MNB

A jegybank új lépéseinek eredményeiről

A Magyar Nemzeti Bank négy hónappal ezelőtt, áprilisban jelentette be önfinanszírozási programját, melynek keretében júniusban kamatcsere ügyletet vezetett be, augusztus elején pedig betétté alakította át irányadó eszközét, amihez ezután csak a hazai bankok férhetnek hozzá. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az intézkedések elérték céljukat:

• A magyar bankrendszer jelentős mértékben növelte állampapír-állományát,
• különös tekintettel a kisebb megújítási kockázatot jelentő hosszabb lejáratokra, amivel
• érdemben csökkent Magyarország külpiaci kitettsége és külső sérülékenysége.
• A kamatcsere ügyletben résztvevő bankok azonban nemcsak növelték állampapír-állományukat, hanem vállalták, hogy ezt a magasabb kitettséget hosszú ideig fenn is tartják.
• A fokozódó banki állampapír-kereslet révén olcsóbbá, stabilabbá és így kiszámíthatóbbá vált az államháztartás hosszú lejáratú finanszírozása.
• A program áttételesen az alacsonyabb kamatkiadásokon keresztül az államadósság csökkenéséhez is hozzájárul.
• A jegybanki betétből kiszoruló külföldi befektetők többsége nem hagyta el az országot,
• így az eszköztár átalakításának nem volt érdemi hatása a forint árfolyamára.
• A jegybanki betétből ugyancsak kiszoruló hazai intézményi befektetők ugyanakkor a viszonylag hosszú átmeneti időszak ellenére kissé késve kezdtek meg az új helyzethez alkalmazkodni, így itt az átállás befejeződése még várat magára.

Hitelezési fordulatról beszél az MNB - Íme a hitelprogram friss számai

Enyhülő lakossági és stagnáló vállalati hitelfeltételekről számoltak be a bankok az MNB ma közzétett kiadványa szerint. Augusztus 22-éig 325 milliárd forint kihelyezés történt a kkv-k felé a növekedési hitelprogram második szakaszában. A lakossági hitelek 2015-től élő új szabályozása az MNB várakozásai szerint nem veti vissza érdemben a hitelkihelyezést - hangzott el a jegybank sajtótájékoztatóján.

Erre költ 200 milliárdot az MNB (2.)

A Magyar Nemzeti Bank 200 milliárd forintot adott saját alapítványainak - olvasható a HVG csütörtöki számában. A támogatásban részesült öt alapítvány így több jegybanki vezetőnek, expolitikusnak, távozóban lévő nagykövetnek ad munkát. Az elmúlt hetekben kiderült ingatlanvásárlások is összefügghetnek az alapítványok oktatási céljaival.

Megváltoznak a devizahitelezést korlátozó szabályok

A jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló MNB rendelet hatálybalépését megelőzően a 361/2009-es kormányrendelet vonatkozó részei hatályukat vesztik - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI érdeklődésére.

Most akkor drágán vett házat a jegybank vagy nem?

Sok a 45 millió euró, amit a jegybank fizetett a belvárosi luxusirodaházért vagy kevés? Bár a részletek nem nyilvánosak, megpróbáltuk "összerakni a matekot" és kitalálni, hogy mennyire alakult a piaci realitásoknak megfelelően az MNB szokatlan piaci tranzakciója.

Itt az MNB bejelentése: új világ jön a lakossági hiteleknél

Január 1-jével bevezeti az MNB a tavasszal beígért adósságfék-szabályozást - jelentette be a jegybank. Három intézkedéssel korlátozzák a túlzott lakossági hitelfelvételt: 1. bevezetik a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót, 2. újraszabályozzák a hitelfedezeti mutatót és 3. a legális jövedelem igazolására lesz szükség a hitelfelvételhez. Az MNB szerint az új szabályozás nem igazán veti vissza a lakossági hitelezést, új eszközt ad azonban a jegybank kezébe, ha a lakosság eladósodási folyamata később túlzottá válna.

Azt tippelik, hogy egy évig maradhat az alacsony kamat

Várhatóan legalább egy évig nem módosítja alapkamatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hacsak addig nem romlik jelentősen a globális befektetői kockázatvállalási hajlandóság - jósolták londoni pénzügyi elemzők az MNB Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülése után.

Nincs itt semmi meglepetés: két év után nem vágott a jegybank

A monetáris tanács 2,1%-on hagyta az irányadó rátát. A fő kérdés most már az, hogy meddig marad így.

Újabb nagy bankbírsággal zárta vizsgálódásait az MNB

Az MNB befejezte a teljes hitelintézeti szektort érintően folytatott vizsgálatát arra vonatkozóan, hogy az intézmények a jogszabályokkal összhangban módosították-e egyoldalúan a bankszámlák, bankkártyák díjait, jutalékait vagy költségeit. A jegybank négy vizsgálati szakaszban összesen 1,86 milliárd forint bírságot szabott ki és 142 intézménnyel szemben hozott intézkedést. A most záródó, utolsó körben 216,5 millió forint értékű bírságot szabott ki az MNB összesen 33 esetben.

Megéri a pénztáraknak tőzsdézniük!

Az MNB friss adatiból kiderült, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak nagyon jó teljesítménnyel zárták az év első felét, összességében 61 milliárd forintos befektetési nyereséget értek el, ami 6,1%-os hozammal egyenértékű. A taglétszám az önkéntes pénztáraknál csökkent, jelenleg 1,2 millió tag van a szektorban. A magánnyugdíjpénztárak is tartják magukat, 61 ezer tagjuk 200 milliárd forintos vagyonát kezelték az intézmények.

Már írják a következő devizahiteles törvényt

Már szövegezik a következő devizahiteles törvényt az Igazságügyi Minisztériumban, amelyet várhatóan szeptemberben nyújtanak be az Országgyűléshez - tudta meg a Magyar Nemzet. A szakminisztérium a bankok és az ügyfelek közötti elszámolás mikéntjét tisztázza a törvényben.

Ezek hozhatják mozgásba a hetünket

Holnap ismét dönt a Magyar Nemzeti Bank, de a kamatvágási ciklus lezárultával már csak az újabb üzenetek lehetnek érdekesek a piac számára - a hosszan alacsony kamatok ígéretét a többség egyelőre szkeptikusan kezeli. Az Egyesült Államokban újabb GDP-közlés várható, míg az eurózónában egy rémisztően alacsony inflációs számmal kell majd szembesülniük a befektetőknek pénteken.

Leszámolás a devizahitelekkel: háborús állapotok a bankok mérlegében

Az igazság órája vagy jogtalan meghurcoltatás? Döntse el ki-ki saját maga, annyi biztos: a június 30-ai fordulónapot követő események utólag a felismerhetetlenségig felülírták a magyar bankok második negyedéves eredményszámait. A 361 milliárd forintos háromhavi mínusszal a saját tőke 13%-a odaveszett, a java pedig még csak most következik: háborús pusztítás a mérlegekben, vérengzés az eredménykimutatásokban. Mutatjuk a már megismert számokat, értékeljük az MNB friss statisztikáját.

Reagált az MNB: vizsgálódnak a Széchenyi Banknál

Átfogó helyszíni vizsgálatot folytat a Széchenyi Banknál az MNB, a vizsgálat határozattal fog záródni - közölte a bankkal kapcsolatos megkeresésünkre a felügyelet.

Tömegével dőlnek be a devizahitelek - Mégis itt a fordulat

Van egy jó és egy rossz hírünk is a lakossági hitelekkel kapcsolatban. A jó hír: megállt a nem teljesítő hitelek arányának, vagyis az NPL-rátának a növekedése a második negyedévben, sőt 19,2%-ról 18,8%-ra csökkent a mutató. A rossz hír részben a jó hírből következik: a 90 napon belüli késedelemben lévő hitelek aránya viszont 14,1%-ról 14,5%-ra nőtt. Az összkép némi javulása inkább a forinthiteleseknek és a növekvő lakossági hitelfelvételnek köszönhető. Az őszi megsegítésükre váró devizahitelesek háza táján még romlott is a helyzet, vagyis nincs szó arról, hogy a lakosság a mentőcsomag helyett hirtelen saját fizetőképességében kezdett volna bízni.

A Széchenyi Bank jövője forog kockán

Csaknem 9 hónapja nem felel meg a jogszabályban előírt tőkekövetelményeknek a Széchenyi Bank - állítja a hvg.hu. A lap több nagy problémát is talált a hitelintézetnél, amelyekre sem a bank, sem a kisebbségi tulajdonost képviselő NGM, sem pedig a felügyeleti jogokat gyakorló MNB nem ad érdemi magyarázatot.

Mire kell az MNB-nek a belvárosi luxusingatlan?

Belvárosi, prémium kategóriás irodaházat vásárolt a Magyar Nemzeti Bank. Az Index információi szerint a jegybank 40 millió eurót fizetett az Eiffel Palace-ért. A negatív nemzetközi sajtóvisszhangot kapott tiszaroffi kastélyszálló megvásárlása után a jegybank most sem tanúsított szerénységet, kiemelkedő színvonalat vásárolt. Hiába teremtett magával szemben politikai szempontból újabb támadási felületet, el kell ismernünk, az MNB döntése üzleti szempontból aligha támadható. Most megvédjük a jegybankot.

Keményen visszaírt az MNB a Financial Timesnak

A Magyar Nemzeti Bank a kelet-magyarországi kastélyvásárlással, amely oktatási és szabadidős célokat szolgál, az európai jegybankok gyakorlatát követi azután, hogy a korábbi hét MNB-üdülőből 2009-re egy sem maradt a tulajdonában - többek között ezt hangsúlyozza az a Financial Times Beyondbrics véleményrovatában megjelent cikkre reagáló válaszcikk, amelyet pénteken tett közzé honlapján a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs vezetője. Hergár Eszter szerint az FT írásának több állítása pontosításra szorul és "nincs szó újságírói oknyomozás nyomán előkerült, eltitkolt információról". Emiatt leszögezi, hogy "A cikkben szereplő téves állításokból a szerző sajnos téves következtetéseket von le, és a szabadidőközpont megvásárlása nyomán egyenesen a kommunizmus visszatérésére céloz Magyarországgal kapcsolatban, félrevezetve ezzel a Financial Times olvasóit." Az alábbiakban a jegybanki válaszcikket változtatás nélkül közüljük.

MNB: Nem a mi váltásunk küldte mélybe a forintot

"Eddig nem tapasztaltunk az MNB-kötvény betétesítése miatt jelentős forráskivonást a külföldi szereplők részéről, így azt mondhatjuk, hogy eddig a külföldiek alkalmazkodási folyamatának vélhetően nem volt érdemi árfolyam-befolyásoló hatása sem" - hangsúlyozta a Portfolionak adott interjúban Hoffmann Mihály, tisztázva így a témával kapcsolatos piaci félreértéseket. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója, a Jegybanki eszköztár, devizatartalék és kockázatkezelési igazgatóság vezetője az augusztus elsejétől kötvény helyett betétté alakított irányadó eszköz kapcsán egyértelműsítette: önmagában ettől a lépéstől nem volt várható, hogy beesik a kéthetes eszközben tartott pénzállomány. Hozzátette: az áprilisban év végéig előrevetített 600-1000 milliárd forintos "kilökődés" az eszközből szépen fokozatosan megvalósul, hiszen most, a korrigált számok alapján, már mintegy 400 milliárd forintnál járunk. Az irányadó eszköz változásának áprilisi bejelentése óta az adataik szerint a magyar bankok mintegy 320 milliárd forinttal növelték az állampapír kitettségüket, és a külföldiek is inkább a magyar eszközöket választották.

Összhangban azzal, amit a minapi piaci körképünkben mi is jeleztünk, a jegybanki szakértő is megerősítette: úgy tűnik, hogy a befektetési alapok valóban későn kezdtek reagálni a szabályozói változásra, és az ő általuk a diszkontkincstárjegyek iránt (is) támasztott kereslet nyomta jóval az alapkamat alá a rövid hozamokat. A jegybanki szakértők is úgy vélik, hogy "egy átmeneti időszakot követően normalizálódhat a helyzet".

Mire figyeljünk a fizetési mérleg új havi adatközlésénél?

2014 közepétől két fontos változás is történt az MNB fizetésimérleg-statisztikájában: az Európai Uniós szabályozással összhangban megváltozott a módszertan, illetve az MNB havi statisztikákat is közöl. Annak érdekében, hogy a fenti változások minél kevesebb félreértéssel járjanak, az MNB szakértője, Kóczián Balázs, az alábbi cikkel segíti az elemzők munkáját.