Elkezdte az Alteo részvényeinek követését a Kalliwoda Research. Egy 23 oldalas, részletes elemzést készítettek arról, hogy mi a vállalat üzleti modellje, milyen eredményeket érhet el a következő években, és 12 havi célárat is meghatároztak a vállalat részvényeire.
A kannabisz szövetségi szintű legalizálását célzó jogszabályról már ezen a héten fognak szavazni a Képviselőházban az USA-ban – az alsóház szabályzati bizottsága a múlt héten bejelentette, hogy ma meghallgatást tart a törvényjavaslattal kapcsolatban, ami az utolsó lépés a szavazás előtt. Bár a republikánus politikusok vonakodása miatt a felsőháznál elakadhat a mostani kezdeményezés, érdemes megjegyezni, hogy a marihuána legalizálására irányuló törekvésnek van egy fontos szövetségese Charles Schumer szenátusi többségi vezető személyében. A képviselőházi előterjesztésnek köszönhetően komoly rali alakult ki a kannabisz-szektor tőzsdén jegyzett vállalatainak részvényeinél.
A Tesla részvényfelaprózásra készül, hogy osztalékot fizethessen a részvényeseknek - derült ki egy hétfői hatósági bejelentésből.
Facebook, Google (Alphabet), Netflix, Apple, Microsoft, Amazon. Ezek a részvények a világ legismertebb nevei, megkerülhetetlen tényezők mind az interneten, mind a részvénypiacokon. Bár a koronavírus válság során nagyon jól teljesítettek, az idei évben komoly kihívások elé kerültek, és volt amelyik egyelőre nem is volt képes kimászni a korrekció gödréből. Mi lesz most a sorsa ezeknek a részvényeknek? A technikai elemzés szemszögéből megnézzük őket mindegyik időtávon. Az előadás végén a felmerülő kérdésekre is igyekszünk választ adni.
Jó nemzetközi hangulat uralkodik ma reggel a tőzsdéken, amelyből a magyar piac sem marad ki. Ebben oroszlánrészt vállal az OTP, melynek árfolyama szép pluszban van ma reggel, felfelé húzva ezzel a magyar tőzsdét.
Április 19-én tartja éves rendes közgyűlését az Alteo, a részvényesek szempontjából az egyik legfontosabb napirendi pont az osztalékkal kapcsolatos.
A technológia-túlysúlyos Nasdaq kivételével emelkedéssel indult a pénteki kereskedés az amerikai tőzsdéken és nap végéig nem sokat változott a kép.
Viszonylagos nyugalomban telt a pénteki kereskedés a világ tőzsdéin, az irányadó európai és amerikai indexek felemás elmozdulásokat mutatnak a magyar tőzsde zárása időpontjában, de 1 százaléknál nagyobb mozgások nincsenek az indexek szintjén. A BUX mérsékelt pluszban zárta a napot, a Richter húzta felfelé elsősorban a hazai indexet a blue chipek közül. Holnap munkanap van Magyarországon, de a magyar tőzsde nem nyit ki, legközelebb hétfőn lesz kereskedés.
Felemás elmozdulással nyitottak az irányadó nyugati-európai indexek, a BUX közben eséssel kezdte a kereskedést, ami elsősorban az OTP számlájára írható a blue chipek közül ma reggel.
Nagy emelkedéssel kezdi a pénteki kereskedést a Gloster azt követően, hogy az Erste közzétett egy rövid note-ot a cég keddi gyorsjelentésére reagálva. Az elemző célára jóval a tegnapi záróárfolyam felett van, ajánlásuk pedig felhalmozás.
A DM-KER második Xtendes cégként tette meg azt a jelentős lépést, hogy a részvényeit bevezesse a Budapesti Értéktőzsde Standard kategóriájába, a fő piacra. Ennek apropóján kérdeztük a cég vezérigazgatóját, Kocsy Barnabást, elsősorban a piaci környezetről, a háború hatásairól, és a beszállítói láncokhoz kapcsolódó kihívásokról. Emellett természtesen szó esett a tőkepiaci tervekről, a tőzsdei szintlépés várható hatásairól, a kifejezetten magas osztalékról, és a cég növekedési terveiről.
A Gloster gyorsjelentésére reagálva adott ki rövid note-ot az Erste.
A nap végére romlott el a hangulat a magyar tőzsdén.
Csak úgy kapkodja a fejét a világ közvéleménye, és a tőzsdei szereplők többsége is mostanában a friss, számos árat és árfolyamot is befolyásoló hírek hallatán. Az orosz-ukrán háború felborította a tőzsdéket és a devizaárfolyamokat is, amelyek volatilitása megnőtt, és komplett cégek tűntek a komoly intézményi befektetők térképéről. Az árupiacokon az energiahordozók és az agrártermékek is kilőttek - hiszen sajnos esély van a hiányra ezekből a termékekből - majd durva korrekciót is bemutattak. A kriptodevizák, amelyek hónapok óta masszív relatív gyengeségtől szenvedtek, és rengeteget veszítettek az értékükből, viszont nem igazán akartak esni, sőt: a piaci reakciókat vizsgáló technikai elemzés szerint egyre inkább magukra találtak. Vajon tartós mozgásról van szó?
A BUX index a jegybank kamatemelése után lefordult még délelőtt, elsősorban az OTP-n keresztül adják egész nap a befektetők a magyar tőzsdét, a kereskedés végéhez közeledve pedig még rosszabbra fordult a hangulat a magyar tőzsdén, miután Szijjártó Péter elmondta, hogy öt ország katonái jönnek Magyarországra a NATO-együttműködés keretében.
A Magyar Telekomnak hosszú idő után újra van osztalékpolitikája, de ezzel nem mindenki boldog. A vállalat egyik legnagyobb kisrészvényese, a HOLD Alapkezelő szerint a helyzet dühítő, mert valójában egy olyan javaslatot tett a Magyar Telekom az osztalékpolitikára, ami első felületes ránézésre olyan, mintha megfelelt volna a kérésüknek, de a Telekom menedzsmentje pont a lényeget nem hallotta meg. Az új osztalékpolitika ahhoz vezet, hogy a társaság várhatóan az elmúlt évtized legalacsonyabb eladósodottságát fogja elérni a következő években, mondta el a Portfolio-nak Móricz Dániel, az alapkezelő befektetési igazgatója és Cser Tamás, az alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője.
Alaposan megugrott a forgalom március elején a hazai benzinkutakon, voltak olyan napok, amikor az átlagos forgalom háromszorosát regisztrálták, aminek az oka részben az üzemanyag-turizmus, részben a pánikvásárlás és a nemzetközi tranzitforgalom megjelenése volt, de a nagykereskedelmi vásárlók is a kutakra mentek tankolni. A Mol nem tagadja, hogy kezdetben voltak logisztikai problémák, ezek abból adódtak, hogy nagyon gyorsan egy pillanatra koncentrálódott a forgalom, ráadásul jelenleg a Mol az egyetlen, aki a nagykereskedelmi kötelezettségét teljesíti. Az elmúlt 15 napban kimagasló szerződésszámot produkált a Mol, 50 fölötti az új szerződések száma. Május 31-ig köt szerződéseket a vállalat, úgynevezett egyszerűsített kiszolgálási szerződéseket, tehát nem arról van szó, hogy a Mol visszaélne az erőfölényével és magához láncolja ezeket a vevőket, hangzott el a Mol által szervezett beszélgetésen, ahol Hazuga Károly, nagykereskedelmi értékesítési igazgató és Orosz András, a Mol kiskereskedelmi üzletágának vezetője beszélt a hazai üzemanyagpiacon kialakult helyzetről.
Rövid távon továbbra is fennáll az emelkedő trend a hazai részvényindexnél.
Amikor egy hónappal ezelőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát, a cancel culture villámgyorsan söpört végig vállalati szankciók formájában, az eltörléskultúra pedig rárúgta az ajtót a részvénypiacokra is. Az értékpapírok egy részénél egy újfajta kockázat jelent meg: az eltörlés kockázata.
A Mol 2014-ben vásárolt eszközöket az Északi-tengeren, 14 kutatási-termelési licenc részesedést szerzett meg az Egyesült Királyság kontinentális talapzatán, az ottani kitermelés 2019 végére meghatározóvá vált a Mol Csoport szénhidrogén-termelésében. Az olaj- és gáztermelés azonban az elmúlt években folyamatosan csökkent, most pedig a Mol úgy döntött, hogy eladja északi-tengeri eszközeit. Első ránézésre nem kötött nagy üzletet a Mol, az északi-tengeri eszközök bizonyított és valószínű készlete közel 15 millió hordó, a vételár alapján azonban a mostani olajárhoz viszonyítva jókora diszkonton értékesíthetett a Mol, de az is igaz, hogy a kimerülőben lévő kutaknál várhatóan felmerülő gigantikus költségektől is megszabadult, és a tranzakcióval bőven százmilliárd forintos nagyságrendű összeget tehet zsebre, ráadásul ezzel nagy lépést tehet a vállalat zöldítésének irányába is.
Meglepő lépés ez egy muszlim többségű országban.
Máris lépnek a befektetők.
A nemzetgazdasági miniszter három területet emelt ki, ahol veszélyekkel nézünk szembe.
Kuhárszki Andrást kérdeztük.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
