Európa legnagyobb alapkezelői közül néhány elkezdte kivenni az ESG megnevezést befektetési alapjainak információs dokumentumaiból, ugyanis attól tartanak, hogy a felügyeleti szervek szigorúbbak lesznek annak megítélésében, mi minősül valóban környezettel, társadalommal vagy vállalatirányítással összefüggő befektetésnek – írja a Bloombergre hivatkozva a Yahoo Finance.
Kimaradhatnak a fenntartható alapokat övező befektetői őrületből az indexkövető és tőzsdén kereskedett alapok, mivel nehézségekbe ütköztek az EU új, fenntarthatósági (SFDR) irányelvének való megfelelésnél - írja a Financial Times.
Amerikában is igazolniuk kellhet az alapkezelőknek, hogy valóban annyi pénzt fektetnek környezetileg és társadalmilag fenntartható cégekbe, ahogy azt eddig állították – írja az amerikai felügyelet új tervei kapcsán a The Wall Street Journal.
Pár hónapja már útnak indult az EU új, fenntarthatósági irányelve a befektetési alapok piacán, ez idő alatt egyre több és több alap deklarálta zöldnek magát. Csakhogy nem ennyire szép a kép, a Reuters gyűjtése szerint több alap is csak kis mértékben követi a fenntarthatósági célokat, így a lakossági befektetőknek nehéz eldönteniük, melyik alapot válasszák. Az sem segít a helyzeten, hogy úgy tűnik, a bizottság nem nagyon ellenőrzi a besorolások helytállóságát. Jövő júliusban azonban változhat a helyzet.
Az Európai Unió kénytelen további hat hónappal, 2022 júliusáig elhalasztani azoknak a mérföldkőnek számító szabályoknak (SFDR) a második szakaszát, melyek értelmében a befektetési alapoknak be kell mutatniuk, hogy miként veszik figyelembe a környezetvédelmi kérdéseket - írja a Reuters.
Március 10-én indult útnak az EU új, fenntarthatósággal kapcsolatos (Sustainable Finance Disclosure Regulation, SFDR) szabályozása, amelynek célja, hogy átláthatóbbá, transzparensebbé tegye a fenntartható befektetéseket, nem utolsó sorban pedig gátat szabjon a csak nevükben fenntarthatónak titulált termékeknek (green wahing). Itthon az alapkezelők igyekeznek megfelelni az új elvárásoknak, de nem mondhatnánk, hogy tolonganának a zöld alapok a piacon, ugyanis jelenleg három olyan magyar alap van, amely ESG-minősítéssel bír a BAMOSZ szerint.
A BlackRock az ügyfeleivel közölte, hogy az új , EU-s fenntarthatósági irányelv szerint a 2 ezermilliárd eurós kezelt vagyonának 17%-a esik a fenntartható kategóriába – számol be a hírről a Reuters.
253 európai alap befektetési profilját változtatták meg tavaly az alapkezelők annak érdekében, hogy kiszolgálják az egyre nagyobb igényt a fenntartható befektetések iránt. Ezzel pedig az Európában kezelt ESG-alapok vagyona 1100 milliárd euróra nőtt – írja a Morningstar adataira hivatkozva a Financial Times.
1600 milliárd dollár fölé ugrott a fenntarthatósági célokat figyelembe vevő ESG-alapok kezelt vagyona a világon tavaly, ami azt jelenti, hogy 2017 óta tízszeres emelkedést láthattunk. A Société Generale elemzése szerint még csak most jön a java, a befektetők egyre tudatosabban választanak, de fontos szempont a fenntarthatóság mellett az is, hogy ezek a befektetések felülteljesítik a piacot.
Márciusban lép életbe az EU új szabálya (Sustainable Finance Disclosures Regulation, SFDR) a befektetési alapok piacán, amely szélesebb körű tájékoztatást ír elő az alapok számára a portfóliójuk ESG-kockázatairól. A cél az lenne, hogy az átláthatóbb befektetések mellett egyre többeket ösztönözzenek a fenntarthatóságot szem előtt tartó befektetéseket választására – írja a Financial Times.
Percről percre tudósítunk.
Harmadszor nyert a munkáspárti politikus.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
