Bombát robbantott az EU a legnagyobb magyar nyugdíjbizniszben

Három oldalon a lényeg

2018. január 1-jétől a Packaged Retail Investment and Insurance-Based Products (PRIIPS) EU-s szabályozás alapján a magyar biztosítóknak is közzé kell tenniük az úgynevezett Kiemelt Információs Dokumentumot (KID), ami röviden, három oldalban összefoglalja többek a unit-linked és vegyes megtakarítási célú biztosítások

• fontosabb céljait (eszközalapok esetén a befektetési eszközöket),
• kockázati szintjét (egy 1-től 7-ig tartó skálán),
• költségeit, illetve ezek hozamra gyakorolt hatását,
• illetve példaszámításokat állít az ügyfélnek, arra, hogy egyösszegű biztosítások esetén 3 millió forint befektetése, rendszeres biztosítások esetén pedig évi 300 ezer forint befektetése esetén négy különféle piaci forgatókönyv mellett milyen kivehető összegre számíthat 1, 10 és 20 év (utóbbi az ajánlott időtáv) eltelte esetén.

A tájékoztatók, melyeket szerződéskötés előtt kell átnyújtani az ügyfélnek (de online is megtalálhatók), többnyire a termékek egészére adaptálva és unit-linked biztosítások esetén eszközalapokra lebontva is elérhetők.

A KID-ek jelentősen leegyszerűsítik az életbiztosítások értelmezését laikusoknak is, valamint összehasonlíthatóvá teszik a konkurens biztosítási termékeket egymással. A szektorok közti transzparencia azonban nem javul, hiszen más terméktípusok esetén nem elérhető hasonló dokumentum (a befektetési alapokat kivéve, a KIID azonban nem összehasonlítható a KID-del). A teljes piacnak csak 2020-tól kell összeállítania a tájékoztatókat.

A szabályozás közvetlenül a termékek összetételén nem változtatott.

Nézzük a részleteket!

Összeszedtük a 2016-ban legnagyobb nyolc nyugdíjbiztosítási díjbevételt elérő biztosító nyugdíjcélú, rendszeres díjas unit-linked húzótermékeinek a KID-jeit az internetről és végeztünk egy rövid összehasonlítást az ezekben elérhető paraméterekről.

Az alábbi táblázatban a kockázati besorolásokat gyűjtöttük össze, az alkalmazott hétfokú skála alapján. Látható, hogy a unit-linked nyugdíjtermékek többnyire alacsony, illetve közepes kockázati besorolású eszközalapokba fektetnek, a választottak közül csak két terméknél érhető el ötös kockázati besorolású alap (vagyis közepesen magas - ilyek például a kínai és távol-keleti részvényekbe fektető alap, a nyersanyagalapok, a BRIC részvényalapok, az indiai alap, orosz illetve a latin-amerikai alapok), míg hatos, hetes már egyáltalán nem elérhető.

Ezek a besorolások akkor állnak csak, ha 20 évig megtartja az ember a terméket.

Érdekesebb része a KID-eknek a költségek taglalása. Egyrészt megtudhatjuk azt is, hogy évi 300 ezer forintos rendszeres díjas befizetésünk mellett mennyi költségteher ér egy mintaügyfelet, ha 1, 10 és 20 év után száll ki a termékből. A mintaszámításokból egyértelműen kiderül, hogy ha valaki belépés után hirtelen meggondolja magát, a pénzének 33-80%-át elbukhatja a költségek miatt.

Érdemes megjegyezni, hogy ezek a számítások nem mutatják meg, hogy a saját szerződésünk költségei pontosan mekkora összeget jelentenek majd, az átláthatóság javításában és a termék más termékekkel való összehasonlításban viszont segítenek.

Előfordulhat, hogy a költségek meghaladják a befizetett tőkét bizonyos termékeknél: ez akkor lehetséges, ha például rendkívül kedvező piaci körülmények közt kimagasló hozamot ér el egy életbiztosítási termék. Például a MetLife termékénél szélsőségesen jó esetben a KID szerint 147,5 millió forintos lejárati értéket is el lehet érni, ebben az esetben 10,9 millió forint lesz a költség (a realitása ennek persze erősen a nullához közelít, a számításban egy időszakosan kiemelkedően teljesítő, rövid track recorddal rendelkező magyar részvényalapot vettek alapul).

A KID-ek megtoldják a nomális költségeket egy hozamcsökkenés-számítással is (Reduction in yield - RIY), ami lényegében azt mutatja meg, hogy mennyivel redukálják a költségek a várható hozammal növelt befektetést. Előfordulhat, hogy az érték egyéves visszavásárlási idő esetén, bizonyos esetben 100% fölé kúszik, ezt a MABISZ azzal magyarázza, hogy az európai termékekre lett szabva az RIY-képlet, valójában Magyarországon a befektetési életbiztosítások visszavásárlási értéke az első éves díj 20%-ánál nem lehet kevesebb a törvényi keretek miatt. Ettől persze az árfolyamváltozás, illetve az adójóváírás visszafizetése miatt akár 100%-os vesztesége is lehet az ügyfélnek, ha egy évvel a szerződéskötés után meggondolja magát.

Az RIY-mutató számítási módszertana hasonlít a magyar Teljes Költségmutatóhoz (TKM), a kettő között azonban van néhány fontosabb különbség:

• az RIY a múltbéli hozamok jövőbeliségét feltételezi, míg a TKM egy, az MNB által előre meghatározott fix hozamszinttel számol,
• a TKM lejárati tartamokkal számol, míg az RIY visszavásárlással, az ajánlott (jelen esetben 20 éves) időtartam kivételével. A feltüntetett időtartamok is eltérők: a TKM 10, 15 és 20 éves időtávokkal számol, míg az RIY 1, 10 és 20 éves időtávokkal.

Az MNB, illetve a MABISZ oldalain a TKM-értékek továbbra is megtalálhatók.

Az alábbi táblázatban csak a 20 éves RIY és TKM értékeket szerepeltettük. Érdemes megjegyezni, hogy az RIY 1 éves értéke az általunk vizsgált termékek esetén 51,6 és 120,09% között mozog - utóbbi azt jelenti, hogy nemcsak a tőkét, hanem az idő közben felhalmozott hozamot is elbukhatja a befektető a képlet alapján.

A KID sajátossága, hogy az RIY által is vizsgált, 1, 10 és 20 éves időtávra felvázol négy piaci forgatókönyvet is, majd a költségekkel korrigálva, bemutatja hogy mekkora összeget kaphat vissza egy évi 300 ezer forintos, indexált díjat fizető ügyfél. Az összegzőkből kiderül az is, hogy ez az érték mekkora éves átlagos hozamnak felel meg.

A számítás múltbéli hozamokon alapszik (néhol kifejezetten rövid időtartamot figyelembe véve), tehát semmilyen garancia nincs arra, hogy egy ügyfél valóban ezekre a hozamokra számíthat.

Az alábbi táblázaton a húzótermékek várható, éves átlagos hozamait összegeztük tíz évre, kedvezőtlen (vagyis közepesen rossz) és mérsékelt (vagyis közepesen jó) forgatókönyv esetén. Ezen kívül létezik egy stressz- (vagyis kifejezetten rossz), illetve egy kedvező (vagyis kifejezetten jó) forgatókönyv is, a valóságban utóbbi kettőnek a megvalósulási esélye viszonylag alacsony.

Érdemes végül megjegyezni, hogy nem minden termék esetében egységes az interneten elérhető KID-ek részletessége; bár a jellemző gyakorlat az, hogy mind az eszközalapokra lebontott, mind a termékek egészére kiszámított tájékoztató elérhető, azonban van, ahol csak az egyik vagy másik lelhető csak fel.

A fenti táblázatot érdemes összevetni a húszéves adatokkal: látható, hogy hasonló forgatókönyvek mellett a költségek csökkenése az idő múlásával sokkal kedvezőbb hozamadatokat eredményez.

Végül érdemes megjegyezni, hogy a költségeket részletesebb bontásban is taglalja a KID, a belépési, kilépési (lejáratkor), portfóliókezelési, egyéb folyó költségek, illetve a sikerdíj és a nyereségrészesedés hozamra gyakorolt hatása is megjelenik a dokumentumokban.

A KID-ekből ezeken kívül kiderül még,

• a szolgáltató pontos neve és címe,
• a megcélzott lakossági befektető típusa,
• a biztosítási szolgáltatás és költségei,
• hogy hol tehet panaszt az ügyfél,
• hogy mi történik, ha a biztosító nem tud fizetni,
• illetve hogy milyen esetben szűnik meg a szerződés.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• EU,
• öngondoskodás,
• mabisz,
• unit-linked,
• nyugdíjbiztosítás