A Magyar Nemzeti Bank nem számít rá, hogy a kialakult bérnyomás miatt gyorsuló vállalati bérköltség-növekedés a fogyasztói árak számottevő emelkedéséhez vezetne az előttünk álló időszakban - derült ki legfrissebb Inflációs jelentéséből. A Morgan Stanley elemzői ezt éppen ellenkezőleg látják.
A visegrádi országok mindegyikében gyorsan csökkent a munkanélküliség az utóbbi negyedévekben, olyannyira, hogy - különböző mértékben - de mindenhol látni a munkaerőhiány jeleit a gazdaságban. A munkaerőpiac feszesedése mind a négy országban a bérek emelkedését idézi elő, ám mindez egyelőre nem gyűrűzött át a fogyasztói árak drágulásába. A nehéz helyzet ellenére a régióban várhatóan folytatódik majd a munkahelyteremtés, azonban a munkaerő-tartalék teljes kiaknázása végett előtérbe kerülhetnek a rugalmasabb foglalkoztatási formák, mint például a részmunkaidős pozíciók - írják elemzésükben a prágai KB Bank elemzői.
Bár a világgazdaságban általánosságban továbbra is dezinflációs erők dominálnak, a kelet-közép-európai országok az erősödő bérnyomás miatt növekvő inflációs kockázatokkal számolhatnak 2017-ben. Mindez különösen Magyarországra igaz, ahol a vállalatok nehezen tudják kigazdálkodni a magasabb munkaerőköltségeket - írják elemzésükben a Morgan Stanley elemzői.
A munkaerőhiány hatására jóval gyorsabban emelkedtek a reálbérek a versenyszektorban az elmúlt negyedévekben, mint a termelékenység - mutat rá munkaerő-piaci elemzésében az OTP.
Az elmúlt egy-két évben felszínre törő munkaerőhiánynak köszönhetően beindult a béremelkedés Magyarországon, noha még így is 15-20 százalékos a leszakadás a visegrádi országokhoz képest. Rövid távon a munkaerő szűkössége miatt valószínűsíthetően fennmarad a gyors bérdinamika, azonban ezeket a béremeléseket csak a versenyképesen működő vállalatok fogják tudni kigazdálkodni, míg a többi vállalkozás az eleve rossz helyzetből egy ördögi körbe csúszva még rosszabb pozícióba fog kerülni - írják negyedéves elemzésükben a Raiffeisen Bank szakértői, akik összességében a jelenlegi gyors bérkiáramlás fokozatos lassulására számítanak.
A rendelkezésre álló munkavállalók száma az elmúlt egy évben drasztikusan visszaesett Magyarországon, és létszámuk továbbra is fokozatosan apad. Ennek ellenére még van szabad munkaerő a gazdaságban, ám köztük sokan nem elég motiváltak, és vannak olyanok is, akik szívesen dolgoznának, de nem hajlandóak mindezért az ország egyik feléből a másikba költözni - mondta Vég Ottó, az Adecco Magyarország ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. A HR szolgáltató cég vezetője jelentős részben a képzési rendszer hiányosságaira vezeti vissza a munkaerőhiányt: fontos problémának tartja, hogy nincsenek azonnal használható tapasztalatot biztosító gyakorlati képzések.
2015 utolsó negyedévében tovább tudott emelkedni a foglalkoztatottság az elsődleges munkaerőpiacon, azonban a szabad munkaerő-tartalék szintje eközben már-már rekord alacsony szintre süllyedt - írják legfrissebb munkaerő-piaci jelentésükben az OTP elemzői. A munkaerőhiány egyre égetőbb a gazdaságban, ami már a béreket is elkezdte felfelé tolni. Ráadásul számos cég egy új jelenséggel is kénytelen szembesülni: már a szomszédos országok is szívják el tőlünk a munkaerőt.
A januári bérstatisztikából kiderült, hogy szépen meglódultak a bérek a versenyszektorban egy év alatt: átlagosan 6,8 százalékkal több pénzt vihettek haza a dolgozók, mint egy évvel korábban. Az egyes piaci ágazatokat elnézve a 2015-ben felszínre törő munkaerőhiány problémája néhol komoly béremeléseket idézett elő, ezek egy részét szedtük össze. A nettó béreket nézve azt se felejtsük el, hogy időközben volt egy 1 százalékpontos szja-kulcs csökkentés is.
Magyarországon a jelenleg rendelkezésre álló szabad munkaerő sokkal kevésbé felel meg a munkaerő-keresletnek, mint egy évtizeddel ezelőtt - világítanak rá munkaerő-piaci elemzésükben az OTP Bank szakértői. Úgy látják, a munkaerőpiac az elmúlt két és fél évben sokat feszesedett, ám egyelőre nincs egyértelmű jele annak, hogy ez beindította volna a bérnyomást. A szakértők szerint a gyors reálbér-növekedést a rendkívül nyomott inflációs környezet segítette az elmúlt pár évben, ám ez a hatás hamarosan el fog tűnni. Összességében úgy látják, 2017 végéig 4 százalék körüli maradhat a béremelkedés üteme, ám a kockázatok egyértelműen felfelé mutatnak a munkaerő-piaci súrlódások miatt.
A hatékonyság javulása nélkül a gyorsuló munkaerő-kivándorlás miatt kialakuló bérnyomás keményen megterheli a cégek nyerseségességét, beruházási képességet, illetve néhol a működési képességet is - fejtette ki Bod Péter Ákos a Világgazdaság hasábjain. A Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász professzora szerint éppen ezért nem kerülhető el a versenyszféra, de főleg nem a közszféra hatékonysági nyomás alá helyezése.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
