Bank

Támad a Bitcoin-titok: elfelejthetünk mindent, amit a biztosításokról gondolunk

Portfolio
Vannak biztosítások, amelyeknél még mindig hetekbe és papírok tucatjába telik, mire a biztosító kifizeti a kárt, hamarosan viszont akár pár percen belül a számlánkon lehet a térítési összeg anélkül, hogy az ujjunkat meg kellene mozgatnunk hozzá. Azoknak viszont, akik korábban biztosításokkal akartak trükközni (bizonyos adatok szerint ez a kárigények mintegy 10%-át érinti), sokkal nehezebb dolguk lesz. Megnéztük, miben forradalmasíthatja a biztosítási szektort a blockchain-technológia.
Kiemelt téma lesz a blockchain-technológiák biztosításpiaci alkalmazhatósága a Biztosítás 2018 konferenciánkon. Regisztráljon Ön is mihamarabb!

Mi az a blockchain? A blockchain (magyarul blokklánc) egy megosztott nyilvántartási könyv, lényegében egy tranzakciókat tartalmazó decentralizált adatbázis, amely több száz, több ezer számítógépen van nyilvántartva. Az adatok blokkokra vannak tagolva, melyet egyedi azonosítóval; egy időbélyeggel és digitális aláírással is ellátnak. Az újabb blokkok úgy jönnek létre, hogy egy megelőző blokkhoz kriptografikus eljárással egy újabb blokkot kapcsolnak, melyet a rendszerben lévő többi szereplő hitelesít. A hitelesítés után a láncban résztvevők adatbázisai megmásíthatatlan és visszavonhatatlan módon frissülnek.

A szektorban dolgozók jól tudják, hogy a biztosítási szerződések megkötése (főleg komplexebb, például megtakarítási célú szerződések esetén), kötvényesedése és élesítése rendkívül körülményes és hosszas folyamat, aminek csak a felszínét látja az ügyfél. A háttérben számos olyan adminisztrációs lépés zajlik (például adatellenőrzés, kárfelmérés, hitelesítés, kórtörténet elbírálása, stb.), amely miatt több hét egy egyszerűbb kár kifizetése, vagy akár egy unit-linked befektetési egység-átcsoportosítás.

A blockchain-technológia a nem-életbiztosítási szektort a következőképpen forradalmasíthatja:
  • Ügyféladat-kezelés: ha egy ügyfél szerződést köt egy biztosítóval, számos érzékeny adatot, például a lakcímét, vagyonelemeinek értékét átadja a biztosítónak. Ráadásul akárhányszor egy másik cégnél szerződést köt, ugyanezeket az adatokat egy másik piaci szereplőnek is át kell adnia. A blockchain segítségével nem közvetlenül a biztosítónak adná át az adatait az ügyfél, hanem a virtuális térben ellenőriztetné és hitelesíttetné ezeket, a biztosítónak csak a hitelesítésről szóló jelzés jutna el. A szerződéskötés folyamatát is meg lehet gyorsítani, hiszen a hitelesítés megtörténtét más cég is ellenőrizni tudná, így nem kell az ügyfélnek azzal bíbelődnie, hogy egyenként minden adatát minden cég adatbázisaiba feltölti.
  • Az okosszerződések a káresemények ellenőrzését és kárkifizetések teljesítését is meggyorsíthatják: például ha egy autó összetörik, a biztosító a blockchain-technológia segítségével azonnali jelzést kap, hogy ha a járművet az általuk kijelölt és ellenőrzött műhelyben megszerelték és hogy ennek pontosan mekkora költsége volt. Ha a beszállítókat is ellenőrzi a biztosító, még a túlszámlázást is ki tudják ezzel szűrni. Mezőgazdasági biztosítások esetén pedig akár a műholdak és a meteorológia szolgálatok adataiból tudnak kárfelmérést készíteni a biztosítók és ez alapján fizetni. Bár mindezt a jelenlegi technológiával is meg tudja tenni a biztosító, a blockchain segítségével az ilyen adatellenőrzési és adategyeztetési folyamatok időigénye nulla közeli szintre redukálódhat ahelyett, hogy heteket vesz igénybe.
  • Ahogy a technológia fejlődik, az internet of thingsnek köszönhetően akár a szerződéskötéstől a kifizetésig, a teljes folyamat automatizálódhat: ha például egy hűtő elromlik, a gép jelez a szerelőnek, aki összenézi a naptárát az ügyfélével, majd elindul, hogy megszerelje a háztartási eszközt, a biztosító pedig közvetlenül a szerelőnek fizet. A biztosítottnak gyakorlatilag semmit nem kell csinálnia azon kívül, hogy a szerelőt beengedi a lakásába, hiszen az okosotthon a blockchainen keresztül a többit lebonyolítja számára.
  • Komoly gondot jelentenek a nem-életbiztosítási szektorban a biztosítási csalások: csak az Egyesült Államokban a káresemények 5-10%-a hamis az FBI adatai szerint. A blockchainnel leleplezhetővé válnának az ilyen csalások, hiszen egyrészt az olyan adatok, mint a büntetett előélet, tulajdonjog és az ellopott tárgyak adatbázisa is megmásíthatatlanul elérhetővé válik a biztosító számára, másrészt pedig pontosabban be fogják tudni lőni a biztosítók a térítési összeget, így nem éri majd meg valakinek a plusz térítési összeg bezsebelésének céljával például leáztatnia a konyháját.
  • A blockchain az adminisztrációs / működési költségeket is csökkenheti, hiszen az adatok ellenőrzésére és a szerződések kezelésére nem kell majd a biztosítóknak komplett üzletágakat üzemeltetnie; ezeket gyakorlatilag teljesen kiiktathatja a folyamatból. A technológia ráadásul a kárfelmérések egy növekvő hányadától szabadíthatja meg a biztosítókat.

Milyen típusai vannak a blockchainnek? A PwC három blockchain-típust állapít meg: 1) Nyilvános blockchain - ebben a blokkok hitelesítése egymás után történik és nem lehet a sorrendet módosítani. A hálózatba bárki beléphet és mindenki részt vesz a blokkok hitelesítésében, sőt, hozzáférhet az itt tárolt adatokhoz. 2) Konzorcium-blockchain - a hitelesítés itt is egymás után zajlik, a hálózatba viszont csak olyan hálózati csomópontok léphetnek be, amelyeket a már résztvevők elfogadnak. A blokkok hitelesítése egy előre definiált szabályrendszeren alapszik, az itt tárolt adatok hozzáférése pedig korlátozott. 3) Privát blockchain - a blokkok hitelesítését egy előre meghatározott szereplő vagy szereplők végzik, az új belépőket is ez a "központ" bírálja el. A blokkokhoz való hozzáférést és az itt tárolt adatok hitelesítését ez a "központ" végzi.

Az életbiztosítási szektorban is nagy előnyökkel kecsegtet az elosztott főkönyves technológia:
  • Ha az ügyfél engedélyt ad rá, blockchain segítségével egészségügyi szolgáltatók adataihoz (pl. laboreredmények, kórtörténet), illetve ezek "hitelesítéséhez" is hozzáférhet a biztosító, melynek köszönhetően személyre szabott élet- és egészségbiztosítási szolgáltatást tud nyújtani. Ehhez persze kell majd szintén egyrészt egy sztenderdizált blockchain-technológia és egy olyan rendszer, amely képes számos adatot valós időben feldolgozni. Ideális esetben egy blockchain-alapú biztosítás abban is segíthet, hogy ha például egy ügyfél sokat foglalkozik az egészségével, a biztosítás díját csökkentse.
  • Napokba, hetekbe telik például egy rokkantsági, haláleseti térítés kifizetése, ami nem csoda, hiszen vannak olyan biztosítók, amelyek több mint 30 éves informatikai rendszereket használnak az adatok ellenőrzéséhez, tranzakciók lebonyolításához, melyekből több milliót, ha nem milliárdot bonyolítanak le naponta. Az okosszerződések és a blockchain ezeket a folyamatokat gyorsíthatja meg radikálisan; automatizálhat, olcsóbbá, illetve gyorsabbá teheti.
  • Hatalmas probléma, hogy nincsenek aktualizálva az ügyfelek és a biztosítók kommunikációs csatornái: vagyis például a biztosítónál lévő telefonszámát nem frissítik az ügyfelek, ha megváltozik a telefonszámuk. De hasonló problémát jelent az is, ha például egy egészségbiztosítás esetén az egészségügyi szolgáltató adatai nem aktuálisak. Egy 2014-es kaliforniai elemzés szerint az állami egészségügyi szolgáltatások mintegy 18,2%-ánál fordult elő az, hogy a szolgáltatók címe rosszul volt feltüntetve. A blockchain-technológiának köszönhetően akár "szólhat" a rendszer, ha nem stimmelnek az adatok, de komolyabb technológiák esetén akár teljesen automatizálhatja is az adatok frissítését a technológia.
  • Egy friss jelentés szerint, amit a LIMRA életbiztosításokat vizsgáló vállalat állított össze, azoknak, akiknek a munkáltatója köti a biztosítását, 70%-ban egyszerűnek és átláthatónak tartják a biztosításukat. Azok többsége viszont, akik saját magukra kell, hogy hagyatkozzanak, inkább frusztrálónak és nehézkesnek tartják a folyamatot és az adategyeztetést, orvosi vizsgálatokat, melyek ezzel járnak. A blockchain-technológia az adatok beszerzésével és egyeztetésével, valamint a szerződéskötéssel is időt spórolna az ügyfeleknek.
  • A Szolvencia II-es szabályozásnak megfelelően számos biztosító létesített belső viszontbiztosítói mechanizmust, ami pedig a biztosítói tőkekövetelményeket is csökkenteni tudta. Az okosszerződések ezeknek a külső biztosítási tranzakciónak (vagyis például ha egy biztosító inszolvenssé válik) a kivitelezését tudják meggyorsítani, ellenőrizhetővé tenni és számos köztes szereplőt kivágni a tranzakcióból.
  • Befektetési életbiztosítások esetén a vagyonkezelésnél a blockchain a tranzakciók hitelesítésével foglalkozó személyzet "használatát" teheti okafogyottá, valamint a jogi megfelelési és adminisztrációs költségeket csökkentheti.

Íme pár konkrét, már létező biztosítói blockchain-projekt, illetve olyan startupok, melyeknek megoldásait hasznosítani tudja a szektor:
  • A B3i egy számos biztosítót tömörítő konzorcium, amely azért állt össze, hogy fejlesszen egy olyan technológiát, amely a biztosítási szerződés életciklusának minden elemét teljesíteni tudja. Már van is egy hyperledgeren alapuló biztosítás-prototípusuk is.
  • Az Etherisc egy decentralizált biztosításokkal foglalkozó vállalat, amely már működő, blockchain-alapú technológiát használ például ahhoz, hogy késő repülőgépek esetén fizessen a károsultnak, anélkül, hogy a biztosító egyáltalán tudná, hogy ki az. Foglalkoznak egyébként szociális biztosítással és mezőgazdasági biztosítással is.
  • Az AXA Strategic Ventures pár évvel ezelőtt beszállt a Blockstreambe, egy "sidechainekkel" (kvázi blockchain a blockchainben) specializálódó megoldásokkal foglalkozó cégbe. A francia biztosító tavaly szeptemberben indított egy, az Etheriscéhez hasonló biztosítást késő repülőgépekre.
  • Az Allianz captive biztosítással foglalkozó (ahol az ügyfél saját magát biztosítja) blockchain-rendszert indított, ez szintén a Hyperledger technológiáján alapul. Ez több hétről pár napra csökkentheti a kárrendezés idejét.
  • A személyek közti biztosítási modell (P2P) régóta létezik, a blockchain technológiáját azonban nem régóta használják. Több startup is okosszerződéseken keresztül kezdte el működtetni platformját, melyen keresztül egy adott kockázati esemény bizonyítást nyer és a kockázati közösség dönt arról, hogy kifizetik-e a biztosítottat.
  • Egy másik cég, a Dynamis, P2P munkanélküliségi biztosításokra fejleszt éppen egy etheremum-alapú technológiát, amely a közösségi médiából nézi le, hogy a biztosított elveszti-e munkáját, majd rábízza a többi biztosítottra, hogy elfogadják-e ezt kellő bizonyítéknak.
  • Franciaországban létezik a biztosítók közt egy iparági megállapodás arra vonatkozóan, hogy ha egy úton baleset történik, melyik cég fizeti ki a károsultakat. A káreset mértékének és a baleset körülményeinek elbírálása egy egységes rendszer alapján történik, sőt, ennek egyes folyamatai már automatizálva is vannak. A blockchain ezt a folyamatot is meggyorsíthatja, a francia biztosítói szövetség (FFA) már kifejezte érdeklődését a technológia iránt.
  • A Blockverify magas értékű termékek "életútját" követi a gyárból egészen a boltokig, az értékesítési lánc ellenőrzésével ki lehet szúrni a hamis és lopott termékeket. Az ilyen adatokat (vagy a technológiát) biztosítók is használhatják, ha például vagyonbiztosításokat kell ellenőrizniük, hitelesíteniük.

A blockchain használata persze nem csupa móka és kacagás, hiszen számos kihívás előtt áll még a gyerekcipőben járó technológia és ezért veszélyes, bizonyos esetekben pedig teljesen indokolatlan a használata:
  • Nem érdemes a technológiát használni, ha egy tranzakció közvetlenül zajlik, két megbízható fél között, közvetítő bevonása nélkül,
  • sem akkor, ha valós időben kell adatokat rögzíteni, nagy volumenű tranzakciókat kell lebonyolítani vagy tárolni.
  • Nincs még egy sztenderdizált, hivatalos blockchain-rendszer, amit minden hivatalos piaci szereplő adaptált volna.
  • A rendszer tökéletességéhez szükség van párhuzamosan a mesterséges intelligencia és az internet of things fejlődésére is.
  • A blockchain-rendszerek biztonságát sokkal kevésbé fejlett rendszerek védik, mint a hagyományos tranzakciókét. Ezért fordulhat elő a mai napig, hogy a legnagyobb bitcointőzsdéket is fel tudják törni és dollármilliókat nyúlnak le rendszeresen az élelmes hackerek.


A cikk elkészítéséhez a Deloitte, a PwC és a McKinsey tanulmányait használtuk fel.

Címlapkép forrása: MTI/Donka Ferenc
Holdblog

Michael Saylor és a "végtelen" pénzmasina

A MicroStrategy 2020-ban kezdett el bitcoint vásárolni. A szoftvercég eredetileg csak többletlikviditását fektette bitcoinba, ám amikor a kriptodeviza jelentős emelkedésnek indult, a vezérigazgat

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nagy esemény jön a bitcoinnál, most érdemes kriptóba befektetni?

Pénzügyi vezető elemző

Pénzügyi vezető elemző
Tőzsdetanfolyam

Tőzsdei hullámok, vagyonépítés és részvénykiválasztás

22+1 órás komplex tanfolyam ahol a tőzsdei kereskedés és a hosszú távú befektetés alapjait sajátíthatod el. Megismered a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit, megismered a piaci trendeket, megtanulod felismerni a trendfordulókat.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Ahhoz, hogy kereskedni tudj a tőzsdén, a piacra lépés elsődleges feltétele, hogy képes légy a különböző megbízásfajtákat használni. Számos megbízásfajta létezik a piacokon, mi sorra vesszük a legfontosabbakat.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Digital Compliance by Design & Legaltech 2024
2024. május 8.
AI in Business 2024
2024. április 23.
Balaton Konferencia 2024
2024. május 2.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
csalás scammer marketplace facebook hacker csaló telefon átverés