Jens Weidmann, a német Bundesbank elnöke, illetve az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja a Die Zeit német hetilapnak adott interjújában újra kritikus hanggal illette az eurózónás monetáris politikát. Álláspontja szerint a magas adóssággal küzdő (perifériás) országok állampapírjainak vásárlása nem csupán eltéríti az EKB-t fő mandátumától, de hosszabb távon komoly rendszerkockázatot jelent.
2012. július 26-án Mario Draghi egy londoni konferencián elhangzott, azóta elhíresült mondata fordulópontot jelentett az eurózónás adósságválságban. A jegybankelnök azt mondta, hogy az EKB törvényi felhatalmazásán belül "mindent megtesz", hogy megmentse az eurót, majd a "higgyenek nekem, ez elegendő lesz" mondattal nyomatékosította mondanivalóját. Szavaira a részvénypiacokon, a devizapiacon, illetve az eurózónás kötvénypiacokon (elsősorban periféria) azonnali erősödés bontakozott ki.
Az európai jegybank elkeseredett harcot vív az inflációval, eközben pedig az eurózóna legtöbb országának kötvénypiacán a hozamok az EKB márciusi ülését követő kisebb emelkedés után újra történelmi mélypontjaik felé menetelnek. A német 10 éves állampapír másodpiaci referenciahozama ismét megközelítette a 0,1%-ot, a Commerzbank elemzői szerint még az idén elérheti a 0%-ot. Az EKB esetleges további intézkedései miatt a magországok és a perifériaországok kötvényhozamaiban is tovább folytatódhat a csökkenő trend.
Az Európai Központi Bank januári kamatdöntéséről szóló jegyzőkönyv fokozhatja a további monetáris lazítások márciusi bejelentését övező várakozásokat, ami erősítheti az eurózóna magországaiban az állampapír-hozamok utóbbi fél évben látott esését. Mindeközben a perifériaországok kötvényeinek hozamfelárai a német tízéves állampapírhoz képest eltérő tendenciát mutatnak: az írek esetében elenyésző, a spanyoloknál és az olaszoknál kismértékű, míg a portugáloknál a költségvetéssel kapcsolatos aggodalmak miatt nagy elszakadást láthattunk az utóbbi hetekben.
Hiába van egyre nagyobb esély arra, hogy Görögország kikényszerül az eurózónából, ez ma már közel sem zavarja annyira a piacokat, mint a korábbi szuverén adósságválság idején. A déli periféria tűnik ma is a leginkább hajlamosnak a fertőzésre ebben a helyzetben, de a hozamfeláraik még az elmúlt napok eseményire sem emelkedtek súlyosan. Úgy tűnik tehát, hogy ma már sokkal kevésbé fájna a görögök elengedése.
Kész őrület, hogy milyen ütemben süllyednek az eurózónás hozamok: mostanra már széles körben látni negatív számokat, de ez még nem minden! Az igazán megdöbbentő ugyanis az, hogy ezzel egy időben a sérülékeny perifériával szemben is rendkívül elnéző lett a piac. Mi lesz, ha ismét rádöbbennek a befektetők, hogy például a spanyoloktól azért el kéne várni némi kockázati prémiumot?
Miközben az elmúlt napokban eldőlt, hogy a 2010 május óta fennálló (bár az alatt többször kibővített és módosított) görög nemzetközi hitel-megállapodás az új kormány irányítása alatt is megmarad, addig Írország után Portugália is a korábban felvett IMF-hitelek gyorsított visszafizetése mellett döntött. Mindez azt mutatja, hogy ezen két ország esetében a hároméves kiigazító program után sikeres volt a visszatérés az államadósság piaci finanszírozásához. Sőt, a jelenlegi hozamkörnyezetben olyan kamatok mellett képesek már a piacról többletforrást bevonni, amiből az IMF-hitelek visszafizetése jelentős kamatmegtakarításhoz vezet. A piaci finanszírozáshoz történő sikeres visszatérést a kedvező nemzetközi hozamkörnyezet mellett - bár eltérő mértékben - a gazdaság javuló teljesítménye is segítette.
Európában a növekedési kilátások borúsak, viszont a korábban a befektetők által ütött mediterrán országok kezdenek magukhoz térni, amit jól mutat, hogy a görögök kivételével mindenki visszatudott térni a piaci finanszírozásra. A jövőben nem a jegybanki stimulus fogja meghatározni a kötvényhozamokat, hanem a hangsúly egyre inkább eltolódik a vállalati teljesítmények felé, olcsó finanszírozás mellett van potenciál a vállalati kötvényekben. A banki stressztesztek is sokat segítenek, kiderült, hogy az európai bankszektor nehézségei sem ott jelentkeznek, ahol eddig a piac gondolta - véli Tógyer Dezső, az SPB Befektetési Zrt. befektetési tanácsadója.
Ha valaki a fejlett piaci államkötvények biztonságát részesíti előnyben a részvénypiacokkal szemben, de csak néha néz körbe előbbi piacokon, akkor igencsak meglepődhet azon, amit mostanában lát. Sorra dőlnek ugyanis a sokéves, sőt történelmi mélypontok a vezető piacok rövid, közepes és hosszú állampapír hozamai terén. Sőt, újra "divatba jött" például a németeknél, hogy negatív hozam mellett bocsátanak ki rövid állampapírt. Ilyenkor a befektetők fizetnek azért, hogy elhelyezhessék a pénzüket a legbiztonságosabbnak tartott eszközök egyikében. Érdemes tehát röviden körbenézni, hogy mi is zajlik mostanában a világban. Előrebocsátjuk: meglepő dolgok sorozata.
Kezdenek magukhoz térni az euróövezeti periféria gazdaságai, de az elszenvedett súlyos recesszió sebei várhatóan a következő öt évben sem gyógyulnak be teljesen - jósolták londoni pénzügyi elemzők.
A csillagállás nagyon kedvező volt a hét során, a periféria országokban lokális mélypontra estek a hozamok, ami meghozta a vállalatok kedvét a kötvénykibocsátáshoz. A Dealogic adatai alapján 20 milliárd dollárt vontak be a vállalatok csak befektetési kategóriás kötvényekkel, ami ötéves csúcsnak felelt meg. Szakértők szerint sokan úgy érezhetik, hogy addig kell forrást bevonni, amíg a feltételek vonzóak, most pedig éppen egy ilyen időszakot élünk - írja a Financial Times.
Fordulat következhet be a német gazdaságpolitikában. Bár valószínűleg a parlamentnek is áldását kellene adnia Wolfgang Schäuble, pénzügyminiszter nevéhez köthető javaslatra, sokan már most áttörésről beszélnek, Németország ugyanis korábban elutasított minden, a perifériának nyújtandó további segítséget.
Péntek késő este érkezett a hitelminősítő bejelentése.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
