Donald Trump amerikai elnök visszatérésével felsejlik a vámháború rémképe, ami a világgazdaságra és végső soron a befektetésekre is jelentős hatással van. A téma aktualitásához nem fér kétség. De mi a mögöttes gazdasági logika? Kire hogyan hat, kik lehetnek a nyertesei vagy éppen a vesztesei? És mire engednek következtetni a múltbéli példák? Megmutatjuk!
Nemcsak a lakossági befektetők, de gyakran a professzionális piaci szakemberek is alábecsülik a forintban rejlő kockázatokat. Mekkora volt 2024-ben az EUR/HUF árfolyam minimuma és a maximuma közötti eltérés? Talán nem is gondolnánk, de bizony durván 10%: míg 2024 elején volt, hogy “csak” 377 forintot kellett fizetni egy euróért, decemberben láthattunk 415 fölötti árfolyamot is. Ha ez a gyengülés 2025-ben is hasonló mértékű lenne, a december közepi 410 körüli szintre vetítve bizony kijön a 450-es EUR/HUF.
Október végére 4,3% fölé emelkedett az amerikai 10 éves kötvény hozama, ami szeptember közepén még csak 3,6% volt, azaz mintegy 70 bázispontos hozamemelkedés tanúi lehettünk alig több, mint egy hónap alatt. Történt mindez annak ellenére, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) megkezdte a kamatvágási ciklusát és azonnal a korábban jellemző mérték kétszeresével, 50 bázisponttal csökkentette az irányadó alapkamatot. A hozamemelkedés komoly meglepetésként érheti a (kis)befektetőket, ennek hatására ugyanis a kötvényekben tartott megtakarítások értéke jelentős mértékben csökkent.
Az elmúlt időszakban az egyik fő téma lett az amerikai dollár gyengülése: július eleje óta több, mint 5%-ot vesztett értékéből az USA kereskedelmi partnereinek devizáival szemben számolt dollár index, nagyjából 4%-ot vesztett az euróval és több, mint 5%-ot a forinttal szemben. A befektetők rápörögtek az amerikai makroadatok gyengülésére és a tengerentúlon jó sok kamatvágást várva jól bele is adtak az amerikai dollárba. Többek szerint ez még csak a kezdet és már keresztet vethetünk a dollárra. De tényleg így van?
Jól teljesít a forint: április közepe és május második fele között 10 egységgel (2,7%-kal) erősödött a magyar valuta az euróval szemben, azaz egy euróért 10 forinttal kevesebbet kell adni. Az amerikai dollárhoz viszonyítva pedig ennél is nagyobb, 15 egységnyi (4,7%) a felértékelődés. A forint erősödésében nemzetközi és helyi fejlemények is szerepet játszottak. Tekintsük át a főbb okokat, és nézzük meg, ezek alapján hogyan alakulhat az árfolyam a közeljövőben!
Sokakat meglepetésként ér a gyenge hazai fizetőeszköz, különösen annak az időzítése. De mik lehettek most a kiváltó okok és meddig gyengülhet még a forint árfolyama? Az biztos, hogy óriási változás küszöbén áll a magyar fizetőeszköz, ugyanis a legfontosabb támaszt rántják ki alóla: a magas kamatokat.
Jelenleg a befektetők a puha landolás (soft landing) forgatókönyvet árazzák Amerikában, amikor az infláció recesszió nélkül marad kordában. Ez viszonylag ritka: legtökéletesebb formájában 1995-ben valósult meg Amerikában, és az akkori jegybankelnököt Alan Greenspant a „halhatatlanok”, de legalábbis a „legendák” közé emelte. Az akkori és a mai helyzet között több hasonlóság is látszik, így érdemes - persze kitérve a különbségekre is – párhuzamot vonni és megvizsgálni, hogy az egyes eszközosztályok akkor hogyan teljesítettek, és mi lehet ebből releváns a jelenre nézve is.
Nemrég látott napvilágot egy érdekes ábra, ami azt mutatja, hogy az Európai Unión belül a magyar állam fizette ki 2023-ban a legnagyobb kamatterhet az államadósság után. Ez is azt mutatja, hogy mostanra Magyarországon is véget ért a fiskális fegyelem időszaka: a magas deficitszámokra jött rá a tavalyi 18%-os kamatszint, az egekbe szökő finanszírozási költségek, idén pedig a lakossági állampapírok inflációhoz igazított kamatkiadásai fognak igazán fájni. Az MNB számai alapján évente mintegy 2000 milliárd forinttal több megy el csak arra, hogy a korábbi gazdaságpolitika következményeit fizessük.
A 2023-as év első fele inkább trend nélküli volt a devizapiacokon, a második félév azonban igazi dollár “bika piacot” hozott egészen novemberig. A piac most arra számít, hogy gyengülni fog a dollár jövőre, de mi lesz, ha az EKB is hamar kamatvágásba kezd? Nagyon úgy tűnik, hogy a következő hónapok gyengébb dollár árfolyamot hozhatnak, mint amit jelenleg vár a piac. Középtávon azonban sok kockázat alulreprezentált, ami a dollár erősödését segítheti.
Az elmúlt bő 2 évben egyértelműen az infláció alakulása határozta meg befektetéseink értékének alakulását, de most a múlt kísértete is felütötte a fejét. Nagyon fontos szakaszba érkezett az infláció elleni küzdelem: jöhet a második hullám, ami lehet, hogy durvább lesz, mint az első.
Ahogy csökken a magyar kamatelőny az európai, és főleg az amerikai kamatszintekhez képest, és közben minél tovább tart a magyar gazdaság visszaesése, úgy nő az esélye a növekedésösztönzés felé való elmozdulásnak és a gyengébb forint árfolyamnak. Tiszta vizet öntünk a pohárba: sorra vesszük, melyek most a magyar gazdaság legégetőbb kérdései, mik lehetnek az arra adott válaszok, reakciók és mi lesz a forinttal.
Hatalmas rés tátong a költségvetésben, az infláció vagy kegyetlen költségvetési hiányhoz, vagy durva megszorításokhoz és recesszióhoz vezet. A gazdasági helyzet miatt a forint és az állampapírhozamok is sérülékenyek - az egyébként meglehetősen drága magyar állampapírok tekintetében is elkél az óvatosság. Az EU-val kötött "béke" persze sok mindent megoldana. Hát még a magyar euró.
Az elmúlt időszakban nagyot fordult a világ: újra „divatba” jöttek a kötvények (a gyorsuló növekedés és a csökkenő infláció idején ez az eszközosztály szokott a legjobban teljesíteni), a korábban elkerült román piac pedig különösen erős hátszéllel menetel.
A tegnapi hozzászólásokból az jött le, hogy rengetegen úgy gondolják, hogy mennyire olcsó az áram Magyarországon....
A beszámolókészítés a vállalati könyvelés egyik legösszetettebb, évente ismétlődő feladata. Az éves pénzügyi... 
Már rég nem újdonság a buy now, pay later fizetési séma, de most találtam egy terméket, ami több szempontból is...
Makrogazdasági területen az elmúlt hét nem okozott számottevő meglepetést. Az USA, Kína és az eurózóna gazdaságát...
2025-ben a hazai energetikai fejlesztések soha nem látott mértékű támogatást kapnak.
Az Egyesült Államok reálgazdaságának és részvénypiacának tartós szárnyalása az elmúlt másfél évtizedben nagyrészt... 
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
