Az áprilisi nagy ugrás után a nyári hónapokban már csak lassan araszolgatott felefelé a GKI konjunktúraindexe, majd szeptemberre stagnálásra váltott. Az üzleti várakozások hónapok óta tartó javulása szeptemberben is folytatódott, igaz, az emelkedés már hibahatáron belüli volt. A fogyasztói várakozások kis mértékben, de harmadik hónapja romlottak. A GKI konjunktúraindex értéke a 2019 végi, vagyis válságot megelőző szintnek felel meg.
Az áprilisi nagy ugrás után a nyári hónapokban lassan araszolgatott felefelé a GKI konjunktúraindexe, majd szeptemberre stagnálásra váltott; az üzleti várakozások hónapok óta tartó javulása szeptemberben már csak hibahatáron belüli volt, a fogyasztói várakozások pedig kis mértékben, de harmadik hónapja romlottak - közölte a gazdaságkutató az MTI-vel.
Az áprilisi nagy ugrás után a nyári hónapokban már csak lassan araszolgatott felefelé a GKI konjunktúraindexe, elsősorban az üzleti hangulat javulásának köszönhetően. A vállalati bizalmi index immár a koronavírus-válság előtti szinten áll. A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint az üzleti várakozások augusztusban is kissé javultak, a fogyasztóiak viszont július után augusztusban is némileg romlottak.
A második negyedév végére már koronavírus-válság előtti szintre állt vissza a lakosság fizetőképessége az Intrum és a GKI jelentése szerint. A fizetőképesség javulásához jelentősen hozzájárult a hitelmoratórium is, ami hosszú távon kockázatot is jelenthet: a GKI felmérése szerint a teljes magyar háztartási hitelállomány 15-20 százaléka válhat problémássá, amennyiben jövőre újraindul az összes törlesztés.
A GKI idei növekedési előrejelzését a márciusi 4,3%-ról nagyon jelentősen, 7%-ra emelte. Ennek alapja a válságból való, vártnál gyorsabb eddigi kilábalás, az előző negyedévhez viszonyítva harmadik negyedéve tartó gyors növekedés, a járvány harmadik hullámának kifutása és a gazdasági várakozások kedvező alakulása - magyarázzák a közgazdászok. A fő tényező a vártnál jobban alakuló kiviteli többlet. Idén a lakossági fogyasztás várhatóan 3-4%-kal, a beruházás 6%-kal emelkedik. A belső és külső egyensúly viszont feltehetőleg rosszabb lesz a márciusban feltételezettnél.
A Magyarországon jelen lévő tizenegy kereskedelmi üzletlánc 2020-ban az előző évihez képest 7,3%-kal, 5306 milliárd forintra növelte bruttó forgalmát - tudjuk meg a GKI legfrissebb elemzéséből. A piac így 2007-hez képest 96%-kal bővült, azaz majdnem megkétszereződött.
A GKI konjunktúraindexe az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után májusban és júniusban is tovább nőtt, de legutóbb már csak hibahatáron belül. Az index ezzel elérte tavaly év eleji, vagyis a járvány előtti szintjét. A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint, noha az üzleti várakozások gyorsabban, már májusban visszanyerték korábbi optimizmusokat, most júniusban kissé pesszimistábbak lettek. A fogyasztói bizalmi index viszont júniusban is érezhetően tovább emelkedett, s ezzel csaknem elérte válság előtti értékét.
A GKI konjunktúraindexe az áprilisi, példátlanul nagy emelkedés után májusban sokkal kisebb, de azért jelentős lépést tett felfelé, s ezzel elérte tavaly februári, vagyis a járvány előtti szintjét. Az üzleti várakozások utoljára 2019 végén voltak ilyen optimisták, a fogyasztóiak viszont még elmaradtak tavaly márciusi, vagyis válság előtti szintjüktől.
Tavaly áprilishoz képest nagyrészt helyreállt a magyar háztartások fizetőképessége az idei első negyedévben, az Intrum és a GKI adataiból kiindulva 4,5 százalékos GDP-növekedés várható 2021-ben. Tovább növekszik a lakosság pénzügyi vagyona, bár ezt a tendenciát megállíthatja a hitelmoratórium vége.
A várhatóan romló pénzügyi helyzetű háztartások arányát figyelembe véve a hitelmoratórium megszüntetése után a teljes lakossági hitelállomány 15-20%-a válhat problémássá – prognosztizálja felmérése alapján a GKI. Ez jóval magasabb arány, mint az a 10%, amit az MNB a saját adatai alapján a múlt héten kockázatosnak jelölt meg a Portfolio online konferenciáján.
A GKI konjunktúraindexe áprilisban megközelítette a tavaly márciusi, még a nagy zuhanás előtti szintjét, sőt még várakozásokon felül is teljesített, míg a lakossági bizalmi index jelentősen a várt alatt maradt - közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel. A lakosság a saját pénzügyi helyzetét az előző hónaphoz képest erősen javulónak, a jövőbeli megtakarítási képességüket viszont még az őszinél is rosszabbnak érzékelték.
A lakás- vagy építési hitelt felvevők száma az idén csökkenhet a GKI Gazdaságkutató elemzése szerint, mert szűkült a potenciális hitelfelvevők köre, az elmúlt években sokan már kielégítették ezirányú igényüket.
A GKI konjunktúraindexe a februári szerény csökkenés után márciusban ennél is kisebb mértékben emelkedett, de így is megközelítette januári, a járvány kezdete óta mért, igaz még meglehetősen alacsony csúcspontját. A GKI Gazdaságkutatónak az EU támogatásával készített felmérése szerint a szolgáltató cégek kivételével az összes vizsgált ágazat és a fogyasztók várakozása is valamivel kedvezőbb lett. Ezzel együtt a konjunktúraindex tavaly áprilisi zuhanásának idén márciusra még 60 százalékát sem dolgozta le.
A GKI konjunktúraindexe februárban kissé csökkent, ám az üzleti és fogyasztói várakozások is a múlt év véginél kedvezőbbek maradtak. A felmérés szerint a konjunktúraindex tavaly áprilisi zuhanásának februárra alig több mint a felét dolgozta le. Ezen belül az üzleti bizalmi index mintegy 60, a fogyasztói csak 40%-át. A friss, enyhe visszaesést mutató adatok nem törték meg a koronavírus-járvány tavaszi sokkja utáni emelkedő trendet, ugyanakkor nem festenek jó képet a lakossági bizalom alakulásáról.
A GKI fogyasztói bizalmi index februárban, a januári 5,5 pontos emelkedést követően, annál lényegesen kisebb mértékben, 1,1 ponttal csökkent (-34,9 pontra).
Az idén januárban hatályba lépett otthon-felújítási program sokak érdeklődését kiváltotta: a háztartások 7 százaléka - a teljes magyar lakosságra vetítve 290 ezer család - biztosan szeretne lakásfelújításhoz és korszerűsítéshez kapcsolódó állami támogatást felvenni a következő két évben - derül ki a GKI és a Masterplast közös januári lakáspiaci felméréséből.
Határozottan emelkedett januárban a lakossági és üzleti fogyasztói bizalmi index és e kettő eredőjeként mínusz 19,7 pontról mínusz 16,3 pontra ugrott a GKI konjunktúraindexe, ami egyúttal tavaly március, azaz a koronavírus-járvány berobbanása óta a legmagasabb értéknek számít. Ez egyébként elmondható a két üzleti bizalmi indexről is, azaz a kijárási korlátozásokkal tarkított második hónapban, az oltási stratégia elindulása mellett bizakodóbb már mind a lakosság, mind az üzleti szféra, különösen az ipar.
A GKI fogyasztói bizalmi index januárban a decemberi jelentős csökkenést követően csaknem novemberi szintjére erősödött vissza. Az index értéke az év első hónapjában (-33,8 pont) 4,7 ponttal emelkedett, de így is érezhetően elmarad a tavaszi zuhanást követő eddigi, júliusi csúcsától (-26,9 pont), s különösen a járvány előtti -12 pont körüli értékétől. Igaz, az áprilisi pánikot jellemző -50 pont körüli értékhez képest számottevő a javulás.
Minden ágazat pesszimizmusa érezhetően csökkent Magyarországon novemberről decemberre az EU-val történt költségvetési megállapodás mellett, így az üzleti bizalmi index 6,7 ponttal mínusz 13,1 pontra ugrott – derül ki a GKI Gazdaságkutató által, az EU támogatásával készített felmérésből. Ezzel párhuzamosan viszont a fogyasztói bizalmi index a novemberi minimális emelkedés után decemberben nagyot zuhant és 5,5 ponttal mínusz 38,5 pontra ért, amilyen mélységben utoljára májusban járt a mutató.
Az októberihez képest jelentősen, csaknem 5 ponttal mínusz 23,7 pontra zuhant novemberben a GKI konjunktúraindexe és így már a nyár eleji szintjét sem éri el. A főindex nagyfokú esése az üzleti várakozások zuhanásának következménye (7 ponttal mínusz 20,4 pontra9, ugyanis a fogyasztói bizalmi index minimálisan még javulni is tudott októberről novemberre (1 ponttal mínusz 33 pontra emelkedett). Az üzleti várakozások indexén belül az látszik, hogy drámai mértékben, áprilisi mélypontjának közelébe zuhant a szolgáltató és kereskedelmi cégek bizalmi indexe, és nagyon jelentős volt a pesszimizmus erősödése az iparvállalatok körében is. Ez nem véletlen, mert a cégek megkérdezésére november közepén került sor, amikor már érvényben voltak az újabb szigorú kijárási korlátozó lépések. A lakosságot még november elején kérdezték meg.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem erősítették meg az információkat.
Ismét előkerült Prigozsin neve.
"Ne hagyja, hogy kötvényalapot adjanak el önnek!"
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
