Az EKB irányadó kamatának csökkentése és "pénzpumpálása" a gazdaságba támogatja a magyar jegybanki alapkamat hosszabb távú tartását - nyilatkozta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja az MTI-nek szerdán.
Teljes összhangban döntött a Monetáris Tanács a kamatok szinten tartása mellett - derült ki a jegybank ma közzétett jegyzőkönyvéből. A Monetáris Tanács tagjai megjegyezték, hogy az éleződő geopolitikai feszültségek óvatosságot indokolnak, de hazánk sérülékenysége csökkenhet. A gazdaság fellendülőben van, de még mindig elmarad a potenciális szintjétől. Meglátásuk szerint a jelenlegi kamatkörnyezet tartós fenntartása indokolt. Ennél konkrétabbat tehát most sem mondtak a jegybanki döntéshozók és ezzel a korábbi álláspontjuk sem változott. Az alábbiakban a jegyzőkönyvet közöljük (a kiemelések tőlünk származnak).
Engedély nélküli pénzkölcsönnyújtási és bejelentés nélküli pénzügyi szolgáltatás közvetítésére irányuló függő ügynöki tevékenységet végzett a Meritum Hungary - állapította meg az MNB, amely megtiltotta a jogsértő tevékenységek folytatását, s összesen 56 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a társaságot.
A devizahitelesek és a bankok számára sorsdöntő frakcióülést tart mától a Fidesz Tapolcán. Pénteken be is nyújtják információnk szerint azt a törvényjavaslatot, amely a kölcsönök újraszámításáról és a devizahitelesek kompenzációjáról szól. Eldől tehát, mennyit kapnak vissza a devizahitelesek és milyen formában, az azonban nyitott kérdés maradhat, miként zajlik majd a devizahitelek forintosítása, és mi jön utána. Könnyen előfordulhat például, hogy a törlesztőrészlet hirtelen csökkenését fokozatos emelkedés követi majd. 9 kérdés és 9 válasz formájában összefoglaljuk, amit most tudunk. Nagyjából ennyi lényeges kérdést meg kellene válaszolniuk a politikusoknak is, úgy látszik azonban, hogy a tervek szétcsúsztak, és nem lesz egyszerre mindegyik problémára megoldás.
Immár hatályos a jegybank határozata, amellyel visszavonta az Alba Takarékszövetkezet működési engedélyét. Mindez megnyitja az utat a takarék végelszámolása vagy felszámolása, illetve a betétesek kártalanítása előtt - derül ki az MNB közleményéből.
Az augusztusi előzetes jegybanki statisztikák szerint 35,5 milliárd eurónyi nemzetközi tartalékunk van, ami 300 milliós növekedést jelent júliushoz képest.
Matolcsy György az utolsó pillanatban lemondta a közgazdász vándorgyűlésen való szereplését, így a záró előadást Balog Ádám tartotta. Az MNB alelnöke szerint az MNB felkészült arra, hogy a devizahiteles tisztességtelenségek elszámolása és a forintosítás során is devizát biztosítson a bankoknak. Ennek feltétele a rövid lejáratú banki források csökkentése és az, hogy a devizatartalék felhasználása ne egyetlen pillanatban, inkább szakaszosan történjen meg. Ezt figyelembe véve akár már most, egyszerre is megtörténhetne a forintosítás.
A hazai gazdaság teljesítményét több mint egy százalékkal is megemelheti a jegybanki növekedési hitelprogram, amelynek második szakaszának pénzügyi keretét a héten duplázta meg a monetáris tanács ötszázmilliárd forintról ezermilliárdra; és ugyancsak hasonló mértékű pozitív hatást fejtettek ki a magyar GDP-re a folyamatos kamatcsökkentések - erről Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója beszélt a Magyar Hírlapnak adott, szombaton megjelent interjújában.
2011-ben úgy láttam, a bankrendszerünk kezd zombivá válni. Azóta csak romlott a helyzet - fogalmazott előadásában Felcsuti Péter az MKT Közgazdász-vándorgyűlésén. Szerinte a devizahitelezés egy buborék volt, ma pedig egy több szereplős probléma. Kezdetben tetszett neki az MNB növekedési hitelprogramja, de mára előjöttek a hibái.
Az 500 millió forint feletti projekthitelekből és 200 millió forint feletti, banki mérlegbe vett ingatlanokból vásárolna a jegybank által felállítani tervezett eszközkezelő (bad bank), amely valamikor októberben kezdheti meg a vásárlásokat piaci árazás mellett - jelentette be Balog Ádám, a jegybank alelnöke az MKT Közgazdász-vándorgyűlésén.
A Magyar Nemzeti Bank úgy tud 200 milliárdot elkölteni, hogy még marad is neki. Mégis honnan? A lecsupaszított válasz az, hogy árfolyamnyereségből. Az erősebb forint mellett vett devizatartalékát most sokkal gyengébb forint mellett váltja a kormánynak, ezért pedig nyereséget számol el. Megkérdeztük a jegybankot, hogy pontosan milyen ügyletek állnak a dolog mögött és próbáltak-e minél nagyobb árfolyamnyereséget elérni valamilyen módon. Elmondásuk szerint ez utóbbi nem történt meg, míg az ügyletek konkrét részleteit nem mondhatják el, mert abból kikövetkeztethető lenne, hogy volt-e intervenció. Az ügy kapcsán hangsúlyozni szeretnénk, hogy szerintünk még messze nincs vége a történetnek, hiszen a jövő év elején esedékes forintosítás újabb brutális nyereséget hozhat majd a jegybanknak, aki úgy tűnik, nem lesz rest azt elkölteni.
Lehetséges-e növekedés hitelezés nélkül? - ezt a kérdést tette fel a közgazdasági vándorgyűlés második napján Virág Barnabás. Az MNB közgazdasági elemzésekért és előrejelzésekért felelős igazgatója azt mondja, igen, ám a "creditless recovery" lassabb nehézkesebb kilábalást ígér. Mi is ebben vagyunk, de már látjuk a fényt az alagút végén.
Ekkora pénzbőség nem volt a világban az elmúlt száz évben - mondta Heim Péter az MKT idei Közgazdász-vándorgyűlésén tartott előadásában. Megkérdőjelezte, hogy a bankok a válság előtt prudensen hiteleztek volna. A hitelezés beindulásának gátja szerinte az egész EU-ban a nem teljesítő hitelállomány magas aránya. Viszont aki "bajba sodorta a bankot, nem fogja azt mondani az általa kihelyezett hitelre, hogy ez rossz hitel volt". Ha a "forintosítás vagy bármi átcsúszik jövőre", szerinte jövőre sem lesz nyereséges a bankszektor, de a mérlegtisztításnak (devizahiteles ügy, bad bank) le kell zárulnia jövő nyárra. A jegybank az elmúlt másfél évben szerinte jól teljesített, de vigyázni kell, mert előbb-utóbb véget ér a bankóprés korszaka.
A Magyar Nemzeti Bank felpezsdítette a hazai befektetési ingatlanpiacot az Eiffel Palace megvásárlásával, hiszen kevés az ilyen adásvétel. Az ügylet részletei iránt ezért is fokozottan érdeklődik a szűkös információhalmazból dolgozó ingatlanos szakma. Annak elemzését másra hagyom, hogy a támogatott, tűrt, tiltott t-skálán hol helyezkedik el a Központi Bank befektetési célú ingatlanvásárlási tevékenysége, illetve, hogy az eladó tulajdonosi hátterének tisztázottsága fontos-e a közpénz költése miatt. Most csak az adásvételi értékkel kapcsolatban tisztáznék egy dolgot: az ügylet számaiból nem érdemes a piacra vonatkozó következtetéseket levonni.
Nincs kategorikus álláspontja Magyarországnak arról, hogy csatlakozzon-e a bankunióhoz, vagy sem - mondta Kisgergely Kornél, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója az MKT nyíregyházi Közgazdász-vándorgyűlésén.
A Transparency International közérdekű adatigényléssel fordult Matolcsy György jegybankelnökhöz. Ebben a TI azt kéri az MNB-től, hogy tárja fel: milyen politikai és szakmai felhatalmazás birtokában és milyen megfontolás alapján döntött úgy, hogy 160 milliárd forinttal támogatja a pénzügyi szakemberek képzését. A szervezet arra is kíváncsi, hogy a jegybank egyeztetett-e bárkivel is a gigantikus pénzköltést megelőzően. Közben az ügyben az ellenzék is meg szeretné hallgatni az MNB elnökét, azonban Matolcsy György a költségvetési bizottság ülésének összehívását törvénytelennek tartja.
Augusztus végéig 337,4 milliárd forintnyi új hitelszerződést kötöttek a növekedési hitelprogram (NHP) tavaly október 1-je óta tartó második szakaszában - közölte az MNB. Ahogy arra idővel számítani lehetett, a Monetáris Tanács úgy döntött, hogy 500 milliárd forintról 1000 milliárd forintra emeli a program keretösszegét.
Londoni elemzők két fontos megállapítást tettek Magyarországról szóló friss anyagukban: úgy gondolják, a devizahiteleket a piacihoz nagyon közeli árfolyamon forintosíthatják, illetve hogy év végéig még akár 30 bázispontos kamatvágásra is sort keríthet az MNB.
A Magyar Nemzeti Bank fokozatosan új bankjegyekre cseréli le a teljes hazai készpénzállományt. Először az új tízezer forintossal találkozhatunk, az ugyanis már decemberben forgalomba kerül. A teljes átállás 2018-ig tart majd és nettó 15-20 milliárd forintba kerül. Bár nem összehasonlítható a két eset, de az 1990-es években végrehajtott csere nagyjából nettó 3 milliárdba került az államnak. Megjegyzendő, hogy a mostani költség 60 százaléka egyébként is felmerült volna, így a lépésből adódó többletköltség 6-8 milliárdra tehető. Az új bankjegyeket nehezebb lesz hamisítani, noha az ebből eredő veszteségek valójában teljesen elhanyagolhatóak voltak eddig. Ami inkább lényeges, hogy olcsóbb lesz az előállítása (és így a folyamatos cseréje) is a bankjegyeknek, amik további egy-két évtizedig maradhatnak velünk.
Hétfőn a készpénzzel kapcsolatban bejelentésre készül az MNB, a pontos tervek egyelőre nem nyilvánosak. A hír apropóján azért megnéztük, mennyi készpénzt használunk ma, és a legutóbbi, júliusi adatokból kiderült, hogy 3489 milliárd forint van forgalomban.
Kilenc ország, köztük Magyarország nemmel szavazott.
Ez volt az első ilyen érettségi.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
