A közszférában dolgozók is jogosultak arra, hogy kérjék a hiteltörlesztési moratórium meghosszabbítást – állítja tévesen a kormány Facebook-oldala. Láthatóan nem a helyhiány szülte a hibát: kizárólag a közfoglalkoztatottakra gondolhattak a moratórium meghosszabbításáról szóló rendelet alapján, akik a köznyelvben valójában a közmunkásokat jelentik. UPDATE: cikkünk megjelenése után törölték a hibás posztot a Facebookról, majd megjelent a helyes tájékoztatás.
Fontos könnyítést lengetett be az MNB a ma kiadott makroprudenciális jelentés publikálásával együtt: az elszálló lakásárak miatt a fiatalabb korosztály első lakáshoz jutásának támogatása érdekében lazíthatnak a hitelfedezeti mutató szabályain. A hitelfedezeti mutató korlátjának 5-10 százalékponttal való esetleges emelése évente akár 20 ezer ügyfél lakáshoz jutását könnyíthetné meg. A jelentésben a hitelezési pályáról, a moratóriumról, a zöld hitelekről is részletes elemzéseket tett közzé a jegybank.
Az MNB vizsgálja annak lehetőségét, hogy a tőkepiacon megjelenjenek olyan termékek, melyek zöld finanszírozásban csapódhatnak le a bankok eszközoldalán. Az egyik ilyen a zöld jelzáloglevelek megjelenése, ami támogathatná a zöld jelzáloghitelek megjelenését, ami segíthetné a hazai lakásállomány energetikai megújulását – hangzott el az MNB makroprudenciális jelentést bemutató sajtótájékoztatóján. Az eseménye elhangzott az is, a jelenleg moratóriummal érintett hitelek felénél hosszabbodhat meg a moratórium, ez mintegy 800 ezer lakossági és 16 ezer vállalati ügyfelet jelent, és összesen ők mintegy 600 milliárd forintnyi törlesztőtehertől mentesülhetnek.
Az MNB a hazai piaci folyamatokat és a nemzetközi szabályozási irányokat is áttekintve felülvizsgálta 2016-ban megjelent makroprudenciális stratégiáját. A jegybank makroprudenciális céljai között rögzítette a stabilitást támogató hatékony, innovatív és versenyképes bankrendszer kialakulásának előmozdítását - közölte a jegybank. A keretrendszer mostantól kitér a kiberkockázatok, a nembanki pénzügyi intézményeknél felmerülő rendszerkockázatok, valamint a határon átgyűrűző kockázatok kezelésére vonatkozó célokra és eszközökre is.
Az elmúlt több mint egy évtizedben egy rossz klímaberendezéshez hasonlított a magyar bankrendszer: nyáron fűtött, télen hűtött. Devizahitelesek, ingatlanfejlesztők, kis magyar cégek szenvedték meg az izzasztó nyarak és a dermesztő telek hektikus váltakozását. Az egész gazdaság rosszul volt tőle. Most viszont csodák csodájára megértük, hogy a klíma jól működik - ezen a fokozaton kellene örökre beállítani a bankrendszer termosztátját.
Nem tartja szükségesnek az MNB, hogy szigorítson a lakossági hitelezést korlátozó adósságfékszabályokon, az azonban célja, hogy a változó kamatozású hitelek aránya 45% alatt legyen. A jegybank mindezt az idei Makroprudenciális jelentés bemutatóján ismertette.
Ma először publikálta az évente megjelenő makroprudenciális jelentését a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A makroprudenciális szemlélet lényege, hogy az MNB ahelyett, hogy egyenként avatkozna be a piaci szereplők működésébe, rendszerszinten igyekszik a bankszektor kockázatait felmérni és kezelni, a rendelkezésükre álló eszköztárukat ma mutatták be egy sajtótájékoztató keretein belül.
A Pest felé vezető oldalon is megkezdődnek a munkák.
A hónap végéig nyélbe üthetik az üzletet a felek.
Gyakorlati, hasznos, érthető
Százszorozás 34 év alatt.
Ennyire erős a verseny?
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
