Pénzügyi támogatásként 12 milliárd forintnyi vagyont és 4,5 milliárdnyi ingatlant adott át tavaly a Pallas Athéné Alapítványoknak az MNB - derül ki a jegybank honlapján közzétett éves beszámolóból. A dokumentumból az is kiderül, hogy majdnem 180 milliárd forintos árfolyamnyeresége volt a jegybanknak, elsősorban ez tette lehetővé azt, hogy 50 milliárdos osztalékot fizessen a költségvetés számára.
A magyar háztartások 40%-a, vagyis 1,6 millió család jogosult a CSOK-ra, ezek 17%-a tervezi felvenni a támogatást - mutatja az MNB friss felmérése. A jegybank ma közzétett Hitelezési folyamatok című kiadványa alapján bővül Magyarországon a kkv-hitelezés, lazulnak a hitelezési feltételek, és egyre többen vennének fel hitelt.
Messze képességei felett teljesített az első negyedévben a magyar bankszektor. A 2008 ősze óta nem látott, 191 milliárd forintos adózott eredmény ugyanis elsősorban annak köszönhető, hogy nem törlesztő ügyfeleik hiteleire a kelleténél nagyobb értékvesztést képeztek korábban a bankok, és ezek egy részét most visszaírták. A válságok utáni rövid időszakra jellemző világjelenség ez, amivel egyidejűleg a bevételek visszaesésétől, a még mindig alacsony hitelkereslettől és magas költségektől szenved a szektor. 13 érdekes ábrán foglaljuk most össze a magyar bankszektor helyzetét.
Szórakoztató interjút közölt a 168 Óra Lentner Csabával, az egyik Pallas Athéné-alapítvány kuratóriumi tagjával, aki a közelmúltban már kijelentette, hogy az alapítványok pénzelése a Fidesz 2018-as választási sikerének kulcsa. Most még ennél is tovább ment a közgazdász, aki kishíján szentté avatta Matolcsy Györgyöt, aki szerinte "évszázadokra beírja magát a történelembe".
A tavalyi összkép alapján még nehéz volt azt hinni, hogy a brókerszektor hamar magához tud térni a tavaszi brókerbotrányok után, de az idei első negyedéves számok már bizakodásra adnak okot: az első három hónap bevételi és eredményszámai is a brókerbotrányok előtti korszakot idézik, a brókercégek mérlegfőösszege pedig már meghaladja a 217 milliárd forintot.
Jelen pillanatban a kamatláb a megfelelő helyen van - mondja Nagy Márton egy ma reggeli sajtóbeszélgetésen. Az MNB alelnöke szerint a jelenlegi információk alapján nincs szükség további kamatlépésekre.
191 milliárd forintos (!) adózott eredményt könyveltek el az idei első negyedévben a magyar hitelintézetek - mutatják az MNB most közzétett adatai. Ez 2008 harmadik negyedéve, vagyis a válság kezdete óta nem látott nyereséget jelent, ami mögött elsősorban egy időleges jelenség, a hitelezési céltartalékok visszaírása áll. Jó hír azért a bankoknak, hogy most már a kamateredményük is nőtt a kamatráfordítások jelentős visszaesésének köszönhetően.
Több mint 50 milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezelhet a Dimenzió biztosítóegyesület, ahová az MNB most "tőkeproblémákra" hivatkozva felügyeleti biztost rendelt ki. Az ügyhöz közeli forrásainktól megtudtuk, hogy mi áll az intézkedés háttérerében, a döntően a Magyar Telekomnál dolgozó ügyfelek sorsáról pedig egy tegnap elfogadott törvény gondoskodik. Nincs egyébként szó újabb Quaestor-botrányról, a vagyon megvan, az egyesület a tartósan alacsony hozamkörnyezetnek és a kiöregedett húzótermékének esett áldozatul.
A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az alapkamat 0,9 százalékos szintjének tartós fenntartása irányába mutat - áll a jegybanki közleményben. Ez választ ad arra a kérdésre, hogy mikor ér véget a kamatcsökkentési ciklus: nem júliusban, nem júniusban, hanem ma.
Az MNB ma közzétett határozatában 4 millió forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a Sberbankot az ingyenes készpénzfelvételre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. A bank jogsértően átmenetileg felszámította a költségeket, és csak a következő hónapban térítette vissza a fogyasztóknak.
A várakozásoknak megfelelően tovább mérsékelte az alapkamatot mai ülésén a monetáris tanács. Az irányadó ráta a 15 bázispontos mérséklés következtében holnaptól 0,9%. A döntéssel párhuzamosan a kamatfolyosó felső szélét, az egynapos hitelkamatot szintén 15 bázisponttal vágta lejjebb a tanács (1,15%), az egynapos betéti kamatot viszont nem húzta még tovább a negatív tartományba (-0,05%). Ezzel a kamatfolyosó tovább szűkült, immár csak 1,2 százalékpontos szélességű.
Nehéz kiszedni a bankok többségéből, egyenként mennyi hitelt helyeztek ki a kis- és középvállalkozásoknak abból a 2100 milliárd forintból, amit a Növekedési Hitelprogram keretében refinanszírozásként nyújtott nekik az MNB 2015 végéig. A Világgazdaságnak az alábbi ábrán szereplő adatokat sikerült összegyűjtenie.
Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta a kiskunfélegyházi székhelyű CreditLure Kft.-nek, hogy engedély nélkül vagy bejelentés hiányában bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. Az MNB a társasággal szemben piacfelügyeleti eljárást folytat - áll a jegybank legfrissebb közleményében.
A Portfolio által megkérdezett elemzők egyöntetűen úgy vélik, hogy az MNB keddi kamatdöntő ülésen 15 bázisponttal, 0,9%-ra vágja majd az irányadó kamatszintet. Abban a kérdésben, hogy a májusi döntés egyben a kamatcsökkentési ciklus végét is jelenti-e, már megoszlanak a vélemények, a megkérdezettek többsége szerint azonban 0,9% lehet a ciklus alja. A 2017 végére vonatkozó kamatvárakozások 0,75% és 1,5% között szóródnak.
Az alapítványi botrányokról szóló összefoglaló írás a Bloomberg hétfő reggeli vezető anyaga. A cikk felidézi a közpénztelenítési kísérletet, amit egy brüsszeli szakértő úgy értékel, hogy az még a kelet-európai sztenderdek szerint is túlmutat a haveri kapitalizmuson.
Azt hinnénk, hogy a 2008 és 2015 között eltelt hét szűk esztendő a drasztikus megszorítások időszaka volt a bankszektorban. Van ebben igazság, de a szabályozói terhek miatt a hitelintézetek működési költsége így is csak 3%-kal, dolgozói létszáma pedig 13%-kal, vagyis 5800 fővel csökkent. A legjobban a fiókszám csappant meg: saját adatgyűjtésünk alapján átlagosan negyedével szűkebb fiókhálózattal működnek a bankok, mint a válság elején. A legnagyobb létszámleépítést a CIB, a Raiffeisen és a Budapest Bank hajtotta végre, a legtöbb fiókjától pedig a Raiffeisen, az UniCredit és a CIB vált meg hét év alatt.
"Az Alapítvány eddigi működése során nem folytatott közbeszerzési eljárást" - ezt válaszolta a hatból öt jegybanki alapítvány ma a 444.hu egy hónappal ezelőtti kérdésére. Az alapítványok azt is jelezték, hogy önkéntesen kérik a saját gyakorlatuk felülvizsgálatát a Közbeszerzési Döntőbizottságtól és az ajánlatkérői státuszukkal kapcsolatos döntéshozatalt.
Stabil és erős a magyar bankszektor, és lassan a jövedelmezősége is javul: idén és jövőre már 6-8%-os tőkearányos megtérülést vár tőle az MNB. Óriási azonban a heterogenitás: egyes bankok bevétele még a működési költségek fedezésére is alig elégséges. A jegybank ma közzétett Pénzügyi stabilitási jelentése szerint idén beindul a vállalati hitelezés (a kkv-hitelek állománya 5-10%-kal, a teljes vállalati 4-5%-kal bővülhet), nagy szükség van azonban a hitelportfóliók további tisztítására.
Surányi György, korábbi jegybankelnök esszében kritizálta a 2001 és 2016 közötti hazai monetáris politikát. Vezető jegybankárok körében az ilyen típusú írások érzékeny területnek számítanak, így Surányi írása legalábbis szokatlannak tekinthető. Ha meg is születik egy ilyen elemzés, abba már érdemes lett volna belefoglalni a szerző elnöki időszakát is, kellően kritikus értékelést felmutatva a csúszó leértékelő árfolyamrendszer tapasztalatairól, illetve olyan témákról, mint az aranytartalék értékesítése vagy a CW Bank hitelkihelyezései. De mi most ezekkel nem foglalkozunk. A következőkben inkább Surányi, az elmúlt 3 év monetáris politikájához fűzött kritikáinak 9 szakmai tévedését vesszük sorba.
"Megváltoznak a prioritások."
Moszkva és Kijev is nagyszabású támadást indított a másik fél ellen.
Megváltozott a küldetés.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
