A keddi kamatdöntés után megszólal Virág Barnabás
Jövő kedden ismét kamatdöntő ülést tart az MNB Monetáris Tanácsa, majd nem sokkal a döntés után a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján ad elő Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.
Jövő kedden ismét kamatdöntő ülést tart az MNB Monetáris Tanácsa, majd nem sokkal a döntés után a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján ad elő Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.
Továbbra is tart az energiaválság, a fontosabb energiaárak nagy kilengések mentén mozognak, ráadásul érdemes megjegyezni, hogy sokkal magasabb bázisról történnek az elmozdulások, mint a mögöttünk álló években bármikor. Folyamatosan frissülő cikkünkben foglaljuk össze az energiapiac aktualitásait és az energiaárak árfolyamának alakulását.
Szerda reggel is 360 felett kezd a forint az euróval szemben, továbbra is ez a kulcsszint határozza meg a jegyzést. A következő napokban az MNB Monetáris Tanácsának jövő keddi ülése határozhatja meg a hangulatot, a jegybank ismét nehéz helyzetben próbálhat megfelelni a befektetőknek.
El Salvador a bitcoin-műveletekből származó 4 millió dolláros nyereség egy részét egy állatkórház építésére fogja fordítani - közölte Nayib Bukele elnök.
Ma is egészen hullámvasútszerű árfolyammozgást láthatunk az európai gázpiacon, a holland TTF tőzsdén reggel 10 százalék feletti pluszban is állt a novemberi határidős árfolyam, de a délutáni órákban lefelé vette az irányt, már jóval 100 euró alá esett.
2014 óta nem látott magasságba emelkedett ma az olaj árfolyama, a WTI átlépte a 80 dollárt a mai kereskedésben.
Nem indult jól a forint napja pénteken, az euróval szemben ismét 360-as szint közelébe került. A hazai devizát nem segítette, hogy az infláció kilenc éves csúcsra emelkedett, miközben a külkereskedelem kifejezetten gyenge teljesítményt mutat. Délután is 360 felett alakul az euró/forint kurzus.
Az európai gázárak emelkedése destabilizálhatja a régió gazdaságát - mondta a Gazprom orosz gázipari vállalat exportrészlegének vezetője csütörtökön egy fórumon, de megjegyezte, hogy a termelők és a fogyasztók közötti együttműködés segíthet a piac egyensúlyának megteremtésében.
Az elmúlt 5-6 hétben hatszázalékos eséssel az idei év legnagyobb korrekciója zajlott le az S&P 500 indexben. A nagy kérdés most az, hogy ez valóban csak egy korrekció-e, vagy maga a trendforduló. A mai írásban öt, a mostanihoz hasonló induló sémájú múltbeli esetet vizsgálunk meg.
Ma is nagy a volatilitás az európai gázpiacon, a holland TTF tőzsdén jelenleg 91 eurón áll a megawattóránkénti novemberi határidős árfolyam, ami 15 százalékos esésnek felel meg.
A rossz időjárás nemcsak az utcákra, hanem a piacokra is megérkezett: bár odakint még nincsenek mínuszok, a magyar és európia piacokon annál inkább. Ebben a környezetben a befektetők általában a dollár felé fordulnak a feltörekvő devizák helyett, és ez nem tesz jót a forintnak sem. Ma is ezt látjuk, a forint a régiós devizákkal együtt gyengül - kivétel a lengyel zloty, amely a kamatdöntés hatására erősödik.
Nem túlzás azt állítani, hogy dráma, ami az európai földgázpiacon zajlik ma, a délelőtt sorra dőltek a rekordok, és soha nem látott magasságba emelkedett a gáz ára, ami Európa szerte lakossági és vállalati gázfogyasztókat, de áttételesen az árampiacon és általában a termékek és szolgáltatások várható drágulásán keresztül mindenkit érint. Tegnap története során először átlépte a megawattóránkénti 100 eurót a holland gáztőzsdén a földgáz jegyzése, de nem volt megállás, és nap végére közel negyedével emelkedett az árfolyam, ma pedig folytatódott a drámai árfolyamemelkedés. A TTF gáztőzsdén már a nap elején 14 százalék pluszba lendült az árfolyam, majd sorra döntötte a rekordokat, 160 euró felett is járt a jegyzés a kereskedés során. A gyors emelkedést a déli órákra gyors korrekció is követte.
Az európai országok rossz döntést hoztak akkor, amikor földgázbeszerzéseiken belül csökkentették a hosszútávú szerződések arányát és helyette az azonnali piacra bízták magukat – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán. Az utóbbi napokban sorra dönti a rekordokat a földgáz ára, ami miatt egyre többen tartanak energiaválságtól, ugyanakkor az oroszok tagadják, hogy ők állnának a folyamat mögött.
A szeptemberi hónap nem először a tőzsdetörténelemben esést hozott a részvénypiacokra. Ez az esés az amerikai indexekben elsősorban a technológiai behemótok számlájára írható. Vannak azonban meglehetősen erős szegmensei is a piacnak, amely részvényekbe vetett reményt az augusztus vége óta egyharmadával eső globális koronavírus fertőzési esetszámok is támogatnak.
Az első félévben mindössze 8,8 milliárd forintos profitot ért el az MNB, ennél alacsonyabb a nyeresége utoljára 2017 második felében volt, ilyen rossz első féléve pedig tíz éve nem volt a jegybanknak – derül ki a most közzétett féléves jelentésből. Szinte minden lényeges eredménysoron rontott az MNB tavalyhoz képest, a devizaváltásból származó nyereség is jelentősen visszaesett, de még így is az hozott szinte csak profitot. Az utóbbi évek folyamatos tranzakciói után ma már egy 340-ig erősödő forint is kellemetlen lenne a nyereség szempontjából.
Kora délután írtunk arról, hogy ma átlépte a 100 eurót az európai földgáz ára, az őrület azonban folytatódott, az azóta eltelt néhány órában már több mint 20 százalékot ugrott az ár. Az energiapiaci árak szélesebb körben emelkedtek, az ellátással kapcsolatos aggodalmak, a hidegebb időjárási előrejelzések és a francia nukleáris termelés sztrájk miatti csökkentése miatt. A holland gáztőzsdén csak idén közel hétszeresére emelkedett a gáz ára.
Az elmúlt 10-20 évben a globalizáció, az innováció és az adócsökkentések is erőteljes árleszorító hatással bírtak, és közrejátszottak abban, hogy az amerikai fogyasztói árindex alacsonyan, a Fed által megcélzott szint alatt maradt, a Fed pedig deflációtól félve tartósan rendkívül laza monetáris politikát folytatott. Viszont az infláció és a defláció felületes értelmezése következtében a jegybanki inflációs célkövetési rendszer fals jelzésekre támaszkodik, és a Fed ezen fals jelzések alapján próbál meg helyes döntéseket hozni. Bár korábban volt példa indokolatlanul durva kamatemelésekre is, az elmúlt 10 évben ezek a fals jelzések elsősorban fölös pénz teremtését, azaz pénznyomtatást eredményeztek. A pénznyomtatás következtében nagyon egészségtelen pénzügyi ösztönzőrendszer alakult ki extrém olcsó hitelekkel és negatív kötvényhozamokkal, az eszközárinfláció - valamint a fel nem ismert fogyasztói infláció - következtében pedig súlyosbodott a társadalom vagyoni és életszínvonalbeli kettészakadása.
Szerdán változik az üzemanyagok ára a hazai kutakon, a holtankoljak.hu információi szerint a benzin literenkénti átlagára 8 forinttal, míg a gázolaj literenkénti átlagára 6 forinttal nő.
Előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz a magyar hosszú hozamok jelentős emelkedése, ha az MNB folytatja az állampapír-vásárlási programjának leépítését – emelték ki legújabb elemzésükben az UniCredit Bank szakértői. Az elemzők szerint az idei 7 százalék körüli tempó után 2022-ben is 5,4 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, a jegybank pedig a jövő év végére 2,5 százalékra emelheti a kamatot.
Az orosz lakásbérleti piac jelenleg a fejlődés kezdeti szakaszában van: a professzionális projektek csak most kezdenek megjelenni, és szinte az egész kínálat a szervezetlen piacon lévő magánegységekből áll. Az állam aktív részvétele és a várható intézkedések (a fejlesztők és a bérlakások iránti kereslet ösztönzésére) azonban hozzájárulhatnak a szegmens aktív fejlődéséhez: 2030-ra legalább 45 millió m2 bérlakás építését tervezik. Ugyanakkor a hosszabb távú potenciált a piaci szakértők a teljes orosz lakásállomány legalább 20%-ára becsülik, míg a jelenlegi érték 6% (abszolút értékben körülbelül 520 millió m2). És még ha ez részlegesen valósul is csak meg, a bérlakások minden bizonnyal jelentős szerepet játszanak majd az orosz építési piacon az elkövetkező években - derül ki az EECFA elemzéséből.
Josep Borrel ismertette az EU álláspontját.
Az orkák TikTok-kihívása a hajóborogatás.
A Fednek feladta a leckét a legújabb Bézs könyv.
Szűcs Anita Franciaország-kutatót kérdeztük a Checklist mai adásában.
Hoffmann Mihályt, az EXIM Bank pénzügyi vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.
Mi jön az AI után?