Olyan közleményt adott ma az MNB, amely alapján a törlesztési moratórium ellenére 2021-től sem lesz magasabb az adósok törlesztőrészlete az eddiginél. Ez azt sejteti, hogy a moratórium 9,5 hónapos időszakánál nagyobb futamidő-hosszabbítást kapnak a moratóriumban érintettek. Hogy pontosan így lesz-e, az valószínűleg a napokon belül megjelenő, részletszabályokat tartalmazó kormányrendeletből derül ki.
Az alapkamat változtatására senki nem számít kedden a Portfolio által megkérdezett elemzők közül, ráadásul azt gondolják, hogy a puskapora nagy részét ellőtte már az MNB, így a nem konvencionális eszközök köre is beszűkült. Persze elővehetik még a „atomfegyvert”, az állampapírvásárlást a másodpiacon, ahogy a lengyelek tették, ezzel is lehetne növelni a bankrendszer likviditását és leszorítani a hozamokat.
Itthon elsősorban az MNB kamatdöntésére figyelünk a héten, miközben Európából jönnek az előzetes márciusi feldolgozóipari beszerzési menedzserindexek, melyekből már képet kaphatunk a koronavírus gazdasági pusztításáról is. Azonban a múlt heti hektikus időszak után kiemelten figyeljük a deviza-, kötvény- és részvénypiacokat is, hogy jön-e végre egy kis megnyugvás.
A koronavírus terjedése szempontjából a készpénz használata nem jelent extra kockázatot az egyéb közös használatú tárgyakkal való érintkezéshez képest. A Magyar Nemzeti Bank és a jegybankon kívüli készpénzlogisztikai szolgáltatók napi rutinjának a része az elhasználódott bankjegyek kiszűrése a forgalomból, azonban a hétköznapi vásárlások során mindenkor fontos az alapvető higiéniai szabályok betartása, áll a jegybank közleményében.
A fizikai kapcsolatok számának csökkentése érdekében az érintéses fizetési kártyás vásárlások esetében a PIN kód kötelező használatára vonatkozó 5 ezer forintos értékhatár 15 ezer forintra történő emelésére szólítja fel a bankokat és a kártyatársaságokat a Magyar Nemzeti Bank. A mielőbbi alkalmazhatóság érdekében a jegybank a vonatkozó jogszabályok módosítását javasolja a kormánynak - írja az MNB sajtóközleményben.
Ritkán látható kilengések jellemezték a héten a forint piacát: a nemzetközi pénzügyi viharban előbb 335-ről 360-ig ugrott az euró árfolyama, majd pénteken jött a fellélegzés, és egészen 350-ig pattant vissza a jegyzés. A korábban sosem látott szinteknél megkérdeztük az elemzőket, mit gondolnak. Van olyan, aki rövidtávon a 400-as jegyzést sem tartja kizártnak, abban viszont talán bízhatunk, hogy az év végére megint 340-nél leszünk.
A Magyar Nemzeti Bank a koronavírus-járvány idején is elvárja a bankoktól, hogy - biztonsági intézkedésekkel - mindig kellő számú bankfiók szolgálja ki az ügyfeleket - nyilatkozta Kandrács Csaba jegybanki alelnök az MTI-nek.
Elképesztő volatilitás mellett folyik a kereskedés az elmúlt hetekben a világ tőzsdéin, ezért döntenek úgy egyre több országban, hogy betiltják az olyan pozíciók nyitását, amivel a befektetők az árfolyamok esésére tudnak fogadni.
A Magyar Nemzeti Bank üdvözolte a kormány törlesztési moratórium kapcsán meghozott döntéseit, és közleményében hangsúlyozta: mivel az átmeneti intézkedések végével az ügyfelek az elmaradt adósságszolgálatot is kifizetik, a moratórium nem gyakorol lényegi negatív hatást a pénzügyi intézmények jövedelmezőségére és tőkehelyzetére.
A hiteltörlesztés befagyasztásávával a kormány biztosította annak lehetőségét, hogy az MNB esetleges kamatemelése ne jelentsen rögtön külön terhet a recesszióval szembenéző gazdaságban. A jelenlegi forintgyengülés ugyan a régiós trendbe beleillik, de túl van azon a szinten, amit a bérnövekedés üteme miatt a versenyképesség fentartásának indokával lehetne tolerálni, és már csak hangulati hatásával is tartósan emelheti az inflációt – véli Samu János, a Concorde vezető elemzője. A jegybank jelentős tartalékai is csak korlátozott mozgásteret jelentenek a gyengülés megállításához, ha valóban fontos cél az árfolyam stabilitása, azt kamatemelés nélkül nem lehet elérni – ettől sem azonnali, tízforintos nagyságrendű erősödést, csak a gyengülő trend végét lehet várni.
A bankszektort húsba vágóan érintő lépéseket jelentett be szerdán a kormány, többek között év végéig hiteltörlesztési moratóriumot, és piaci árazási korlátozásokat vezetnek be a koronavírus okozta rendkívüli helyzet miatt. A Gránit Bank mindezekre reagálva adott ki közleményt.
Százötmillió forint bírságot szabott ki az MNB a Delta Technologies-ra (korábbi neve Est Media) tiltott piaci manipuláció és a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírások megsértése miatt. Egy másik határozatában a jegybank – egyebek mellett – a bennfentesek jegyzékének összeállítására és a bennfentes információ közzétételére vonatkozó szabályok megsértése miatt közel 20 millió forint felügyeleti bírságot rótt ki a kibocsátóra. A Delta Technologies jogszerűtlennek tartja a döntést, ezért bírósághoz fordul.
A vállalatok után a lakosság esetében is 2020 végéig szóló törlesztési moratórium bevezetésére szólította fel az MNB a bankokat, ennek elmaradása esetén a kormány vezetheti be az intézkedést. Értékelésünk szerint a moratórium azonnali létkérdés, ezért nagyon gyorsan be kell vezetni, mégis körültekintően és higgadtan, az érintettek szempontjait szem előtt tartva. Cikkünkben három kérdésre igyekszünk válaszolni: 1. Miért van szükség a moratóriumra? 2. Hogyan működhet és hogyan nem? 3. Nem megy bele tönkre a bankszektor?
Szerbiában hiteltörlesztési moratóriumot vezetett be a helyi jegybank mindaddig, amíg a vészhelyzeti különleges jogrend érvényben van - írja az rs.n1info.com szerb lap.
A vállalati hitelek után a lakossági hiteleknél is moratóriumot javasol az MNB a hiteltörlesztésre. Az OTP-nél több mint 3600 milliárd forint állományt érint a lépés. És ez még csak a magyar operáció.
A vállalatok után a lakosságnál is törlesztési moratóriumra szólította fel a bankokat az MNB.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) keretein belül működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) 2020. március 17-től határozatlan időre szünetelteti a személyes meghallgatásokat a koronavírus terjedésének megelőzése érdekében - olvashat a jegybank közleményében.
Mindezidáig nem reagáltak érdemben a bankok a Magyar Nemzeti Bank tegnapi felszólítására, hogy törlesztési moratóriumot biztosítsanak a vállalatoknak egészen év végéig. Azonban a Takarékbank elnök-vezérigazgatójának támogató reakciója után most a Magyar Bankszövetség friss közleményében elismeri: vannak olyan területek, ahol elkerülhetetlen bizonyos hiteltörlesztési moratórium kihirdetése, más területeken egyéb ismert adósvédelmi eszközök használatát veszik számba. Ugyanakkor figyelmeztetnek: a bankszektor úgy készül a gazdaságmentő lépésekre, hogy közben maga is óriási kihívás előtt áll.
Az eddigi hétfői devizaswap-tenderek mellett mostantól naponta tart egyhetes csereügyleteket az MNB – közölte a jegybank hétfőn. Emellett ahogy már korábban bejelentették, bővítik a fedezetként elfogadható értékpapírok körét.
150 milliárd forinttal emelkedik az MNB devizaswap-állománya a hétfői tendert követően miután a 100 milliárdos lejárat mellett 250 milliárdnyi új üzletet kötött a jegybank – derül ki az MNB honlapjáról. Elsősorban a rövid likviditást nyomták meg, de ma már a hosszabb futamidőkön is a terv felett fogadtak el ajánlatot.
Kiugróak a tavaly decemberi értékek.
Percről percre tudósítunk.
A kiemelt beruházások ellen indulna népszavazás idehaza, de ezt a tárca nem szeretné.
Ha újra hatalomra kerülne az elnökjelölt.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
