Megérkezett a 421 ezer forintnak megfelelő minimálbér Spanyolországban
A spanyol kormány öt százalékkal, havi bruttó 1134 euróra (421 ezer forint) emelte a minimálbért keddi ülésén Madridban.
A spanyol kormány öt százalékkal, havi bruttó 1134 euróra (421 ezer forint) emelte a minimálbért keddi ülésén Madridban.
Miközben a magyarországi kiskereskedelem 2023-ban nem tudta kiheverni a reálbércsökkenés okozta sokkot - csak decemberben tudott szépíteni egy kicsit - és európai összevetésben is nagyon rosszul teljesített, ezen belül az online kereskedelemről ezt nem mondható el. Az igaz ugyanakkor, hogy volumenét tekintve ez is alacsonyabb szinten jár, mint Covid-éra csúcsán, amikor nagyon sok ember tapasztalta meg, hogy mennyire megkönnyíti életét, ha nem kell elmennie egy fizikai boltba.
A hazai bruttó minimálbér összege euróban kifejezve továbbra is a harmadik legalacsonyabbnak számít az EU-n belül. Vagyis hiába nőtt decembertől 15%-kal az előírt minimális kereset, az európai összevetésben nem lépett előbbre – derül ki az Eurofound EU-s ügynökség elemzéséből. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség által vizsgált adatok szerint a hazai bruttó minimálbér az EU-n belül a negyedik legnagyobb mértékben emelkedett.
Csaknem 20 százalékkal, 1630 forintról 1952 forintra nőtt tavaly az év végére a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, ám ebben a decemberi minimálbér-emelés mértéke is megjelenik már. A felsőbb bérkategóriákban mérsékeltebb volt a bérek növekedése - közölte a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder és a Moore Hungary az MTI-vel.
Egy uniós tanulmány szerint az idei év javulást hoz az európai legalacsonyabban fizetett munkavállalók megélhetésében, mivel a nemzeti minimálbérek emelkedése sok országban meghaladja az inflációt.
Tavaly novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 621 ezer, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 428 ezer forint volt. A bruttó átlagkereset 14,1%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Harmadával drágulhatnak az alapszámlák idén, a bankok kínálatában kötelezően megjelenő csomagot legfeljebb 1334 forintos havidíjért vehetjük igénybe. A hazai bankok számlacsomagjai között azonban találni akár ennél olcsóbb ajánlatokat is, érdemes a bankolási szokásainknak megfelelő ajánlatot választani.
Az infláció idén 5% körül alakulhat, ami a nominális béremelkedés várható mértéke mellett azt jelenti, hogy a reálkeresetek növekedése is elérheti az 5%-ot a Kopint-Tárki előrejelzése szerint. A kutatóintézet legfrissebb konjunktúrajelentésének bemutatóján Palócz Éva vezérigazgató elmondta: várakozásuk szerint a magyar gazdaság 2024-ben 2,7%-kal bővülhet, amit főként a belföldi kereslet fokozatos újraéledése táplálhat.
Az eddigiekhez képest jelentősen nőtt a kiskereskedelmi forgalom novemberben, ami azt jelentheti, hogy a forgalom elmozdult a mélypontjáról. Jelentős visszapattanásra azonban még várni kell, utóbbi januárban jöhet, hiszen már megérkezett a bankszámlákra az emelt összegű minimálbér és garantált bérminimum. Éves bázison még mindig jelentős a csökkenés, a tavalyi Black Friday szerényebb lehetett, mint a 2022-es.
Az éves török infláció decemberben elérte a 64,8%-ot, ami kissé meghaladta az előző hónapit, de éppen csak elmaradt a közgazdászok előrejelzéseitől. A pálya megegyezik mind a központi bank, mind a kormány előrejelzéseivel, ami eltér a Törökországban szokásos túlzottan optimista prognózisoktól. A közelmúltbeli 50%-os minimálbér-emelés kockázatot jelent, mivel az infláció a központi bank várakozásait meghaladóan felgyorsulhat – írja a Bloomberg.
Az RSM Hungary adószakértői összefoglalták a 2023. évi elfogadott adócsomagok - 2024. január 1-jével hatályba lépő - legfontosabb rendelkezéseit. Nézzük melyek azok a TAO-t, áfát, SZJA-t és egyéb adónemeket érintő változások, amivel minden társaságnak érdemes tisztába lenni.
Az idei recesszió után jövőre már növekedhet a magyar gazdaság. A közgazdászok azonban úgy látják, hogy a bővülés visszafogott lehet. A gazdaság motorjává a háztartások fogyasztása válhat, miután a dolgozók reálbére újra növekedhet. Ám sokat elmond a helyzetről, hogy a magyar élelmiszerárak EU-s szintre emelkedtek, miközben az egy főre jutó fogyasztásban már csak Bulgáriát előzzük meg az uniós mezőnyben. Ahhoz, hogy nagyobb lendületet vegyen a gazdaság, a fogyasztói bizalom érdemi javulására lenne szükség.
Jövőre alacsonyabb ütemű béremelkedés várható Magyarországon, mint amilyen gyorsan idén nőttek a fizetések. Szerencsére azonban még így is jobban járnak a dolgozók 2024-ben, mert az infláció várhatóan sokkal alacsonyabb lesz. Ennek hatására az idén visszaeső reálbérek újra növekedési pályára kerülnek.
Törökországban 2024-ben 49%-kal emelik a minimálbért, hogy a megélhetési költségeket enyhítsék a növekvő infláció közepette. A tervezett bérnövelés viszont újra felpörgetheti a pénzromlást.
Az állami cégeknél gyakorlatilag csak a Magyar Postánál dőlt el, hogy milyen fizetésemelésekkel próbálják megtartani a dolgozóikat. A MÁV-Volán csoportnál egy rövid, egynapos sztrájkkal már elindította a bérharcot a volánbuszosok szakszervezete. Egyelőre olyan távolnak egymástól az álláspontok, hogy csak január közepén ülnek újra tárgyalóasztalhoz a cégcsoport és a szakszervezet vezetői. A Magyar Villamos Műveknél valószínűleg simább lesz a megállapodás, a víziközmű cégeknél pedig komoly tárgyalások várhatók. A munkáltatók általában 10% alatti bérajánlattal rukkolnak elő, de a dolgozók ennél többet szeretnének.
Bár egyre gyakoribb a felsőfokú tanulmányok melletti munkavégzés, az óraszámok miatt sokaknak nincs erre lehetősége, így kénytelenek más forrásokból finanszírozni az egyetemi életüket. Ilyenkor gondolni kell a megélhetési költségekre, illetve az esetleges tandíjra is, a diákhitel két konstrukciója (előbbire a Diákhitel 1, utóbbira a Diákhitel 2) pedig mindkét helyzetre megoldás lehet. De hogyan működnek pontosan a diákhitelek, és miben térnek el a hagyományos banki termékektől? Ezt jártuk körbe a Diákhitel Központ szakértőjének segítségével.
A napokban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes átadta Kövér László házelnöknek a kormány törvényalkotási programját. Ebből már kiderül, hogy a kormány továbbra is folytatja a korai költségvetés elfogadásának gyakorlatát.
Drámai gyorsasággal öregszik a magyar lakosság, akárcsak a világ majdnem mindegyik fejlett társadalma. Magyarországon 2030-ra a 65 évesnél idősebb emberek száma kétmillió százharmincötezerre növekszik. Ma minden ötödik magyar, 2030-ban már majdnem minden negyedik magyar - és 2060 után minden harmadik magyar - 65 évesnél öregebb lesz.
Az RTL.hu szerint egy nem nyilvános kormányhatározat megszüntette azt a korábbi gyakorlatot, miszerint csak Orbán Viktor jóváhagyásával lehetett plusz juttatásokat adni a dolgozóknak a kormányzati szerveknél. Az új döntés értelmében minden minisztériumnak meghatározza egy kvóta, hogy hány alkalmazottnak adható pénz a teljesítménye elismerése céljából. Ez a változás azonban azt eredményezheti, hogy a kiválasztottaknak emelkedik a bérük, míg a többi dolgozón nőhet a terhelés, de a fizetésük reálértéke csökken.
Húszmilliárd forinttal indul a munkásszállások építését támogató új program, ez 3500 ember számára biztosít majd lakhatást. A szálláshelyek legalább 50 százalékát magyar munkavállalók számára kell biztosítani - mondta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1-en.
Nagy tervekkel álltak elő.
Van olyan forgatókönyv, hogy egyikőjük sem nyer egyértelműen.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Úgy beszél, mintha nyert volna az államban.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.