- Bár a negyedik negyedéves piaci adatok még nem ismertek, jó évet zárt a biztosítási piac 2017-ben, és a díjbevételek nominális értékét tekintve visszatért a mérete a válság előtti szintre.
- A piacnak két fő motorja van: 1. a nyugdíjbiztosítási piac egészséges fejlődése (a rendszeres díjas életbiztosítások ötödét már ezek adják), 2. a gépjárműbiztosítások piacának dinamikus növekedése.
- A biztosítási szektornak manapság szabályozások tömkelegének kell megfelelnie. Ezek közül a Szolvencia II-höz Magyarország élenjáróként alkalmazkodott.
- A biztosításközvetítői direktíva (IDD) február 23-án lépne életbe, de az EU rájött, hogy túl rövid a felkészülési idő, így minden releváns döntéshozói fórum a halasztás mellett tette le a voksát. A szakma joggal bízik abban, hogy október 1. lesz az új határidő.
- Egy másik szabályozás, a PRIIPS viszont hatályba lépett január 1-jével, májusban pedig beköszönt a biztosítókra is vonatkozó adatvédelmi rendelet, a GDPR.
- Eközben a biztosítási piac elkezdett a korábbinál sokkal többet beszélgetni az X és az Y generációval, egyre nagyobb a jelentőségük a digitális megoldásoknak a piacon, főleg a nem-életbiztosítások esetében.
Kozek András, a MABISZ Életbiztosítási tagozatának elnöke elmondta:
- Az IDD-re visszatérve felhívta a figyelmet, hogy alig lesz már a választásokig parlamenti ülés, amelyen az IDD hazai implementációjának új határideje még törvénybe foglalható lesz, ez kisebb izgalmat okoz a biztosítók és biztosítási közvetítők körében.
- A költségtranszparenciát hozó PRIIPS-ben, vagyis a lakossági befektetési csomagtermékekre és a biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó új EU-s szabályozásban a biztosítások megelőzik az alapok szabályozását. Utóbbiakra ugyanis csak 2019 decemberétől vonatkozik a szabályozás, a biztosításokra vonatkozóan viszont már hatályba lépett.
- A PRIIPS előírja január eleje óta a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (key information document, KID) alkalmazását az ügyfelek tájékoztatása során. Ez tartalmazza a termék összefoglaló (nem jogi) leírását, célját, a megcélzott lakossági befektetők körét, kockázati besorolását.
- Utóbbit egy előre megadott (nem szubjektív) kockázati metrika alapján teszi. Egy 5-ös besorolású biztosítás pl. jóval kockázatosabb, mint egy másik biztosító 3-as besorolású terméke, tehát nem csak biztosítón belül mérvadó a sorrend.
- Négyféle piaci forgatókönyvre vonatkozóan abszolút összegű és százalékos számszaki előrejelzést is kap az ügyfél biztosítási várható értékéről a megcélzott tartam felére és egészére.
- A dokumentumban látható hozamok már nettó hozamok, a benne szereplő költségmutató (Reduction in Yield, RIY) pedig hasonlít a Magyarországon 2010 óta ismert TKM-hez, de az EU-s szabályozás nyomán nem teljesen azonos vele (a biztosítások költség szerinti relatív sorrendjét alig befolyásolja). Az EU sokat tanult a magyar TKM-ből, de nem mindent vett át belőle.
