Von der Leyen bejelentette: az EU gazdasági válaszai túl lassúak, radikális változások jönnek

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament júliusi plenáris vitáján azt mondta, hogy az Európai Unió gazdasági és geopolitikai válaszai nem elég gyorsak a jelenlegi világrend átalakulásához képest. Kijelentette:

Először a saját gazdasági és ipari bázisunkat kell megerősítenünk, hogy ellenállóbbá váljunk a sokkokkal szemben.

Úgy fogalmazott, hogy az EU-nak most már haladéktalanul saját, valódi külgazdasági politikát kell kiépítenie, amely a tőkepiacok mélyítésére, a startup-ökoszisztéma megerősítésére és a befektetések ösztönzésére épül.

Von der Leyen szerint a tőkéhez való hozzáférés hiánya jelentős versenyhátrányt jelent az európai innovatív cégeknek, különösen az amerikai és ázsiai konkurenciával szemben.

Fel kell gyorsítanunk a tőkepiaci unió kiépítését, el kell indítanunk az első európai startup- és scaleup stratégiát

– mondta. Ezen túlmenően hangsúlyozta, hogy az európai szabályozási környezetet is egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni, mert a vállalatok kétharmada szerint éppen a szabályozás a legnagyobb akadály a beruházások előtt.

Az energiaárakra utalva közölte, hogy az EU iparának egyik legnagyobb versenyhátránya a magas energiaköltség. „Itt az ideje elzárni a csapot és végleg lezárni az orosz fosszilis korszakot Európában” – fogalmazott. A Bizottság erről már idén májusban bemutatta a kezdeményezését, amelyet Magyarország és Szlovákia azóta is hevesen támad.

A Bizottság elnöke szerint

az energiahálózatokba, tárolásba és összekapcsoltságba történő beruházásokat most kell felpörgetni, miközben végre kell hajtani az „Affordable Energy” cselekvési tervet is.

A cél az orosz gáz és olaj importjának teljes megszüntetése 2027 végéig (amit szavazataikkal az Európai Parlament képviselői is megerősítettek kedden).

Von der Leyen figyelmeztetett az amerikai kereskedelmi intézkedések súlyosságára is: „Február óta az Egyesült Államok vámtarifákat vetett ki az EU-val folytatott kereskedelem 70%-ára – ez példátlan léptékű.” Bár kijelentette, hogy Brüsszel továbbra is tárgyalásos megoldást keres, hozzátette:

Világos az üzenet: ragaszkodunk az elveinkhez, megvédjük érdekeinket, és minden forgatókönyvre felkészülünk.

Azt is megerősítette, hogy a Trump-adminisztrációval folyamatos az egyeztetés, és ő maga is beszélt az elnökkel a napokban a kereskedelmi viták mielőbbi lezárásáról, amire komoly esélyt lát.

A védelemről szólva Von der Leyen azt mondta, hogy Európa nem támaszkodhat másokra saját biztonságának garantálásában. Bejelentette, hogy a tagállamok már 800 milliárd eurónyi védelmi beruházást mozgósítottak, és 16 ország – köztük Magyarország is – már aktiválta a nemzeti mentességi klauzulát, amely lehetővé teszi a védelmi kiadások növelését a hiánycél megsértése nélkül. Emellett 150 milliárd eurónyi hitelkeret nyílt meg a SAFE-programon belül a közös beszerzések finanszírozására. „A kérdés nem az, hogy mennyit költünk, hanem az, hogy hogyan” – hangsúlyozta.

Zárásként Von der Leyen arra szólította fel a tagállamokat, hogy vegyenek igénybe SAFE-hiteleket az ukrán védelmi iparban történő beszerzésekhez, mert – mint fogalmazott – az ukrán gyártás „gyors, olcsó és csúcstechnológiát képvisel.” Hozzátette, hogy

Ukrajna védelmi ipara ma is csak 60%-os kapacitással működik, és az EU-nak ez lehetőség arra, hogy egyszerre erősítse saját védelmét és Ukrajna gazdaságát.

„Ukrajna és az EU most is együtt áll – és együtt lesz a jövőben is” – zárta felszólalását.

Címlapkép forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.