Egy és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank - olvasható az erről kiadott közleményben. A jegybank az egy hónapos és a tizenkét hónapos lejáraton egyaránt 10-10 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 1543 milliárd forintra emelkedik.
A válságot követő időszakban az infláció alakulása rendre meglepte az elemzőket. A 2008/2009-es globális válság nem okozott a vártnak megfelelő mértékű inflációcsökkenést, ezt követően pedig az elmúlt évek csökkenő munkanélküliségi rátája, javuló reálgazdasági teljesítménye sem eredményezte az infláció jelentős megugrását a fejlett gazdaságokban. Joggal merül fel ennek fényében az a kérdés, hogy vajon tartósan megváltoztak-e az inflációt meghatározó faktorok. Ebben a cikksorozatban ennek járunk utána, illetve, hogy melyek azok a strukturális tényezők, amelyek ezt a változást előidézték az elmúlt években.
Pár nappal az április 8-i parlamenti választás előtt közölt interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel a Figyelő. A hetilapnak nyilatkozva főként a menekültügyről beszél a kormányfő, de szóba került a hazai adópolitika és a versenyképesség ügye is.
Egy és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswaptendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az egy hónapos lejáraton 15, a tizenkét hónapos lejáraton 25 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A keddi tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 1527 milliárd forintot tesz ki - közölte a jegybank.
Idén a költségvetés hiánya megegyezhet a kormány által kitűzött céllal, de ez úgy jön össze, hogy a kormány már az év első hónapjaiban kihasználta a magasabb adóbevételekből beérkező milliárdokat - olvasható ki az MNB legfrissebb inflációs jelentéséből. Ha minden így marad, akkor a következő években stabil hiány- és államadósságcsökkenés jöhet Magyarországon.
A további jelentős béremelkedés várhatóan a fogyasztás élénküléséhez és az infláció emelkedéséhez vezet majd. Ez viszont tovább fűtheti az ingatlanpiaci lázat, így néhány éven belül akár buborék is kialakulhat - véli Zsiday Viktor. A befektetési szakember szerint így 2020 körül nehéz helyzetbe kerülhet a magyar gazdaság az uniós források kifutásával, az MNB is kihívás elé kerülhet, ami fokozatos forintgyengülésben ölthet testet.
Az MNB a Bankközi finanszírozási mutató (BFM) bevezetéséről döntött, az új előírás mérsékli a bankok pénzügyi vállalatoktól származó forrásokra való túlzott ráutaltságát és az ebből eredő rendszerkockázatokat - olvasható az MNB közleményében. A mutató 2018. július 1-jétől lép hatályba, megelőző jellegére tekintettel jelenleg érdemi alkalmazkodási szükségletet nem okoz a hazai bankrendszerben, de erősíti a pénzügyi stabilitást.
Javította növekedési előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank, ugyanakkor az inflációs prognózisokat változatlanul hagyták. Az idei évre 4,2%-os GDP-növekedéssel kalkulálnak, jövőre 3,3%-kal, 2020-ban pedig 2,7%-kal nőhet a gazdaság. A növekedéshez a háztartások fogyasztása és a beruházások egyaránt érdemben hozzájárulnak, miközben a munkanélküliségi ráta csökken. Az infláció visszafogott maradhat, 2019 közepén érheti el fenntarthatóan a 3%-os inflációs célt.
9,5%-os garantált hozammal csábítja a vagyonosabb befektetőket egy rejtélyes, csehországi székhelyű vállalat, amely állítólag ingatlanokkal foglalkozik, de ezen túl szinte semmit nem árulnak el magukról. Egy kis kutatás után rájöhetünk, hogy a Global Property Capital kommunikációja nem véletlen inkonzisztens és rejtélyes, hiszen egy Magyarországon jelentős bírsággal és előzetes letartóztatással sújtott üzleti kör állhat a cég mögött és az MNB is vizsgálja a tevékenységét. Megnéztük, miért érdemes a magát hol GP Capitalnek, hol Investment GP-nek hívó céggel vigyázni.
A Magyar Nemzeti Bank és a Royal Institution of Chartered Surveyors együttműködésében, a budapesti kereskedelmi ingatlanpiaci folyamatokat feltáró kérdőíves felmérésfelmérés, 2017 második félévére vonatkozóan újraindult. Az elmúlt két évben a kereskedelmi ingatlanok jellemző bérleti díja a legtöbb ingatlantípus esetében 15 százalékot meghaladó mértékben emelkedett. A prime irodapiaci és bevásárlóközpont hozamok már 10-25 bázispontra megközelítették a 2007-ben tapasztalt, historikus minimum szintjüket. A felmérés válaszadóinak többsége a kereskedelmi ingatlanok befektetési és bérleti piacán is a kereslet növekedésére számít az elkövetkező 6 hónapban, azonban a fejlesztési kedv tekintetében már több ingatlantípus esetén túlsúlyban vannak a változatlanságot vagy néhány esetben csökkenést várók.
A várakozásoknak megfelelően mai ülésén változatlanul hagyta irányadó kamatait a monetáris tanács. A Magyar Nemzeti Bank döntéshozó testületének lépése összhangban van azzal a kommunikációval, miszerint a 0,9%-os alapkamaton akár 2020-ig sem fog változtatni.
2018-ra 4,2%-os GDP-növekedést jósolnak a Magyar Nemzeti Bank szakértői, 0,3 százalékponttal magasabbat, mint három hónapja. Az inflációs pályához nem nyúlt a jegybank.
A hagyományos, tartósan laza monetáris politikára utaló üzeneteket tartalmazza a monetáris tanács kamatdöntésről szóló közleménye. A jegybank monetáris kondíciók tartós tartása mellett a közelmúltban bevezetett nem konvencionális eszközök programszerű alkalmazásával biztosítja a laza kondíciók fenntartását. Kiemelendő, hogy a második negyedévre az MNB nem határozta meg pontosan a kiszorítandó likviditás mennyiségét (amely a hozamok leszorítását célozza), hanem úgy fogalmaz, a tényleges kiszorítás mennyiségének olyan mértékűnek kell lennie, amely biztosítja a kialakult laza monetáris kondíciók tartós fenntartását.
Elkészült, és március 15-én publikálta az Európai Bankhatóság (EBA) a 2018/19-re szóló fintech terveit. Az EBA létrehoz egy Fintech Tudásközpontot is, ahol a szabályozók az eddigi fintech területen szerzett tapasztalataikat oszthatják meg egymással. A banki és biztosítási piacot felforgató új technológiákról, a szabályozási kérdésekről és a magyar fintech Innovation Hubról is szó lesz május 15-ei Financial IT and Disruptive Technologies konferenciánkon.
Egy és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott ma a Magyar Nemzeti Bank, amelyek keretében rendre 6 és 15 milliárd forintnyi ajánlatot fogadott el. Mivel közben lejáratok is vannak, így a mai tenderek eredményeként az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 1528 milliárd forintra emelkedik a múlt heti 1525 milliárdról.
Úgy tűnik, csak az Inflációs jelentés friss előrejelzései mentik meg az unalomtól a monetáris tanács holnapi ülését. A Portfolio felmérése szerint a piac nem csak kamatváltoztatásra, de további nem konvencionális lépésekre sem számít a Magyar Nemzeti Banktól. Előáll viszont a jegybank az új növekedési és inflációs prognózissal, amelyek a várakozások szerint még kedvezőbb képet festenek majd a magyar gazdaság kilátásairól.
2017-ben durván 500 milliárd forint pénzforgalmi bevétele volt a bankoknak, ami az előző évhez viszonyítva 6 százalékos növekedést jelentett. Az NGM készpénzmentesítő POS-telepítési programja tavaly év végén indult be igazán, a negyedévben 5 ezerrel nőtt a kártyát elfogadó legkisebb forgalmú boltok száma - derül ki az MNB adataiból. Az állam ezzel egy piaci kudarcot orvosolhat, hiszen elképesztően pici, szinte niche-nek nevezhető kártyás piacot jelentenek a bankoknak a kisboltok, miközben hatalmasat a multik. Persze ez idővel változhat.
Másodszor is bele lehet lépni ugyanabba a folyóba? A kamatemelkedés hozza el az új "devizahiteles" válságot? - teszik fel egyre többen a kérdést. Az amerikai jegybank legújabb, tegnapelőtt bejelentett kamatemelésével megerősítést nyert a nemzetközi kamatkörnyezet emelkedő iránya. Bár nem látni még, mikor gyűrűzik be látványosan a hozamemelkedés Magyarországra, év elején már kaptak belőle ízelítőt egyes lakáshitelesek. Csakhogy egy felmérés szerint nagyon sokan nincsenek felkészülve olyan élethelyzettel szemben sem, mint például a munka átmemeti elvesztése. Erről is beszélgetni fogunk a hazai lakossági hitelpiac vezetőivel Hitelezés 2018 konferenciánkon.
A hazai elektronikus pénzforgalom néhány év leforgása alatt robbanásszerű fejlődésen ment keresztül: a bolti fizetések kétharmadánál érintjük a kártyánkat, már csak alig több pénzt veszünk fel róluk, mint amennyit költünk velük, és 2010 óta 50 ezerrel több helyen fogadják el a plasztikokat. Az online kártyás fizetések piaca 7 év alatt közel 9-szeresére nőtt, és a csoportos beszedések is egyre népszerűbbek.
Egy évtizede nem látott, 7%-os díjbevétel-növekedést, történelmi rekordnak számító nominális díjbevételszintet és a válság eleje óta nem látott nyereséget értek el 2017-ben a magyar biztosítók. Az MNB friss adatai alapján a károk miatt joggal dráguló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások, valamint a nyugdíjbiztosítások hozták a piaci növekedés nagyobb felét. A biztosítók profitabilitását és értékesítési teljesítményét is tovább javíthatná az eddiginél látványosabb hozamemelkedés.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
