MNB

Százmilliárdokat mozgatott meg az MNB

A Magyar Nemzeti Bank augusztus elsején kötvényből betétté változott irányadó eszköze semmiféle lényeges változást nem tudott kiváltani, ha csak felületesen, az állományi adatot vizsgáljuk. A ma közzétett friss adat szerint ugyanis csak 138 milliárd forinttal esett a mai tender alapján a most már betétben parkoltatott összes pénz állománya, így még mindig közel 5000 milliárd forintról beszélhetünk. Amennyiben viszont kicsit mélyebben megvizsgáljuk a folyamatokat, azt látjuk, hogy szépen haladunk az MNB azon áprilisi előrejelzése felé, hogy év végéig összesen 600-1000 milliárd forintos eszközátrendezést hoz az irányadó eszköz változása.

Mit szólnak az elemzők a magyar inflációs adathoz?

A vártnál minimálisan magasabb lett a júliusban a fogyasztói árindex a KSH ma reggeli közlése alapján, igaz még mindig rendkívül nyomott inflációs helyzetről beszélhetünk. A maginfláció, illetve a rövid bázisú évesített maginfláció azonban jelzi az alap infláció trendekben a 3% közeli pénzromlási ütemet. Az alábbiakban néhány külföldi elemzői véleményt közlünk, de a teljes kép a Portfolio angol oldalán érhető el.

Megvan, mennyit fizettek Matolcsyék a kastélyért

A meghirdetett 680 millió forint helyett 415 millió forintért vette meg a Magyar Nemzeti Bank a tiszaroffi Borbély-kúriát. Az ezer fős jegybanki állománynak vették, jóléti szolgáltatás nyújtásához és az MNB szerint ezzel több helyi lakos is munkához jut.

Megszólalt az MNB a forintgyengülés ügyében

A forint elmúlt napokban tapasztalható gyengülése igazodik a régiós devizák hasonló árfolyammozgásához - mondta Veres István Attila, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénz- és devizapiaci igazgatója az MTI megkeresésére azzal kapcsolatban, hogy szerdán a forint/euró árfolyam több mint két és féléves mélypontra süllyedt. Azt is kiemelte, hogy ha veszélybe kerül az árstabilitás, akkor léphet a jegybank. Egyébként pedig szoros figyelemmel követik a piaci fejleményeket.

Esik a forint - Mikor avatkozhat be az MNB?

Két és féléves mélypontjára zuhant a forint tegnap. Hol van hát ilyenkor a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyi stabilitás őrzője? - Teszik fel egyre többen a kérdést, azt remélve, hogy a jegybank majd beavatkozik. Csakhogy a kérdés egyáltalán nem ilyen egyszerű, ezért most körüljárjuk, hogy a jegybank milyen viszonyban is van az árfolyammal és milyen esetekben avatkozhat be annak szabad piaci alakulásába.

Devizahiteles képlet: köpni-nyelni nem tudnak a bankok

Háborog a teljes magyar bankszektor az MNB múlt héten közzétett képlete miatt. Várható volt, hogy az árfolyamrés miatt visszajáró összeget az ügyfelek tőketartozásából vonják majd le, az viszont legfeljebb a lidérces rémálmokban került elő, hogy a múltbeli túlfizetéseket a múltbeli tőketartozást csökkentő tételként kell majd elszámolni, hónapról hónapra újraszámítva a hiteleket. Nem véletlen a felháborodás: a képlet mintegy másfélszer akkora veszteséget jelenthet a bankoknak, mint amit becslésként eddig közzétettek (összejöhet a 900 milliárd forintos bukó). Ráadásul úgy gondolják a bankoknál, jogilag nekik van igazuk, az alábbiakban ezért az ő érveiket mutatjuk be.

Ez is fájhat a forintnak

Amint arra már sokszor felhívtuk a figyelmet az elmúlt hónapokban: a forintnak bizonyára fáj (növeli a gyengülés irányába való sérülékenységét), hogy rendkívül alacsonyra süllyedt a kamattartalma (carry), amit a befektetők azért kapnak, mert tartják forint vételi pozíciójukat. Ennek fordítottja is igaz, azaz nagyon olcsóvá vált a forint gyengülésére irányuló pozíció tartása.

Jó hír a becsődölt takarék NHP-s ügyfeleinek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatósága a napokban hozott döntést arról, hogy az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezethez kapcsolódóan a Növekedési Hitelprogramból (NHP) származó hitelportfóliót esetlegesen megvásárló hitelintézet is részesülhessen 0%-os kamatozású jegybanki refinanszírozásból. Az érintett adósok egyedileg - függetlenül a takarékszövetkezetek jogi státuszától - is kiválthatják kölcsöneiket más hitelintézeteknél, közölte a jegybank.

Tömeges bírság az MNB-től jogsértő díjemelés miatt

Az MNB újabb 62 pénzügyi szervezetnél tárt fel a fogyasztói díjak és költségek jogszerűtlen emelésére vonatkozó jogszabálysértéseket. A vizsgált pénzügyi szervezetek közül 58 esetében került sor bírság kiszabására, amelynek együttes összege 386,5 millió forint - áll az MNB közleményében.

MNB: ennyit bukhatnak a bankok csak az árfolyamrés miatt

Elérheti a 900 milliárd forintot a devizahitelesek kártalanításának költsége a pénzügyi rendszerben - ismételte meg az MNB számításait Vonnák Balázs a HírTv-ben. Új információ viszont, hogy az MNB igazgatója szerint ebből 190 milliárd az árfolyamrés költsége a teljes pénzügyi rendszer és 160 milliárd a bankrendszer esetében.

Devizahiteles vihar előtt: visszasírjuk még e számokat?

Egyelőre a devizahiteles csomag árnyékában is hiteleznek a magyar bankok: júniusban például 48%-kal több lakáshitelt helyeztek ki, mint egy évvel korábban. Félő azonban, hogy a devizahiteles ügy miatt várható brutális tőkeveszteség hamarosan jelentősen visszaveti a magyar hitelpiacot.

Addig is az MNB friss, júniusi adataiból többek között az alábbiak derülnek ki:

• A lakáshitelezés után a személyi kölcsönök kihelyezése nőtt a leginkább, 28%-kal.
• Egy átlagos lakáshitelt 7,5%-os THM-mel vettek fel az ügyfelek, pedig 5% alatti konstrukciók is elérhetők.
• Egy újonnan lekötött, átlagos forintbetét júniusban már csak 1,8%-os kamatot ígért.
• A vállalati hitelezés felpörgött júniusban az előző hónapokhoz képest, de még mindig alacsonyabb a vállalati hitelállomány, mint egy éve, a növekedési hitelprogram kezdetén.

Tízmilliárdokat vett ki a bankok zsebéből az MNB kamatcsökkentése

Az alapkamat csökkentése rontotta a bankrendszer jövedelmezőségét, de a veszteség mértéke nem okoz stabilitási kockázatot. Kétéves horizonton egy 100 bázispontos kamatcsökkentés 27 milliárd forinttal csökkenti a bankrendszer jövedelmezőségét - állapítja meg a mai MNB-szemlében megjelent egyik cikk.

Japán sorsára jut az eurózóna?

Japánnal ellentétben az eurózóna elkerülheti a deflációt - ismertette a ma megjelent MNB-szemle első cikkének bemutatásakor a jegybank szakértője. Szerinte a defláció három fő csatornán keresztül is negatívan hat a fejlett gazdaságokra.

MNB: jöhet a THM-plafon csökkentése

A Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új, 2019-ig szóló ötéves felügyeleti stratégiáját. A jegybank erőteljesebb fogyasztóvédelmet, prudens bankokat ígér. Az MNB már elemzi, hogy indokolt-e a teljes hiteldíj mutató (THM) plafonjának felülvizsgálata és csökkentése - nyilatkozta Windisch László, az MNB alelnöke az MTI-nek.

Palotai: az üzenet miatt gyorsított az MNB, nincs kőbe vésve a dátum

Jelentős bizonytalanságot érzékelt a Monetáris Tanács a múlt keddi kamatdöntés előtt a kamatvágási ciklus aljával kapcsolatban, amelyeket szeretett volna eloszlatni és egyértelművé akarta tenni, hogy "milyen kamatszinten és mikor szeretné lezárni a ciklus" - hangsúlyozta a Figyelőnek adott, ma megjelent interjúban Palotai Dániel. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója így azzal indokolta a sokakat meglepő, 20 bázispontos, azaz gyorsítást jelentő, ciklus végi kamatvágást, hogy "A tanács ezzel kívánta aláhúzni, hogy tartósan laza monetáris kondíciókat akar fenntartani. Úgy gondolom, ez nagyobb hangsúlyt kapott így, mint ha csak 10 bázispontot vágtak volna".

Kiderült, kik járnak jól az MNB hitelprogramjával

A Növekedési Hitelprogram második szakaszában két tendencia érvényesül párhuzamosan, amely érdemi hatást gyakorol a program kihasználtságára és sikerességére. Egyrészt a második szakaszban jelentősen emelkedett a mikrovállalkozások részesedése az új beruházási hiteleken belül, ráadásul minden vállalattípus esetében csökkent az átlagos hitelméret a program első szakaszához viszonyítva. Másrészt azt tapasztaljuk, hogy a második szakaszban a mezőgazdaság húzóágazatnak bizonyul. Bár az ágazat szerepe az első szakaszban is fontos volt, igazán meghatározóvá csak a második szakaszban vált. Jelen cikkben ezt a két kérdéskört járjuk végig.

Megszólalt az MNB az MKB-val kapcsolatban

Az MNB-nek köszönhetően az MKB vevője, a magyar állam jól fel tudta mérni a bank pénzügyi helyzetét. A jegybank értékelése alapján a bank a várható eladói tőkeemelést figyelembe véve nem ér többet 31 milliárd forintnál - derül ki az MNB közleményéből. Mint ismeretes, az állam nagyjából 17 milliárdért veszi meg a bankot. A jegybank úgy véli, az MKB nyereségessé tehető.

Az MNB mondta meg, mennyit ér az MKB Bank

Hamarosan, legfeljebb holnapig nagy valószínűséggel aláírják az MKB Bank megvételéről szóló szerződést, erről a mai kormányülésen született döntés. A bank vételáráról szóló előzetes becslést az MNB végezte el, ezért ma Matolcsy György is részt vett az ülésen - derül ki Varga Mihály tájékoztatásából.

Ma délután 4-kor beszél Varga

Kormányülést követő sajtótájékoztatót tart ma délután 4 órakor Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter várhatóan az állami tulajdonba kerülő MKB Bankkal kapcsolatos kormányzati tervekről is beszélni fog.

Őrült kapkodás taszította rekordmélységbe a kamatokat

Megdöbbentően alacsony szintre estek a hozamok a magyar állampapírpiacon, pedig a jegybankunk már leállt a kamatok vágásával. A jelenség mögött érdekes módon nem pusztán a Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozást forszírozó programja áll, hanem olyan vicces tényezők is, hogy a befektetési alapok elaludtak. Úgy tűnik tehát, hogy az MNB indukálta piaci átalakulás még javában tart, az adósságkezelőnk viszont éppen júliusra kezdte visszafogni a rövid papírok értékesítését. Ezen hatások együttese okozhatta azt az abszurd - de vélhetően átmeneti - helyzetet, hogy míg a jegybank kéthetes irányadó eszköze 2,1 százalékot mutat, a három hónapos diszkontkincstárjegyek aukciós hozama 1,69 százalékig zuhant.