A teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó és nettó átlagkeresete is 8,8%-kal nőtt éves szinten tavaly októberben a KSH ma közzétett adatai szerint, ugyanannyival, mint szeptemberben, így a jelek szerint a koronavírus-járvány második hullámának erősödése sem okozott addig érdemi változást a kereseti trendekben. A reálkeresetek tehát októberben nemzetgazdasági átlagban 5,6%-kal, a versenyszférában 6,2%-kal nőttek, sőt: a rendszeres keresetekkel nézve még kissé gyorsabban is. Emellett az alkalmazásban állók létszámában is örvendetes visszaépülés látszik, így ahogy a tegnapi foglalkoztatottsági adatoknál, most a kereseti adatoknál sem látunk törést a járvány mellett.
A munkapiaci helyzet folyamatos javulása, valamint a bérek jelentős emelkedése az elmúlt évek gazdasági növekedésének az egyik legfontosabb sarokköve volt és előretekintve is fontos tényezője a hazai makrogazdasági pályának. A helyzet helyes értékeléséhez elengedhetetlen a lakossági jövedelmi folyamatainak és azon belül is a bérjövedelmek alakulásának megfelelő értékelése. A nemzetgazdasági bérek mérésére számos statisztikát találunk, amelyek sajnos sokszor komoly eltéréseket is mutathatnak. Cikkünkben bemutatjuk, hogy egy-egy statisztika kiragadása és az ott látott elmozdulások felnagyítása könnyen hibás következtetésekhez vezet. A fogyasztásról és a megtakarításokról is rendelkezésre álló adatok párhuzamos értékelésével egyértelmű, hogy a hazai bérjövedelmek az elmúlt években jelentősen emelkedtek. Emellett azt is bemutatjuk, hogy a hazai bérek jelentős, a termelékenység bővülését meghaladó emelkedését a korábban historikusan alacsony szintre kerülő bérhányad is lehetővé, sőt szükségessé tette. Számításaink szerint a bérhányad 2017-ben már a historikus átlag közelében alakult, így előretekintve fontos, hogy a bérek emelkedése a termelékenység növekedésével összhangban alakuljon.
A márciusi béradatok megmutatták, hogy az elmúlt egy évben óriási lendületet vett a keresetek emelkedése Magyarországon: a versenyszektorban 12 százalékkal emelkedett a bruttó átlagfizetés egy év alatt, ami példátlan az elmúlt egy évtizedben. A fizetések gyorsuló emelkedése egyrészt a drasztikus minimálbér-emelésnek, másrészt az egyre súlyosabb munkaerőhiánynak tudható be. A humán tőke hiányával küzdő ágazatokban az átlagnál gyorsabb volt a keresetbővülés.
Októberben 5,9 százalékkal jártak magasabban a nettó reálkeresetek Magyarországon, mint egy évvel korábban, ami 2016-ban a legalacsonyabb adat. Azért aggodalomra nincs ok, az évet októberig nézve továbbra is 7 százalék feletti reálbér-emelkedést láthatunk. A versenyszféra foglalkoztatottság-bővülése ugyanakkor az év második felében megtorpanni látszik.
Nyár közepén is fennmaradt a magas bérdinamika Magyarországon: júliusban reálértéken 7 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek átlagosan a nemzetgazdadságban, amit az árak csökkenése is segített. A versenyszférában ennél valamivel lassabb, 6,6 százalékos volt a nettó reálbérek éves növekedése. Júniushoz képest az elektronikai termékek gyártásával és a vegyi anyagok, termékek előállításával foglalkozó cégeknél nőttek látványosan rendszeres bérek a versenyszektorban, míg a közszférában a közigazgatásban dolgozók egy részének a fizetése emelkedett.
Májusban 7,8 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek Magyarországon, mint egy évvel a korábban, vagyis a munkaerő-piaci feszültségek közepette fennmaradt az előző hónapok magas növekedési üteme. A versenyszférában ennél egy hajszállal alacsonyabb, 7,5 százalékos volt a reálbérek éves növekedése, míg a közszférában - közmunka nélkül számítva - 11,4 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek köszönhetően az állami béremelési programoknak.
2010 nem láthattunk olyan magas nettó reálbér-növekedést a gazdaságban, mint idén márciusban: az átlagkeresetek 8,4 százalékkal jártak magasabban, mint egy évvel korábban. A versenyszférában is látványosan nőttek a nettó keresetek: reálértéken 7,9 százalékkal.
Éves összevetésben januárban 6,4 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek Magyarországon, ám ha a közfoglalkoztatást nem számítjuk ebbe bele, a növekedés a 7 százalékot is eléri.
Decemberben 4,8 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek Magyarországon, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH friss közléséből. Ami pedig az egész évet illeti, 2015-ben átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek, amit leginkább az állami szektorban történt béremelések hajtottak.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
