kína

Drámai ütemben fegyverkezik Kína - Szinte a semmiből építhet félelmetes atomarzenált

Drámai ütemben fegyverkezik Kína - Szinte a semmiből építhet félelmetes atomarzenált

Kína utóbbi években tapasztalt haderőfejlesztése egyre inkább aggasztja a világ országait. Bár Peking nukleáris arzenáljának mérete még mindig bőven elmarad az Egyesült Államokétól vagy Oroszországétól, de gyors ütemben növekszik. Szakértők szerint Kína ezzel egy esetleges, ellene irányuló támadásra akar felkészülni. Sokan azonban tartanak attól, hogy a nagy haderőfejlesztés Kína esetében nem korlátozódik az atomfegyverekre, mivel párhuzamosan zajlik a konvencionális haderő, valamint a kiberhadviselési kompetenciák modernizációja, amelyek együttesen már komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek.

Gyorsult a kínai szolgáltatóipar

Gyorsult a kínai szolgáltatóipar

Gyorsult a kínai szolgáltatóipar teljesítménynövekedése decemberben a kereslet élénkülése, valamint az inflációs nyomás mérséklődése hatására.

Tőzsdére ment a világ legnagyobb mobilszolgáltatója

Tőzsdére ment a világ legnagyobb mobilszolgáltatója

Emelkedéssel nyitották a kereskedést a China Mobile részvényei, miután a sanghaji tőzsdén kibocsátották a vállalat papírjait. A világ legnagyobb mobilszolgáltatója 48,7 milliárd jüan (7,64 milliárd dollár) friss forrást vont be, a tranzakció az elmúlt évtized legnagyobb nyilvános részvénykibocsátása volt.

Leomlanak a hongkongi demokrácia utolsó bástyái

Leomlanak a hongkongi demokrácia utolsó bástyái

December 29-én több mint 200 rendőr rohanta le az egyik utolsó ellenzéki hongkongi lap, a Stand News szerkesztőségét, és őrizetbe vettek hét embert. A vád: felforgató anyagok kiadása és a terjesztésüket célzó összeesküvés leplezése. A lap azóta beszüntette működését. Fél évvel korábban hasonló történt a jelenleg börtönben ülő hongkongi médiamogul, Jimmy Lai napilapjával, az Apple Dailyvel is. Január 2-án pedig egy harmadik független hongkongi hírportál, a Citizen News jelentette be, hogy munkatársai biztonsága érdekében bezárják a lapot. A hongkongi demokrácia kínai bedarálása a 2020-as nemzetbiztonsági törvénnyel kezdődött el, a decemberben tartott törvényhozási választások és a három ellenzéki lap megszűnése után pedig egyértelműen kijelenthető: lényegében megszűnt az „egy ország, két rendszer” elve, Hongkong ténylegesen betagozódott a kommunista Kínába.

Kína vizet prédikál, de bort iszik atomügyben

Kína vizet prédikál, de bort iszik atomügyben

Kína atomarzenáljuk csökkentésére szólította fel kedden az Egyesült Államokat és Oroszországot, de hozzátette, hogy folytatja sajátjának korszerűsítését. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt állandó tagja - köztük Kína, az Egyesült Államok és Oroszország - előző nap kötelezettséget vállalt arra, hogy "megakadályozza az atomfegyverek további terjedését".

Hogy kerül egy apró királyság a két ázsiai szuperhatalom geopolitikai játszmájába?

Hogy kerül egy apró királyság a két ázsiai szuperhatalom geopolitikai játszmájába?

A világ két legnépesebb állama, India és Kína között évtizedek óta határviták állnak fönt, amelyek 2020 nyarán véres összeütközésekbe is torkolltak. Kínának ugyanakkor a két nagyhatalom közé szorult kis himalájai királysággal, Bhutánnal szemben is vannak területi igényei. A két ország közötti határtárgyalások már lassan harminc éve folynak, és hosszabb szünet után nemrég egyeztek meg újraindulásukról. Bár a Doklam-fennsíkkal kapcsolatban Bhután és Kína vitáznak, nagy geopolitikai tétjük van Bhután szövetségese, India számára is, aki 2017-ben be is avatkozott a konfliktusba. Kína terjeszkedési tervei mögött egy Mao Ce-tungnak tulajdonított elmélet állhat.

Mozgalmas héttel indul 2022

Mozgalmas héttel indul 2022

Az ünnepi hetek alatt nem érkezett sok adatközlés a magyar és a világgazdaságból, de ezen a héten újra felpörögnek az események. Inflációs adatok érkeznek az eurózónából, az Egyesült Államokban fontos foglalkoztatottsági mutatókat közölnek, és magyar makrogazdasági adatközlésből sem lesz hiány.

Egy apró szigetcsoport miatt ugrottak egymás torkának a szuperhatalmak – Miért is olyan fontos a világnak?

Egy apró szigetcsoport miatt ugrottak egymás torkának a szuperhatalmak – Miért is olyan fontos a világnak?

Folyamatosan nő a feszültség Tajvan körül, ahogy a Kínai Népköztársaság katonai repülőgépei szinte hetente röpködnek a de facto önálló államként funkcionáló szigetcsoport körül. Az Egyesült Államok hadihajókkal válaszol, melyek rendszeresen hajóznak át Tajvani-szoroson, miközben dollár milliárdos nagyságú fegyverszállítmányokat küldenek a térségbe. A diplomáciai kommunikáció dinamikáját figyelve is kijelenthető, hogy a Washington és Peking közti feszültséget is jelentős részben Tajvan kérdése okozza – de miért is ilyen fontos ez a Hollandia méretű szigetcsoport a világnak? Nézzük.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Eljöhet a benzinkutak bosszúja
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.