást; közel 1% pedig kissé pozitív hatásról számolt be. Ez utóbbiak között kizárólag kisebb kereskedelmi cégek találhatók, derült ki a GKI Gazdaságkutató felméréséből.
A GKI konjunktúraindexe februárban a januári emelkedés után hibahatáron belüli mértékben csökkent. Az üzleti várakozások – főleg az iparban – romlottak, a fogyasztói várakozások viszont kissé javultak. Az üzleti szféra áremelési szándéka tovább erősödött, főleg a februárban amúgy is minden tekintetben optimistábbá vált szolgáltató cégek körében.
A gazdagabb települések vásárlóereje sok helyen stagnált a koronavírus-válság évében, de például az egyébként is módosabb Debrecen és Jászberény térségében nőtt a vásárlóerő, miközben rengeteg dunántúli, tiszántúli eleve szegényebb településen csökkent, így a települések közötti életszínvonalbeli különbségeket fokozta a járványválság – rajzolódik ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. által készített ábrákból. Az életszínvonalbeli széttartás mellett az egy főre jutó átlag 2020-ban 2 millió forintra jött ki, de emögött hatalmas különbségek voltak: a legszegényebb és a leggazdagabb település egy főre jutó vásárlóereje között közel 6,5 millió forint volt ez.
Az élelmiszerek, háztartási cikkek és drogériai termékek internetes értékesítési forgalma csaknem 45 százalékkal nőtt Magyarországon tavaly az első kilenc hónapban, ez a szektor bővült a leggyorsabban az online kiskereskedelmen belül 2021-ben - derül ki a GKI Digital Online Retail Big Picture című kutatásából.
Egyre többen fontolgatják meglévő ingatlanuk felújítását, korszerűsítését, az idei első negyedévi felmérés eredménye szerint tovább erősödtek a lakossági tervek – derül ki GKI és a Masterplast közös kutatásának eredményeiből. A következő egy évben a lakóingatlanok 22%-a (833 ezer lakás) újulhat meg kisebb-nagyobb mértékben, ha a lakástulajdonosok tervei megvalósulnak.
A GKI konjunktúraindexe a novemberi és decemberi csökkenés után 2022 januárjában visszaemelkedett tavaly novemberi szintjére. Az év első hónapjában az üzleti és fogyasztói várakozások is emelkedtek, de míg az előbbiek érezhetően elmaradnak, az utóbbiak jóval kedvezőbbek tavaly novemberi szintjüknél. Ugyanakkor a járvány előttihez viszonyítva az üzleti bizalmi index magasabban, a fogyasztói alacsonyabban áll.
A GKI felmérése szerint az üzleti várakozások két és fél éves csúcsukról jelentősen estek, a fogyasztóiak viszont a novemberi zuhanás után most érezhetően javultak, még ha el is maradtak októberi szintjüktől. Az ellentétes mozgások hatására a GKI konjunktúraindexe november után decemberben is kissé csökkent, nyári szintjére került.
A GKI konjunktúraindexe novemberben kissé csökkent. Az üzleti várakozások tovább emelkedtek, ezzel két és fél éves csúcsra emelkedtek.A fogyasztóiak viszont egyetlen hónapban ritkán látható mértékben estek, aminek következtében tavaszi szintjükre kerültek. Ennél nagyobb eséseket csupán a koronavírus-válság, illetve a 2008-as pénzügyi válság kitörésekor, valamint a 2006-os kiigazítási csomag esetében láthattunk. A gazdaság minden szereplője áremelkedésre számít. A lakosság inflációs várakozása az utóbbi 20 évben csak egyszer volt ennél rosszabb.
Októberben négyhónapos stagnálás közeli állapota után új lendületet vett a GKI konjunktúraindexének emelkedése, s kétéves csúcsára került. Az üzleti várakozások 2019 májusában voltak utoljára ilyen kedvezőek, a fogyasztói várakozások pedig háromhónapos romlás után visszaemelkedtek idei júniusi szintjükre.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem erősítették meg az információkat.
Ismét előkerült Prigozsin neve.
"Ne hagyja, hogy kötvényalapot adjanak el önnek!"
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
