A legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező kriptodeviza, a Bitcoin árfolyama még soha nem volt olyan magasan története során, mint az elmúlt hetekben: az idei évben az árfolyam már 170 százalékot rallizott, az elmúlt 1 hónapban 50 százalékot, amivel messze az egyik legjobb befektetésnek bizonyult idén. Viszonyításképpen a szintén népszerű arany árfolyama csak nagyjából 17 százalékot emelkedett az év eleje óta.
Azonban a jövőbeni új csúcsok találgatása közben kevesebb szó esik arról, hogy milyen adózás alá esnek a kriptovaluták, pedig nem elhanyagolható szempont, tekintve, hogy Magyarországon majdnem a befektetett összeg harminc százalékát kell befizetni az államkasszába. Abban az esetben, ha valaki magánszemélyként kriptovalutával kereskedik, akkor ez jelenlegi szja-rendszerében egyéb jövedelemnek fog minősülni.
Ez a legkedvezőtlenebb adózási kategória a magánszemély befektetőknek, ugyanis 15 százalék az szja, ami önmagában nem olyan sok, de ehhez még hozzájön felső korlát nélkül 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó. Az szja-t azonban ilyenkor csak a jövedelem 87 százalékára kell vetíteni, vagyis emiatt 26,535 százalék a tényleges adóteher
– mondta a Portfolio-nak dr. Magyar Csaba, aki azt is hozzátette, hogy ennél a jövedelemnél csak a szerzési értéket lehet szembe állítani az értékesítési bevétellel, vagyis nincs lehetőség költségek elszámolására, továbbá a korábbi évek esetleges veszteségének figyelembevételére sem.
Az adószakértő szerint a kriptovalutákat a meglévő, elavult adózási szabályokba próbálják belepréselni, ugyanis korszerű definíciót még mindig nem sikerült alkotni. A magyar adójogszabályok elég részletesek a pénz és a pénzügyi eszközök meghatározása során, amelybe nem férnek bele a blokkláncon alapuló kriptovaluták, emiatt pedig egyfajta követelésnek minősítik.
„A mostani értelmezés szerint ha kriptovalutával rendelkezem, akkor az voltaképpen egy lejárat nélküli fizetési ígéret. Ha pedig egyszer pénzzé teszem ezt a követelésemet, akkor ebből nyereségem keletkezik.” – mondta a szakértő, aki azt is kiemelte, hogy a modern társadalomban sem volt mindig rendkívüli, hogy nem pénzt használnak fizetőeszközként, hanem valamilyen ingóságot:
A 80-as években a szovjet kacsintós pénztárca, a magyar Trapper farmer, a jugoszláv konyak és a török bőrdzseki kurrens valutaként funkcionált a keleti blokk piacain
Ami egységes az EU-n belül, hogy ha valaki kriptovalutát értékesít, az nem minősül ingóságnak. Ez azért fontos, mert ha valaki üzletszerűen értékesít ingóságot, akkor az után áfát kell felszámítani. De az Európai Bíróság egyértelműen kimondta, hogy a kriptovaluták nem minősülnek ingóságnak – és ezzel már legalább egy negatív definíciót alkotott –, hanem egyfajta fizetőeszköznek, így nem kell áfát felszámítani utána. Azonban a további szabályozás már országonként dől el, a jövedelem típusú adók pedig mindenütt eltérőek.
Erre kíván most reagálni az OECD, amely egy közleményt is kiadott az idén, hogy számukra 2021 a kriptovalutákról fog szólni.
Egységesíteni akarják az OECD-tagállamok között ezeknek a szabályozását és megítélését, figyelembe véve a nemzetközi tranzakciókat, és a belső adóügyi szabályokat.
„Látják, hogy a vírus hatására mekkorát ugrott a digitális gazdaság, ami magával húzta a kriptovaluták népszerűségét. Emiatt nem lehet tovább a szőnyeg alá söpörni ezt a problémát, hanem egységes adózási szabályokat kell alkotni” – emelte ki dr. Magyar Csaba
A vállalkozók jobban járnak
Magánszemélyként egy fokkal jobb lehetőség üzletszerűség esetén, ha önálló tevékenységből származó jövedelemként kezeljük a tevékenységet. Itt legalább van lehetőség elszámolni az ügylet költségeit, vagyis lehet 10 százalékos költséghányaddal élni, vagy tételes költségelszámolást választani. Hogy ezek pontosan mik lehetnek, azt nem nevesíti a jogszabály, de ha valaki előfizet egy elektronikus pénztárcára, vagy tranzakciós költségei vannak, regisztrál egy kriptotőzsdén, akkor ezek kifejezetten ehhez a tevékenységhez kapcsolódnak, tehát el lehet számolni költségként.
Egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói szja 9 százalék, ráadásul van lehetőség veszteségelhatárolásra. Ha az eredményt kifizetik osztalékként, akkor még 15 százalék osztalékadó és 15,5 százalék szocho terheli, de csak korlátozott mértékben. Arra is van példa, hogy valaki katásként végzi a befektetést, itt mindössze a bevételi határra kell figyelni, illetve jövőre a kifizetők számára, de a kata megfizetésével teljesíti minden kötelezettségét.
Gazdasági társaságként - az adminisztrációs bonyodalmak felett szemet hunyva –ha a vállalkozásnak bevétele keletkezik, az után ugyanúgy adózik, mint bármely más vállalkozási nyereség után, illetve itt is van lehetőség költségek figyelembe vételére, továbbá veszteségelhatárolásra.
Dr. Magyar Csaba szerint a terület fehéredésére és állami többlet-adóbevételre lehetne számítani, ha magánszemélyek esetében árfolyamnyereségnek és egyes esetekben pedig ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek tekintenék az így szerzett jövedelmet. „Ezt a jövedelem kategóriát itthon azért vezették be, hogy bátorítsák a lakossági befektetőket a tőzsdézésre, hiszen ilyenkor csak szja-t kell fizetni a nyereség után, és a veszteséget is figyelembe lehet venni legfeljebb két évig” – mondta a szakértő.
Nem mindenhol ilyen problémás a helyzet
Az angolszász országokban nem bonyolították túl ennek a területnek az adózását, általában pénzügyi eszköznek tekintik a kriptovalutákat és emiatt a realizált profit árfolyamnyereségnek minősül, így aszerint is adózik. Több országban pedig egyenesen lehetőségként tekintenek a kriptovalutákra. Ciprus, Málta, Portugália is próbálja magához csábítani a digitális nomád kriptovaluta-befektetőket, ezért adókedvezményeket biztosítanak a tőkenyereségekre, amelybe beletartozik a kriptovalutából származó jövedelem is. Sőt,
akad számos olyan karibi és ázsiai ország is, ahol a tőkenyereséget egyáltalán nem adóztatják és ugyancsak kiterjesztik ezt a szemléletet a kriptovalutás befektetésekre.
„Sokan félreértik a szabályokat, ugyanis ha egy külföldi országban adómentes a tőkenyereség, akkor az csak a saját adózóikra és az onnan származó jövedelmek forrásadóztatására vonatkozik. Ha egy magyar magánszemély adózó ér el ilyen helyszínen tőkenyereséget, akkor ez azt jelenti, hogy a forrásországban nem kell adóznia, de ettől még Magyarországon adóznia kell a jövedelme után, méghozzá egyéb jövedelemként” – figyelmeztet dr. Magyar Csaba.
„Érdekes kérdés ilyen esetben, hogy mi van akkor, ha a forrásország és Magyarország adóegyezményt kötött egymással a kettős adóztatás elkerüléséről” – mutatott rá az adószakértő.
Ha megnézünk néhány adóegyezményt, akkor azok jó eséllyel a 70-es, 80-as, 90-es években születtek, és nem fogunk a kriptókra vonatkozó szabályozást találni benne.
Megint csak a régi sablonokba kell beilleszteni ezeket az ügyleteket, ami vezethet kettős adózatáshoz, de akár "kettős nem adóztatáshoz" is.
A bank is kérdezősködhet
Gyakran foglalkoztatja az embereket, hogy mire lát rá az adóhatóság a kriptovalutás tranzakciók esetén a blokklánc nyújtotta anonimitás miatt. Az ügyletek ugyan valóban nem látszanak, viszont amikor beváltják euróra vagy dollárra, akkor az online pénzváltónál azonnal megjelenik a tulajdonos. Az Európai Unióban a pénzmosási szabályokat nemrég kiterjesztették a virtuális fizetőeszközökre és azok közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra, továbbá a letétkezelő pénztárca-szolgáltatókra is. A jogszabályban definiálták a virtuális fizetőeszközöket is, amelybe egyértelműen belepasszolnak a kriptovaluták.
A szakértő szerint nagy bizonyossággal számíthat a bankja alapos érdeklődésére az a személy, aki nagyobb összegű utalást kap egy kriptotőzsdéről a bankszámlájára, jóllehet nem minősül alapból pénzmosás gyanús ügyletnek, ha valaki ezzel fizet, de mégis a legtöbb pénzintézet belső szabályzata szerint a tranzakció fokozott figyelmet igényel.
A cikk megjelenését a Crystal Worldwide Zrt. támogatta.
