Utoljára 2008-ban fordult elő Magyarországon, hogy az államháztartási hiány és az ország külső (folyó fizetési) mérlege egyaránt deficitet mutasson. Az ikerdeficitnek hívott jelenség az idén a második fél évben rendkívül élesen köszöntött be újra. Az egyensúly megbomlását külső sokkok mellett éppen az állam extrém kiköltekezése okozza.
A harmadik negyedévben a magyar gazdaság finanszírozási igénye GDP-arányosan (a megközelítéstől függően) 3,2-4,1 százalék volt. A mutató negyedévről negyedévre gyorsan romlik, visszatérve a koronavírus-válság előtti trendhez. A fő ok az árumérleg hiányba fordulása.
Hosszú évek után először borulhat fel a magyar gazdaság külső egyensúlya. A nemzetközi hatások és a koronavírus válság hazai következményei mellett a gazdaságpolitika is aktívan tesz azért, hogy a romló tendencia erősödjön. Jövőre vaskos folyó fizetési mérleg hiány keletkezhet, de várhatóan már az idén sem látunk többletet. Visszatért az ikerdeficit Magyarországra, vagyis amikor a gazdaság külső egyensúlyromlásáért elsősorban az állami túlköltekezés felel.
Az államháztartási hiány a költségvetési hiánycél és az előrejelzések szerint 2021-ben és 2022-ben is meghaladhatja a GDP 3 százalékát, miközben a folyó fizetési mérleg egyenlege jelenleg csak enyhe többletet mutat. Ezért felmerülhet a kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben kell-e tartanunk az ikerdeficit kialakulásától. Ennek megválaszolásához bemutatjuk, hogy a 2000-es évek elején milyen tényezők vezettek az ikerdeficit kialakulásához és röviden áttekintjük, hogy jelenleg fennáll-e a jelenség kialakulásának kockázata. Megállapításaink szerint a 2000-es évek elején kialakuló ikerdeficitet – más egyéb tényezők mellett - az állam magas hiánya, a lakosság elégtelen szintre csökkenő megtakarítása, és a kedvezőtlen gazdasági környezet okozta. A jelenlegi előrejelzések szerint a lakossági megtakarítás a közeljövőben is számottevő marad miközben a folyó fizetési mérleg többlete emelkedik, így az ikerdeficit probléma kialakulásának esélye alacsony. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy vannak olyan folyamatban lévő intézkedések melyek növelhetik a probléma kialakulásának kockázatát.
Emlékszünk még az 5-7%-os magyar inflációra és a hasonló mértékű költségvetési, illetve folyó fizetési mérleg számokra a GDP arányában? A brutális többletet mutató fizetési mérleg adatok, illetve a ma közzétett, újra nulla százalékos magyar infláció mellett hajlamos az ember azt gondolni, hogy valami extrém mértékű változáson van túl Magyarország, részben a rezsicsökkentés hatására. Ez persze önmagában igaz is részben, de ha nemzetközi perspektívába helyezzük ezeket a folyamatokat, akkor rögtön beláthatjuk, hogy a magyar út, a magyar kiigazítás ezen makroszámok alapján mégsem nevezhető rendkívülinek.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Ellentmondásosnak tartják a bank kommunikációját az Európai Parlamentben.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
