Jövőre még brutálisabban költekezhet az MNB
A Magyar Nemzeti Bank 200 milliárd forintot költ el alapítványokra, jelentős pénzügyi vagyont halmozva fel nekik, aminek ők a hozamaiból gazdálkodhatnak. A közvéleményt hosszan foglalkoztatta a kérdés, hogy honnan van a jegybanknak ennyi pénze, amire a leegyszerűsített válasz az, hogy árfolyamnyereségből. A jegybank ugyanis a monetáris politikájának és egyéb tevékenységének (devizaváltások a kormány számára) aktuális melléktermékeként "nyereséges". A jegybank "mérleg szerinti eredménye" normál esetben olyan tartalékba áramolhat, amiből a jövőbeli veszteségeit fedezheti (ha ez nincs, akkor a költségvetésnek kell állnia). Fontos, hogy a jegybanknak nem az a dolga, hogy nyereséges legyen, hanem az, hogy az árstabilitás és a pénzügyi rendszer felett őrködjön.
Ezt a pénzt nem kötelező tehát az államkasszába befizetniük, noha a jegybank igazgatósága dönthetne így. Megjegyzendő viszont, hogy az uniós költségvetési módszertan (ESA) szerint kizárólag a működési (pontosabban tranzakciós) nyereség számolható el államháztartási bevételként, vagyis ennek terhére az állam nemigen költekezhetne. Az adósságfinanszírozást ugyanakkor még így is segíthetné ez az összeg, és a vita egészen pontosan erről szólt.
Erről írt részletes elemzésünket az alábbi linken olvashatják el: Jó, de pontosan honnan jön ez a pénz?
Az MNB tehát nyereséges a jelenlegi kamatkörnyezet mellett, és nagy tartaléka képződött a devizaváltásokkal, amit az állam számára végzett és végez. A mögöttes ügyletekről ugyanakkor igen keveset lehetett eddig tudni, ami rengeteg piaci spekulációnak adott teret. Felröppent olyan hír is, hogy esetleg a jegybank direkt az árfolyamnyereség céljából napon belül váltogatja a devizatartalékát oda-vissza, hogy nyeresége képződjön. Ez ugyanakkor alaptalan feltételezés volt, ugyanis a jegybank a napon belüli váltásokat nem tudná árfolyamnyereségnek elszámolni.
Megkérdeztük a jegybankot, hogy esetleg napon túl ügyletek elképzelhetőek-e, de válaszukban leszögezték: nem hajtottak végre ilyen céllal tranzakciókat. Az árfolyamnyereséget ők leginkább az adósságfinanszírozáshoz kapcsolódó devizaigény kielégítésével realizáltak eddig, vagyis akkor, amikor az állam devizát váltott a bankjánál, az MNB-nél. Ezen ügyletek részleteit ugyanakkor nem volt hajlandó elárulni a jegybank, hiszen abból kikövetkeztethettük volna, hogy volt-e piaci intervenció az elmúlt időszakban és mekkora.
Még nagyobb nyereségük lehet
Jól látható, hogy ezt a 200 milliárdos költekezést az eddigi árfolyamnyereségéből is ki tudja fizetni a jegybank, úgy hogy nyereséges maradjon. A devizahitelek forintosítása pedig erre még egy jó nagy lapáttal rá fog tenni jövő év elején, különösen ha a forint addigra tovább gyengül (a Portfolio által megkérdezett alapkezelők gyengülésre számítanak). Mivel a jegybanki kommunikáció szerint jövő év végéig a jelenlegi 2,1 százalékos szinten kívánják tartani az alapkamatot, ezért a jegybank 2015-ben is igen szabadosan költekezhet majd. Ebből kifolyólag mi azt gondoljuk, hogy ez a történet még egyáltalán nem ért véget.
Ebből van az MNB-nek pénze Az alábbiakban a jegybank nekünk adott teljes válaszát közöljük: 1) Milyen tranzakciókhoz kötődően képződik a jegybank realizált árfolyamnyeresége az idén? 2) A triviális csatornán túl (kormányzati devizaigény kielégítése adósságfinanszírozás céljából) vannak-e más tételek? Az első két kérdés szorosan összefügg, ezért közösen válaszolnánk meg őket. A jegybank árfolyameredményét - a forint és a bekerülési árfolyam mellett - döntően az MNB devizapozíciójának változása határozza meg. A jegybank jelentős mértékű nyitott devizapozícióval rendelkezik, ugyanis a devizaeszközökkel szemben döntően forintforrások állnak. Eredmény realizálására akkor kerül sor, amikor a jegybank nyitott devizapozíciója csökken, praktikusan az MNB devizát ad el. Jelenleg a bekerülési árfolyam az aktuális árfolyamnál alacsonyabb, ezért devizaeladáskor a jegybanknak árfolyamnyeresége keletkezik. Az MNB árfolyamnyereséget valóban alapvetően az adósságfinanszírozáshoz kapcsolódó devizaigény kielégítésével realizál, vagyis amikor például egy devizakötvény lejárata vagy a válság kitörése után a nemzetközi szervezetektől felvett devizahitel visszafizetése miatt az állam devizát vásárol az MNB-től. Az államnak ugyanakkor számos más esetben is szüksége van devizára, ami szintén a jegybanki eredmény javulásával jár. Ilyen ügyletek például a devizában kapott fejlesztési hitelek visszafizetése, a devizában denominált államadóssághoz kapcsolódó kamatfizetések, a Magyar Államkincstárral kötött ügyletek (például a devizában teljesített nyugdíj-kifizetések vagy áfa-visszatérítések), illetve az ÁKK deviza-forint relációjú likviditásmenedzsment műveletei (például KESZ-simítás). Az egyes ügyletek mértékére azonban nem áll módunkban adatokat közölni, mivel segítségükkel kikövetkeztethető lenne, hogy az MNB végzett-e a monetáris politika céljait támogató egyéb devizapiaci műveletet (például piacra vezetést). Az MNB a korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbra sem nyilatkozik az esetleges intervenció tényéről és mértékéről. 3) Kötött-e ügyleteket kifejezetten a nagyobb árfolyamnyereség érdekében az MNB? Történt-e ilyen célból napon belüli deviza eladás majd visszavétel a devizapiacon? Erre határozott nem a válaszunk. Az MNB többször jelezte, hogy alapvetően tartózkodik a devizapiaci folyamatok közvetlen, aktív beavatkozással történő befolyásolásától, meglátása szerint az árfolyam alakulását ugyanis alapvetően a piaci kereslet és kínálat viszonya kell, hogy meghatározza. Az MNB-nek emellett eredménycélja sincs, a jegybanki árfolyameredményt alapvetően a monetáris politika céljai és választott eszközei, valamint a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatok révén kialakuló árfolyam és állami deviza-tranzakciók határozzák meg. Érdemes itt még azt is hangsúlyozni, hogy a napon belüli devizaeladás majd visszavétel nem jelent az MNB számára árfolyamnyereséget, mivel az árfolyameredmény realizálásához a napi devizapozíció csökkenése szükséges (a napon belüli tranzakciók pedig kiütik egymást). Az MNB törvényi mandátumával ugyanakkor az sem lenne összhangban, ha az MNB - eredményrealizálás céljából - néhány napos futamidejű pozícióvállalással eltérő irányban befolyásolná az árfolyamot.
Alakul a feszültség: vitába keveredett Putyin és a Sberbank vezetője
Nem értenek egyet a gazdaságról.
18 évnyi szenvedés után végre elindult az elátkozott harckocsi sorozatgyártása
Ankara pezsgőt bonthat - megvalósult a régi álom.
A német acélóriás dolgozóinak több mint kéthermada mondott igent a drasztikus változtatásokra
Most a vállalat vezetésén a sor.
BMW-vezér: nagy hibát követ el az Európai Unió
Szerinte olyan kibocsátási mérőszámokra lenne szükség, amelyek a járművek teljes ellátási láncát figyelembe veszik.
Elmondták az oroszok, miért hívták Moszkvába Zelenszkijt - A Kreml szerint nem arról van szó, amit mindenki gondol
Az ukránok semleges helyszínt szeretnének a tárgyalásokhoz.
Így torzítja egy kisebb gazdaság az egész EU növekedési mutatóit
A multinacionális vállalatok írországi jelenléte és könyvelési gyakorlata statisztikai torzításokat okoz.
HR trendek 2025-2026
A magyar munkaerőpiac 2025-ben fordulóponthoz érkezett. A gazdasági bizonytalanság, a technológiai fejlődés és a társadalmi elvárások együtt formálják át a vállalatok működését. Az elk

Deák Ferenc eladná a lelkét egy lakásért? (feat. Szabó László)
Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, YouTube, Apple Podcast, Google Podcasts és Soundcloud

Sosem látott pénzt költött el a leggazdagabb liga, de megfizetik az árát
Több, mint 1.360 milliárd forint - ennyit költöttek el az angol első osztály, a Premier League focicsapatai játékosokra a nyáron. Bődületes rekord, amit egy másik... The post Sosem látott pén

Jóléti társadalom megoldja a problémáidat?
Talán senki számára nem kérdés, hogy a világ gazdagodásával nem szabadultunk meg a gondjainktól. Sőt, sokszor a "gazdagabb" országokban "rosszabbul" élnek az emberek, mint a "szegényebbek
Kik vehetnek fel 10% önerő mellett Otthon Startot és kikre nem érvényes a könnyítés?
Szeptember másodikától módosította az MNB az adósságfék szabályokat. Így szélesebb réteg vehet fel minimális 10% önerő mellett lakáshitelt. Mindenképpen érdemes leszögezni, hogy a válto
5,871 milliárd euróból újítanák meg Görögország vízrendszerét
A görög kormány új stratégiát hirdetett a vízügyi problémák kezelésére, válaszul a klímaváltozás súlyos kihívásaira.
A pályázati támogatás ára: fenntartási kötelezettségek
Siker! Lezártad a projektedet, átmentél a záró elszámoláson, és úgy érzed most végre hátradőlhetsz. De vigyázz! A történet itt még nem ért véget. A fenntartási időszak a pályázatok f

Új malac a karámban? - Francia kockázatok Európában
Franciaországban ismét nő a politikai kockázat: a kormányfő bizalmi szavazást kért maga ellen, miközben 43,8 milliárd eurós megszorító csomag készül. A francia-német kötvényhozam-spread 8


A Labubu babák a tőzsdén is tarolnak
Amikor az eredetit gyártja Kína, a másolatot a világ.
Pickup tuning a határban: ezek az extrák most a gazdák és vadászok kedvencei
A pickupok ütőképességét az extrák adják.
Összefognak az új világrend erős emberei − Mi lesz ebből, ki állitja meg őket?
Erősödőben Kína bűvköre.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.