Az elmúlt években egyre szorosabbá, legalábbis látványosabbá vált az a szövetség, amely Donald Trump volt amerikai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között köttetett. Ennek jeleként a kormányfő februári évértékelő beszédében nyíltan fejezte ki bizakodását afelől, hogy 2025-ben visszatér Trump az amerikai elnöki székbe, emellett a külügyminiszter is hangot adott annak a kormányzati nézőpontnak, hogy a "kiváló magyar-amerikai kapcsolatok neve Donald Trump." Miközben a magyar kormány egyre nagyobb tétet rak a republikánus exelnök visszatérésére, a jelenleg hatalmon lévő demokrata adminisztrációval évek óta nem látott mélységbe zuhant az amerikai-magyar kapcsolatok minősége, ami megnyilvánul az amerikai nagykövettel történő heves szóváltásokban is. De vajon milyen érdekek lapulnak meg a politikai retorika mögött?
A következő hetekben, illetve hónapokban nem valósulnak meg a korábban betervezett cseh-szlovák kormányközi konzultációk, mert a jelenlegi helyzetben a cseh fél ezt "nem tartja alkalmasnak" - közölte Petr Fiala cseh miniszterelnök szerdán Prágában a kormány ülése után megtartott sajtótájékoztatón.
A várakozásoknak megfelelően Donald Trump, korábbi amerikai elnök nyerte a New Hampshire-i republikánus előválasztást. Egyetlen kihívója Nikki Haley, az ENSZ korábbi nagykövete fogadkozik, hogy folytatja a kampányt – számolt be a Reuters.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Dohai Fórum keretében nyilatkozott Oroszország gazdasági-politikai helyzetéről, és bejelentette: Moszkva a háború következtében sokkal erősebbé vált - Írja a Taszsz hírügynökség.
Orbán Viktor a Külügyi Intézet 50. születésnapján megtartott beszédében arról beszélt, hogy Magyarországon vissza kell térni a miniszterelnök-központú külpolitika hagyományaihoz. Bírálta az előző kormányok „merjünk kicsik lenni” elvét, és szerinte Magyarországnak ambiciózusabb célokat kell kitűznie maga elé a külpolitikában. Az ideálisnak vélt nemzeti érdek alapú külpolitikát hangsúlyozva Orbán rámutatott a rugalmasság és a radikalizmus fontosságára. A radikalizmust nem csupán taktikai, hanem stratégiai eszközként is értelmezte, mint olyan politikai álláspontot, amely emeli Magyarország presztízsét és nemzetközi befolyását
Biztonságpolitikai ügyekben Washingtonhoz, kereskedelmi kérdésekben pedig Pekinghez húz a legtöbb nem nyugati, feltörekvő ország közvéleménye – ez derült ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű páneurópai agytröszt ma megjelent felméréséből. Az ECFR szerint a kutatás eredményét úgy lehet összegezni, hogy egy olyan, úgynevezett „a la carte világ” időszaka jött el, ahol az egyes államok politikai, gazdasági kérdésenként váltogatják partnereiket a nemzetközi kapcsolatokban, minthogy egyszerűen minden egyes kérdésben elköteleznék magukat egy adott oldalra, nevezeten az USA vagy Kína mellé.
Rendszeresen fut a Sky News-on egy kérdezz-felelek panel: itt az olvasók tehetnek fel kérdéseket a brit lap elemzőinek, szakértőinek, újságíróinak az ukrajnai háborúval kapcsolatosan. Ma Dominic Waghorn külpolitikai elemző megválaszolt egy olyan kérdést, ami az orosz invázió kezdete óta alighanem sokakat foglalkoztat: mi lesz, ha az oroszok nyerik meg a háborút.
Svájc nem csatlakozik a Peking elleni uniós szankciókhoz, amelyeket a kínai hatóságok ujgurokkal való bánásmódja miatt vezettek be.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália között 2021-ben köttetett AUKUS-megállapodás a háromból két országban is belpolitikai vitát generált. Míg Ausztráliában attól tartanak, hogy az ország feleslegesen költ túl sokat az Egyesült Államoktól vásárolandó nukleáris tengeralattjárókra, addig utóbbiban saját hadászati potenciáljuk csökkenésétől félnek - írja az AsiaTimes.
Richard Moore, a brit MI6 hírszerzési szolgálat vezetője nagyon erős kritikákat fogalmazott meg Kínával szemben egy prágai konferencián. Szerinte egyértelmű, hogy Peking Oroszország mellett van, de emellett más diktatúrák támogatásában is részt vesz. Elmondta, hogy a korábbi óvatos kínai külpolitikai elvek megváltoztak, és ez aggodalmakra ad okot - írja a Politico.
Az Európai Unió szóvivője szerint indokolás nélkül lemondta Kína a szervezet külpolitikai vezetőjének, Josep Borrellnek tervezett látogatását. Idén ez már a második alkalom, hogy Borrell útját lemondták - írja a Reuters.
Azerbajdzsán és Törökország 2023-ban tizenhat közös hadgyakorlatot rendez, amelyek közül hatot már megtartottak - közölte Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök kedden Bakuban, miután tárgyalt hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogan török államfővel.
Annalena Baerbock német külügyminiszter egy véleménycikkben állt ki amellett, hogy az Európai Unió Tanácsában a külpolitikai kérdésekben el kell vetni az egyhangú szavazás kényszerét: szerinte ez gyengíti az EU képességét, hogy gyorsan reagáljon a geopolitikai változásokra. Bár nem hivatkozik Magyarországra, az ukrajnai háború esetében az Orbán Viktor kabinet az elmúlt szankciós körökben mindig hátráltatta a szavazásokat, korábban pedig Olaf Scholz kancellár is jelezte, hogy a minősített többségi szavazást alkalmaznák a jövőben. Több ország is támogatja a német kezdeményezést.
Európa a háború útját választotta Oroszországgal szemben, de Moszkvának el kell érnie céljait, amelyek "nemesebbek, mint az európaiaké" - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a 201. tádzsikisztáni orosz katonai támaszponton tett látogatása során elmondott beszédében, amelynek szövegét keddre virradóra tette közzé honlapján a tárca.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szombati különkiadása. Mivel az elmúlt időszakban több olyan esemény is történt, melyek alapján kétséges, hogy Magyarországnak milyen mértékben sikerült lekövetnie a nemzetközi diplomácia elmúlt bő egyéves változásait, ezért a mai műsorban Magyarország külpolitikai helyzetét, valamint hazánk globális pozícióját értékeltük Feledy Botond külpolitikai szakértővel.
Véleménycikket közölt a CNN arról, hogy meglátásuk szerint 2023. április 4-e volt az egyik legrosszabb nap a tavaly indult invázió kezdete óta az orosz vezetésnek.
Úgy tűnik nem csak az ukrán légvédelem gyengélkedik mostanában.
Becsei András a Portfolio Checklist szombati különkiadásának vendége volt.
Nagy tervekkel álltak elő.
Van olyan forgatókönyv, hogy egyikőjük sem nyer egyértelműen.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
