Nincs más lehetőség, félre kell tenni a nyugdíjra

Sosem volt ennyire középpontban a nyugdíj-megtakarítás, mint most, hiszen az elmúlt fél évben akkora hírverése volt a nyugdíjrendszer megváltoztatása kapcsán, mint még soha. Az elmúlt 2-3 évben a válságnak hála nagyon sokat fejlődött az emberek pénzügyi kultúrája, több olyan problémát is fel sikerült ismerni, ami eddig homályban maradt - kezdte a mai sajtóbeszélgetést Vízkeleti sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója.

A 30-as korosztálynak el kell kezdenie megtakarítani

Gál Róbert Iván, a Tárki vezető kutatója előadásában a megtakarítások és a demográfia kapcsolatát világította meg a hallgatóságnak. A magyar korfa sajátossága, hogy két maximuma van, 2005-ben például a legnépesebb csoport 30-as és az 50-es éveinek elején járt. Népesség közgazdaságtanról szólt inkább a kutató előadása, bemutatta, hogy miért jó kezdetben, ha egy népes korosztálynak kevesebb gyermeke születik. Az aktívaknak sok energiájuk marad dolgozni, tehát ezért rövid távon pozitív hatásokkal kell számolni, viszont ha az aktívak nyugdíjba mennek, akkor már komoly költségvetési negatívummal kell számolni.

Magyarországon kétszer láthattunk ilyen pozitív tényezőket, először a Ratkó-nemzedék munkába állásával (1970-es évek közepétől), majd a Ratkó-unokák munkába állásakor 1990-es évek végétől. A negatívumokat először most fogjuk látni (2010-es évek közepén), amikor elindul a Ratkó-nemzedék nyugdíjazása, majd a 2030-as évek végétől. Mivel Ratkó-unokák termékenysége alacsonyabb lesz, mint a szüleiké, ezért a nyugdíjazásuk sokkal erősebb kilengéseket fog okozni.

Korábban több olyan tényező is történt, ami erre a változásra készítette fel az országot, így például a korhatáremelés 62 évről 65 évre történő emelése, valamint a nyugdíjindexálás árindexre történő változtatása. A 2009-es változtatások éppen úgy voltak kalibrálva, hogy elnyújtsák a Ratkó-nemzedék nyugdíjazását.

Számunkra a legnagyobb probléma az, hogy a Ratkó-unokáknak már nincs visszhangja, tehát a korfánkon nem lehet látni három maximumot, csak kettőt. Mindez azt jelenti, hogy a Ratkó-unokák nyugdíjazásakor már nem lesznek annyian az aktívak, hogy eltartsák őket, tehát a mostani 30 éves korosztályba tartozóknak erősen meg kellene takarítaniuk, hogy ne kelljen komoly fogyasztáscsökkenést elszenvedni - mondta el Gál Róbert Iván.

Adózási oldalon van előrelépési lehetőség

Az adóváltoztatások miatt koránt sem lehet arról beszélni, hogy mindenki számára kedvező lenne az új rendszere, 40 százalék fog nyerni, 40 százalék fog veszíteni és 20 százalék körülbelül ugyanolyan pozícióba kerül. Az egyértelmű nyertesek a magas jövedelmi csoportból kerülnek ki, ide tartozik körülbelül az adófizetők 10 százaléka - folytatta Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere.

A hosszú távú megtakarítások ösztönzésekor egy hasznos változtatás volt, hogy az adókedvezményt nem kézbe kapta meg az ember, hogy azt elfogyassza, hanem a befizetett adónak egy részéről lehetett nyilatkozni, ha volt speciális megtakarítása, így például önkéntes nyugdíjpénztári számlája, vagy nyugdíj-előtakarékossági számlája. Az ösztönzőrendszert ismerve (kamatadó mentesség például, rendelkezés az adóról) több évtized távlatában egy kedvezőbb megítélés alá eső megtakarítás várható egyenlege akár 25 százalékkal magasabb lehet, mint egy nem támogatott rövid lejáratú, mindig megújított, de adóval terhelt betét.

A szabályok jövőbeli változtatására kitérve Hegedüs Sándor elmondta, hogy a kormánynak el kellene gondolkodnia, hogy miként kívánja megoldani az alacsony jövedelműek megtakarítási problémáit. Ezt vagy úgy lehet megoldani, ha egy minimál-nyugdíjat vezetünk be, vagy olyan támogatást adunk a relatíve alacsony rendszeres megtakarításokra, ami érdekeltté teszi az alacsonyabb jövedelműeket is a megtakarításban. Az adóról való rendelkezést lehetne változtatni, például oly módon, hogy kiterjesztjük a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézményekre.

Tanultak az emberek a válságból

Vízkeleti Sándor szerint a nyugdíjrendszer második pillérének leépítésének voltak pozitív hozadékai is az egyértelmű negatívumok mellett, ilyen például az, hogy széleskörű társadalmi vita bontakozott ki a nyugdíjak fenntarthatóságáról és a demográfiai kérdésekről, a lakosság szembesült a problémákkal. A válság szembesítette az embereket is a személyes eladósodottság és a devizakockázatok veszélyeivel, a pénzügyi tudatosság növekedett. Nem lehetünk azonban nyugodtak, hiszen a kormánynak előbb utóbb megoldást kell találni a demográfiai olló nyílásának kompenzálására és a nyugdíj probléma hosszú távú megoldására

Mivel a nettó megtakarítások összegét a pénzeszközök felhalmozásának és a lakossági hitelek változásának egyenlege adja, a hitelezés visszaesése jelentős javulást eredményezett 2010-ben. Ennek azonban csak mérsékelten örülhetünk, mert az emberek likvid pénzügyi eszközeik, például a bankbetétek egy részét a devizahitelek visszafizetésére fordították. 2010-ben összesen nettó 403 milliárd Ft devizahitelt törlesztett a lakosság.

A megtakarítások ösztönzése területén a kívánatos irányt az jelentené, ha támogatás nem egyedi termékhez, hanem megtakarítási időtávhoz kapcsolódna, s minél hosszabb takarékoskodási időszakot vállal a megtakarító, annál több kedvezményt kaphatna. Az összes hasonló időtávú és költségszintű takarékoskodási formának pedig egyforma elbírálás alá kellene esnie. - húzta alá Vízkeleti Sándor.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• nyugdíj