Egy amerikai tisztviselő szerint Oroszország valószínűleg elvesztette harckocsijainak felét, és elhasználta precíziós irányítású fegyvereinek többségét - számolt be a CNN.
Február 24. óta az ukrán erők kétszer annyi orosz repülőgépet semmisítettek meg, mint amennyit az afganisztáni háború tíz éve alatt a szovjet hadsereg elveszített - jelentette ki Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka csütörtöki Facebook-bejegyzésében
Oroszország ajánlatot tett az afganisztáni elit katonai alakulatnak, az afgán nemzeti hadsereg kommandósainak, hogy az orosz haderő oldalán harcoljanak Ukrajnában – írja a Foreign Policy.
A nyugati világban él egy kép az orosz hadseregről: egy hatalmas, eltökélt gépezet, melynek katonái halált megvető bátorsággal rohanják meg az ellenséges állásokat, és még a legrosszabb körülmények között is helytállnak, sőt, úgy tűnik, télen vannak igazán elemükben. Nézzük végig azt, hogy az elmúlt bő 100 évben hogyan teljesített az orosz haderő a fontosabb konfliktusokban. Érdekes eredményekre juthatunk.
Az amerikai elnök levette Afganisztánt Washington fő NATO-n kívüli szövetségeseinek listájáról. Az erről szóló dokumentumot pénteken írta alá Joe Biden – áll a Fehér Ház honlapján.
Súlyos aggodalmának adott hangot helyi idő szerint csütörtökön közös közleményben több nyugati ország amiatt, hogy Afganisztánban szélsőséges csoportok tevékenykednek, az országot egy éve lerohanó tálibok pedig nem teljesítik vállalásaikat.
A tálibok egy lázadó fegyveres csoport negyven tagját, közöttük négy parancsnokot öltek meg az észak-afganisztáni Pandzsír tartományban - közölték kedden az ázsiai országban tavaly augusztusban ismét hatalomra került iszlamisták.
Az ukrajnai háború kitörésekor majd minden szem a világ egyik legerősebb hadseregének szigorú arcú parancsnokára, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterre szegeződött. Vajon irányítása alatt újra világverő haderővé lép elő az orosz hadsereg, vagy beletörik a medve foga nyugati szomszédjába? Hat hónappal a konfliktus kirobbanását követően valószínűsíthető, hogy a szerény származású politikus az orosz politika partvonalára szorul, hiszen a "különleges katonai művelet" közel sem halad a Kreml előzetes elvárásai szerint. De hogyan is lett a tuvai mérnökből Putyin egyik vezető politikusa, majd a háború egyik arca? Nézzük.
Tűzijátékkal ünnepelték kedden este Afganisztán fővárosában, Kabulban a radikális iszlamista tálibok az amerikai csapatok kivonásának egy éves évfordulóját. Érdemes megjegyezni, hogy Afganisztánban súlyos humanitárius válság alakult ki, a közel 40 milliós ország lakosságának több mint felét éhezés fenyegeti.
Hétfőn több száz tálib vonult fel Kabul utcáin a mozgalom zászlóit lobogtatva, a levegőbe lövöldözve, azt ünnepelve, hogy egy éve, augusztus 15-én vették át újra a hatalmat Afganisztánban, miután az amerikai csapatok 20 év után kivonultak az országból. A lakosságnak azonban nincs sok oka az ünneplésre, miután a tálibok a korábban tett vállalásaikból (emberi jogok, különösen a nők jogainak tiszteletben tartása, békés átmenet biztosítása, az Al-Kaidával való kapcsolatok felszámolása) lényegében semmit sem tartottak be, így a Nyugat nem oldotta fel a fejlesztési segélyek felfüggesztését, ami miatt a gazdaság összeomlott. Súlyos humanitárius válság alakult ki, a közel 40 milliós ország lakosságának több mint felét éhezés fenyegeti.
Egy kabuli mecsetnél az esti ima közben elkövetett hatalmas bombatámadásban legalább 10 ember, köztük egy híres imám meghalt, és legalább 27-en megsebesültek.
Bár az Al-Kaida több vezetője is Afganisztánban tartózkodik, egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a terrorszervezet jelentős jelenléttel bírna a tálibok által irányított országban – írja bennfentes hírszerzési dokumentumokat szemlézve a CNN. A hírszerzők viszont továbbra is tartanak tőle, hogy változhat a helyzet.
Igencsak lesújtó jelentés készül a Joe Biden elnök által elrendelt afganisztáni kivonulásról, melyet az amerikai Képviselőház külügyi testületének Republikánus képviselői raknak össze. A CNN még publikáció előtt megszerezte a jelentés és elemezte tartalmát.
Hatalomra jutásuk egyéves évfordulóját ünneplik hétfőn a tálibok Afganisztánban, az eseményt azonban beárnyékolja az országban dúló súlyos gazdasági és humanitárius válság.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének szombati különkiadása. A műsorban Kemény János, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa volt a vendégünk azzal kapcsolatban, hogy július 31-én Kabulban egy amerikai légicsapás következtében életét vesztette Ayman al-Zawahiri, az Al-Kaida vezetője. A mai műsorban egyebek mellett szóba került, hogy ki volt al-Zawahiri, likvidálása mekkora győzelem az Egyesült Államoknak, milyen hatással lesz a merénylet az al-Kaidára, és egyáltalán mennyire releváns még a terrorszervezet a globális dzsihád térképén.