Mely bankoknak van a legtöbb bedőlt hitelük Magyarországon? Hogy állnak a régióban az egyes bankcsoportok? Hol tart ebben Magyarország Szlovákiához vagy Horvátországhoz képest? Mely hitelek törlesztésével csúszott meg leginkább a magyar lakosság? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad az alábbi 10 ábra.
Nyugat-Európa után hamarosan a mi régiónk nem teljesítő hiteleinek (NPL) a piaca is fellendülhet, hiszen közel kerültek egymáshoz a bankok által meghatározott kínálati és a vevők (főleg londoni és amerikai hedge fundok) által meghatározott keresleti árak - vélik a Deloitte-nál. A régióban több mint 60 milliárd eurónyi nem teljesítő hitel keresi diszkont áron a gazdáját.
Elképesztően megszaporodtak a fizetési késedelmek és mulasztások a BAR-listaként ismert Központi Hitelinformációs Rendszer adatai szerint. Az élő mulasztások száma a válság elejéhez képest csaknem háromszorosára, 1,9 millióra emelkedett 2014 végére. A számok azért érdekesek, mert a BAR-listások azok, akik nem kaphatnak hitelt a bankoktól.
Legalább egy évtizede nem látott mértékben ugrott meg a negyedik negyedévben a nem teljesítő hitelek aránya Kínában, így a hivatalos statisztika szerint elérte az 1,29%-ot. Idén tovább nőhet az arány, a banki profitnövekedés pedig tovább lassulhat Kínában.
A jelenlegi kényszerértékesítési kvóta önkéntes fenntartását kéri a bankoktól és a Nemzeti Eszközkezelő mandátumának kibővítését szorgalmazza a Magyar Bankszövetség friss közleményében.
Idén év végén lejár a bankok kényszerértékesítési kvótája, így elméletileg akár az összes bedőlt jelzáloghitelhez tartozó ingatlant a piacra ereszthetik. E lakások száma az MNB friss adatai szerint jelenleg 115 ezer. Rendezetlen az eddig 10 ezer családon segítő Nemzeti Eszközkezelő sorsa is: ingatlanvásárlási mandátuma év végén szintén lejár.
A korábban késedelembe esett devizahitelesek, ha az elszámolás után képesek törleszteni tartozásukat, akkor ugyanazon szabályok alapján dönthetnek a devizahitel megtartásáról, mint a rendesen fizető ügyfelek - válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI kérdésére.
Soha nem volt még akkora hitelösszeg törlesztésével megcsúszva a magyar lakosság, mint ma. Az MNB friss adatai szerint a lakossági hitelek 19,4%-a tartozik a bankoknál a 90 napon túl késedelmes hitelek közé (NPL-ráta). A helyzet a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél igazán drámai: háromból egy hitel bedőltnek tekinthető. Igaz, a statisztikákat kissé felfelé torzítja, hogy a harmadik negyedévben alig adtak el hitelt a követeléskezelőknek a bankok, ami a (devizahiteles és forinthiteles) elszámolásokkal magyarázható. A devizahiteles csomag egyébként várhatóan jelentősen csökkenti a nem fizetők tartozását is, aligha tesz azonban ismét fizetőképessé széles tömegeket.
A profitnövekedés lelassult, a nem teljesítő hitelek állománya 21%-kal nőtt, és az egy évvel korábbinak több mint duplájára rúgó rossz hitelt szórtak ki könyveikből a kínai bankok az első félévben - írja a Wall Street Journal.
Van egy jó és egy rossz hírünk is a lakossági hitelekkel kapcsolatban. A jó hír: megállt a nem teljesítő hitelek arányának, vagyis az NPL-rátának a növekedése a második negyedévben, sőt 19,2%-ról 18,8%-ra csökkent a mutató. A rossz hír részben a jó hírből következik: a 90 napon belüli késedelemben lévő hitelek aránya viszont 14,1%-ról 14,5%-ra nőtt. Az összkép némi javulása inkább a forinthiteleseknek és a növekvő lakossági hitelfelvételnek köszönhető. Az őszi megsegítésükre váró devizahitelesek háza táján még romlott is a helyzet, vagyis nincs szó arról, hogy a lakosság a mentőcsomag helyett hirtelen saját fizetőképességében kezdett volna bízni.
Ilyen még nem volt Magyarországon: egy úgynevezett rossz bank felállításával tisztítaná meg a bankok vállalati hiteleit az MNB. A jegybank kimondott célja, hogy ezzel helyrebillentse a vállalati hitelezést és stabilizálja a bankrendszert. Két ki nem mondott mellékhatása is lehet azonban: 1. a külföldi bankok kivonulásának felgyorsítása, 2. értékes kereskedelmi ingatlanok állami kézbe kerülése. Hogy mindez ne jelentsen új veszteséget a bankoknak, ahhoz meglátásunk szerint akár mintegy 400 milliárd forint állami forrás bevonására is szükség lehet, igaz, ennek egy része a növekedési hitelprogram "apró" kiegészítésével is megoldható. Hónapokon belül kiderül, mi sül ki az ötletből, addig is bemutatjuk, miért lehet szükség Magyarországon a rossz bankra, és vannak-e nemzetközi példák.
Legalább öt éve nem látott csúcsra emelkedett a késedelmes hitelek állománya Kínában a gazdasági növekedése lassulása miatt. A hír aggodalommal töltheti el a legnagyobb kínai bankok részvényeseit.
Olyan sok bedőlt hitelhez tartozó lakás vár ma jobb sorsra Magyarországon, mint ahány lakástranzakció a teljes piacon az elmúlt másfél évben végbement. Ha ezeket most a bankok és a szabályozók mind a piacra öntenék, drámai lakásár-zuhanást idéznének vele elő. A Nemzeti Eszközkezelőhöz április végéig 19 ezer megkeresés futott be a lakás átvételére, de még így is 115 ezer ingatlant fenyeget banki kényszerértékesítés az MNB friss adatai szerint. A jegybank egyedi, feltételekhez kötött részleges tartozás-elengedéssel orvosolná a problémát, amely ma nagyobbnak tűnik, mint valaha. Valószínű, hogy a végső szót ősszel a kormány fogja kimondani.
Történelmi csúcsra, 1242 milliárd forintra emelkedett március végére a nemtörlesztő lakossági hitelek összege - mutatják az MNB friss adatai. Ezzel a lakossági nemfizetési arány soha nem látott, 19,2%-os szintet ért el annak ellenére, hogy a Nemzeti Eszközkezelő már 60 milliárd forintnyi adósságtól szabadította meg a lakosságot. Míg a vállalati hitelek esetében az MNB szigorított banki követelményekkel és esetleg egy "rossz bank" felállításával gyorsítana fel a tisztulást, a lakosság esetében a Kúria és a kormány őszi bejelentésére várnak.
Közzétette a Magyar Nemzeti Bank a bankok és a kormány 2011-es megállapodása alapján működő kényszerértékesítési kvóta legfrissebb kihasználtsági adatait. A statisztika szerint az idei első negyedévre 4783 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló idei 5%-os negyedéves kvótát 74%-ban használnák ki. Összesen 118 595 ingatlant fenyeget a kényszerértékesítés a hitel törlesztésének jelentős késedelme miatt. Az elmúlt két és fél évben összesen 33 599 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ennek azonban csak töredékét árverezik el, még kevesebb esetben történik kilakoltatás. A bankok tavaly mindössze 234 ingatlant kényszerértékesítettek, a Nemzeti Eszközkezelő viszont 4032 lakást vásárolt meg.
A régió bankszektorának összességében törékeny fellendülésével párhuzamosan egyre nagyobb szakadék tátong az egyes országok bankszektorai között. A jól teljesítő bankszektorokban javul a pénzintézetek eszközeinek minősége, ezzel szemben a leszakadóknál, köztük Magyarországon is, még magasabb lett a nem teljesítő hitelek aránya - írja a Fitch friss régiós banki elemzésében.
Talán soha nem volt még olyan nagy a devizahiteles csomaggal kapcsolatos lakossági várakozás, mint 2013 harmadik negyedévében. A folyamatos politikai ígéreteknek meg is lett a negatív következményük: új csúcsra ugrott a nem teljesítő hitelek aránya. Az MNB pénteken közzétett adatai szerint a lakossági hitelek 18,5 százaléka 90 napon túl, további 15,4 százaléka pedig 90 napon belül késedelmes, vagyis háromból egy hitelt nem a szerződés szerint törlesztenek. Vészesen magasra emelkedett azok aránya is, akiknek a tartozása meghaladja a lakás értékét.
Rekord szintre emelkedett a spanyol bankok nem teljesítő hiteleinek állománya augusztusban, elérve a 12,1%-ot - írja a Bloomberg.
A magyar kormánynak elsősorban az egyre növekvő arányú bedőlt hitelekre kell koncentrálnia, és ezek kezelésében kell együttműködnie a bankokkal - mondta Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója a Bloombergnek. A szélesebb ügyfélkör számára lehetséges megoldásnak nevezte egy gyorsított árfolyamgát alkalmazását.
Örvendetes módon megállt a nem teljesítő lakossági hitelek arányának (NPL-ráta) emelkedése a második negyedévben - mutatják az MNB ma közzétett adatai. A 18,0%-os lakossági NPL-ráta azonban önmagában csalóka: a jelzáloghitelek esetében 17,6%-ról 18,3%-ra emelkedett az arány három hónap alatt, a többi hitelnél pedig inkább a banki követelés-eladások csökkentették az arányt. A devizahiteles mentőcsomag szempontjából érdekes devizaalapú jelzáloghiteleknél mára 21,2%-ra emelkedett a nem teljesítési arány, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében még a lakáshiteleknél is durvább a helyzet. Egyelőre nem világos, elsősorban a késedelembe esett hitelek számát kívánja-e az új tervekkel mérsékelni a kormány, pedig leginkább emiatt lenne szükség sürgősen egy banki kompromisszummal kialakított, az erkölcsi kockázatot tovább már nem növelő csomagra.
Egyre többen jönnek.
Árak, szabályozás, bekeverés, és a következő lépések.
Ha összejön, akkor a világ legnagyobb réztermelője jöhet létre.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
