A méret nem szakmai akadály – Ideje az agrártech teljes tárházát bevetni, mert a mód meglenne rá
Gazdaság

A méret nem szakmai akadály – Ideje az agrártech teljes tárházát bevetni, mert a mód meglenne rá

A modern preciziós technológiák nem csak a nagyüzemek kiváltságai, hanem kisebb területeken is hatékonyan alkalmazhatók. A mezőgazdaságban fokozatosan csökken és belátható időn belül el is tűnhet a kézi munkaerő iránti igény, ugyanakkor a képzett mérnökök szerepe megkerülhetetlenné válik – mondta el a Portfolio-nak Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem professzora. A témáról bővebben az idén már három napos Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián lesz szó, amelyre korlátozott számban még kaphatók belépők.
Az AI-forradalom legnagyobb innovációiról és a digitális transzformációról is szó lesz a Portfolio november 25-ei AI & Digital Transformation rendezvényén. Regisztráció és részletek itt!

A magyar szántóföldi növénytermesztés eredményessége jelenleg az erős közepes kategóriába sorolható,  és ez minden további nélkül jó színvonalúvá válhatna, ha a gazdálkodók több új tudást használnának fel a termelés során – mutatott rá Nagy János, a Debreceni Egyetem professzora a Portfolio-nak adott interjújában a precíziós technológiák hazai elterjedését firtató kérdésünkre, amiről a közelgő Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián is kifejti majd véleményét.

"Sokkal többet tudunk a mezőgazdasági termelésről, mint amit a gyakorlatban alkalmazunk. Vannak nagyon magas szintű tudást átültetni képes vállalatok, de sajnos több az átlag alatt teljesítő. Márpedig a magas szintű szakmai tudás nagyon sokat tud segíteni a helyzet orvoslásában" – hangsúlyozta a szakember.

A professzor szerint fontos kiemelni, hogy a modern technológiák használata nem függ a táblák méretétől; táblán belül, zónákként is lehetséges. A precíziós gazdálkodás és a mesterséges intelligencia alkalmazása szakmailag és technológiailag nem csak a nagyüzemek kiváltsága, hanem kisebb területeken is alkalmazható.

„A méret a jövedelmezőséget befolyásolja, tehát érdemes a kisebb gazdaságoknak közösen AI-fókuszú, precíziós technológiai beruházásokba fogni. A megoldást az összefogás jelenti.

A technológia fejlettségének köszönhetően már négy-öt hektárt is lehet jól menedzselni, a táblákon belüli különbségek szakmailag jól kezelhetők, ami különösen előnyös a nem homogén területeken”– hívta fel a figyelmet Nagy János.

Középpontban a talaj

A növénytermesztésben bizonyos alapelvek nem változnak: legalább 3-4 évre kell tervezni, figyelembe kell venni az elővetemény hatásait, és kiemelten fontos a talaj termékenységének megőrzése. "Körülbelül másfél-két tonna termést veszítünk, ha nem vagyunk elég gondosak a talajjal. A talajban lévő természetes mikrobiológiai életet kellene jobban szolgálnunk" – tette hozzá a szakember.

A Debreceni Egyetemen, ahol Európa legszínvonalasabb kukoricakutatása zajlik, 42 évjárat adatai halmozódtak fel, ami folyamatos kiértékelést igényel, ehhez pedig új megoldásokra, mesterséges intelligencia használatára van szükség. A professzor szerint a hatalmas adatmennyiség jó kiindulási alap. A magyar kukoricatermesztés eredményei az utóbbi években nem túl szívderítőek, noha az elmúlt 20 évben tapasztalható növekedés. Ezt nagyobbrészt a nemesítői munka eredményének tulajdonítja, nem pedig a modern termesztéstechnológiák alkalmazásának.

"Nem azzal van baj, hogy nincsenek olyan genetikai anyagaink, hibridjeink, vetőmagjaink, amelyekkel ne tudnánk nagyobb eredményt, jövedelmet elérni. Igazából a termesztéstechnológiát kell jelentősen fejlesztenünk" – fogalmazott a szakember.

Tüneti kezelés helyett tüneti felismerés

A mezőgazdaságban zajló változások közül Nagy János kiemelte, hogy valószínűleg még jobban csökkenni fog, meg fog szűnni a kézi munkaerő iránti igény, ugyanakkor az új technológiák fejlesztése és a mesterséges intelligencia használata képzettebb mérnököket igényel.

A mérnököknek tudniuk kell tervezni, új eszközöket használni és a tervek megvalósításához is sokkal szélesebb, mélyebb ismeretekre van szükségük, mint korábban"

– hangsúlyozta.

A precíziós mezőgazdaság fejlődésében már a negyedik lépcsőfokhoz érkeztünk, mutatott rá a professzor, és emlékeztetett, hogy a jövőben már kamerák is lehetnek a gépeken, eszközökön, amelyek képesek felismerni a növényeket, így elkerülhető, hogy azokban akaratlanul kárt okozzunk. A szakember ugyanakkor rávilágított, a technológia fejlődésével el kell jutnunk oda, hogy még a tünetek megjelenése előtt felismerhetjük a növények víz és tápanyaghiányát.

A magyar talajművelési rendszerek kapcsán két tényező meghatározó voltát emelte ki: a talajféleséget és a talaj műveléskori állapotát. "Nagyon sok kárt okozunk, ha olyan eszközzel végezzük el a talajművelést, talaj-előkészítést, ami az adott tábla talajának állapota és  víztartalma miatt az adott időszakban nem alkalmas a kitűzött cél elérésére. Ez akár másfél tonna veszteséget is okozhat" – figyelmeztetett, és kiemelte, hogy a vízgazdálkodás és a korszerű tápanyagellátás területén a mesterséges intelligencia alkalmazása nagy segítséget nyújthat.

Már most alap az adatalapú döntéshozatal

Kardinális kérdés ugyanakkor, hogy a digitalizáció elterjedése együtt jár-e a megfelelő szakember gárda kinevelésével, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyakorlatban is érvényesüljenek az okos megoldások előnyei. A Debreceni Egyetem mindenesetre élen jár a precíziós mezőgazdasági képzésben. Az intézmény precíziós mezőgazdasági szakon,  együttműködés keretében egy dél-dakotai egyetemmel  közös képzést folytat, közös diplomát ad, aminek része egy külföldi részképzés is. A mesterképzésben és a Kerpely Kálmán Doktori Iskolában önálló tárgyak foglalkoznak a mesterséges intelligenciával, így a végzett hallgatók azonnal be tudnak kapcsolódni a precíziós mezőgazdaság gyakorlati feladatainak ellátásába.

Már a jelen agrármérnökeivel szemben is alapkövetelmény, hogy a szenzorok által gyűjtött adatok alapján azonnal képes legyenek a döntéshozatalra, ezért a hasonló képzésekre még nagyobb szükség lesz az országban ahhoz, hogy széles körben tudjunk profitálni a digitalizáció vívmányaiból

– zárta gondolatait Nagy János.

Címlapkép forrása: Romain Doucelin/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Ez is érdekelhet