Az ünnepi hetek alatt nem érkezett sok adatközlés a magyar és a világgazdaságból, de ezen a héten újra felpörögnek az események. Inflációs adatok érkeznek az eurózónából, az Egyesült Államokban fontos foglalkoztatottsági mutatókat közölnek, és magyar makrogazdasági adatközlésből sem lesz hiány.
Folyamatosan nő a feszültség Tajvan körül, ahogy a Kínai Népköztársaság katonai repülőgépei szinte hetente röpködnek a de facto önálló államként funkcionáló szigetcsoport körül. Az Egyesült Államok hadihajókkal válaszol, melyek rendszeresen hajóznak át Tajvani-szoroson, miközben dollár milliárdos nagyságú fegyverszállítmányokat küldenek a térségbe. A diplomáciai kommunikáció dinamikáját figyelve is kijelenthető, hogy a Washington és Peking közti feszültséget is jelentős részben Tajvan kérdése okozza – de miért is ilyen fontos ez a Hollandia méretű szigetcsoport a világnak? Nézzük.
A várt 50 pontra süllyedéssel szemben 50,3 pontra emelkedett decemberben a kínai hivatalos feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index a novemberi 50,1 pontról.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán felszólította a kínai és a hongkongi hatóságokat, hogy haladéktalanul engedjék szabadon a Stand News, egy demokráciapárti sajtóorgánum munkatársait, akiket egy rendőrségi razzia során tartóztattak le – számolt be a Reuters.
Kína drasztikus intézkedésekkel fenyegette meg Tajvant, ha az a függetlenség irányába vezető lépéseket tenne. Peking szerint Tajvan provokációi és a külső beavatkozás erősödhet a következő évben – írja a Reuters.
Felforgató anyagok kiadásának gyanújával őrizetbe vették a hongkongi ellenzéki körökben népszerű Stand News hírportál korábbi és jelenlegi főszerkesztőjét, valamint több, a portálhoz köthető embert szerdán Hongkongban – adta hírül internetes kiadásában a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.
Irán hivatalos garanciákat követelt a bécsi nukleáris tárgyalásokon részt vevő országoktól arra nézve, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a Teheránnal szembeni szankciókat, ha sikerül megállapodni a vitás kérdésekről - mondta el Ali Bagheri Káni iráni külügyminiszter-helyettes, az iszlám köztársaság főtárgyalója kedden.
Katonai forródrótot létesít Tokió és Peking jövőre - jelentette be kedden Macuno Hirokazu japán kormányszóvivő Kisi Nobuo védelmi miniszterre hivatkozva, aki nemrég folytatott megbeszéléseket kínai hivatali partnerével.
Kína szerint űrállomásának júliusban és októberben ütközéselkerülő műveleteket kellett tennie, nehogy összeütközzön az Elon Musk-féle SpaceX Starlink műholdjaival – írja a Guardian.
A kínai kormány jövő évi hatállyal megszünteti a külföldi autógyártók autóipari befektetéseire vonatkozó korlátozásokat, és ezzel a globális szereplőkre vonatkozó utolsó jelentős korlátozást is eltörölte.
Hiába folytatott az elmúlt több mint öt évben Peking-barát irányvonalat Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnök, nem sikerült megszelídíteni Kínát, amely magának követeli a Dél-kínai-tenger nagy részét – írja elemzői véleményekre hivatkozva a CNBC.
Nem sok esemény lesz a héten, az ünnepek között kevés releváns makroadat érkezik. Mégsem lesz teljesen izgalommentes a hét: a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön megtartja szokásos egyhetes betéti tenderét, ahol ismét változtathat az irányadó kamaton, de az is lehet, hogy az alacsony forgalmú ünnepi időszak miatt a kamatemelés most elmarad.
Gyökeresen megváltoztatott életek, középosztályból egyenesen az utcára kerülés vagy akár egy extravagáns penthouse-ba költözés - mindkét forgatókönyv reális volt azon befektetők számára idén, akik nagyobb összegekkel foglalkoztak kriptovalutákkal. Elképesztő sztorikból 2021-ben sem volt hiány, gondolhatunk itt akár az egyre elfogadóbb intézményi közösség megnyilvánulásaira, Kína atomtámadásszerű lépéseire a kriptovilág ellen, Elon Musk Twitteres tevékenysége okán felrobbanó mémkriptókra, többmilliárd forintba kerülő digitális képekre és egészen szemtelen csalásokra is, amik számos hiszékeny kereskedőt tehettek földönfutóvá. Mindezekre visszatekintve egy dolgot biztosra vehetünk: borzasztóan izgalmas évet tudhatunk magunk mögött a kriptovilágban, a 2022-es év pedig újabb és még vadabb izgalmakat tartogathat.
Megtiltott Joe Biden elnök mindennemű importot Kína Hszincsiang-régiójából – írja a CNBC.
A hazai napelempark-beruházások egy része lemaradásban van az eredeti ütemtervhez képest az iparágat is sújtó globális ellátási lánc problémák, a nyersanyagok és komponensek áremelkedése, a panelek elérhetőségének beszűkülése, valamint a szállítási nehézségek miatt. A nehézségekre tekintettel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a megvalósítási határidők meghosszabbításáról döntött, ami számos cég számára létfontosságú volt.
Az északnyugat-kínai Hszianban mintegy 13 millió embert helyeznek vesztegzár alá egy még tisztázatlan eredetű újabb koronavírusjárvány-góc felbukkanását követően. A szerda éjféltől életbe lépő intézkedés az első, teljes várost érintő vesztegzár Kínában azóta, hogy tavaly lezárták a pandémia első helyszínét, a 11 millió embernek otthont adó közép-kínai Vuhant.
Bár a 2021-es évet is főként a koronavírus-járvány elleni küzdelem határozta meg, a világ több pontján feszült pattanásig a helyzet diplomáciai szempontból. Az orosz-ukrán határ mentén több ízben vontak össze nagyszámú orosz haderőt, ma pedig sokan úgy vélik, hogy Vlagyimir Putyin a 2022-es évet egyenesen Ukrajna megtámadásával kezdi. Ázsiában Kína borzolta a kedélyeket különböző, egyre látványosabb katonai villongásokkal Tajvannal szemben, amelyre már az Egyesült Államok is felkapta a fejét. A nukleáris fenyegetés sem múlt el, hiszen a világ nagyhatalmai majdnem egy egész éven keresztül próbálták újraéleszteni az Iránnal kötött nukleáris megállapodást. Jelen állás szerint azonban van esély rá, hogy mégis atomfegyverhez jut a perzsa állam, amely az egész régiót destabilizálhatja. De vajon vezethetnek-e ezek problémák világméretű konfliktushoz? Többek közt ezekről beszélget a Portfolio podcastjában Orosz Márton és Huszák Dániel, valamint Palkovics Máté, a Portfolio elemzői.
Kína nem fél szembe szállni az Egyesült Államokkal és a „végsőkig küzdeni fog” – jelentette ki Vang Ji, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere egy konferencián.
Elképzelhető, hogy pár éven belül Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, maga mögé taszítva ezzel az Egyesült Államokat. A növekedés egyértelmű politikai és katonai ambíciókkal is párosul, a Kínai Kommunista Párt befolyása már most is tapintható a Távol-Kelettől egészen Afrikáig, Nyugat-Európáig. Bár az Egyesült Államok egyértelműen veszít befolyásából, ahogy az ázsiai nagyhatalommal való rivalizáció egyre intenzívebb lesz, még hosszú évtizedek kérdése lehet, mire Kína kulturális, katonai és politikai téren is dominánssá válik a világon – már ha valaha bekövetkezik egyáltalán ez a kimenetel.
Hétfőn jött a bejelentés.
Mosonmagyaróvár mellett zajlott a bevetés.
Itt található a 87 méter magas épület.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Trilógiává bővült a történet.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
